A vállalkozások és a kormányzat közötti adatmegosztás: Kérdések és válaszok

A B2G-adatmegosztás olyan együttműködés, amelynek keretében egy vállalat vagy más magánszervezet közérdekű célból a közszféra (helyi, regionális, nemzeti vagy uniós) rendelkezésére bocsátja adatait (vagy meglátásait). Ennek az együttműködésnek biztonságos, a magánélet védelmét biztosító, fenntartható és etikus módon kell megvalósulnia. Az adatok ilyen módon történő megosztása számos előnnyel járhat. Például a forgalomáramlásra vonatkozó adatok betekintést nyújthatnak a mobilitási kihívásokba és a városok gazdasági fejlődésébe. A kiskereskedőktől, például a szupermarketektől származó adatok segíthetnek a hivatalos statisztikai hivataloknak egy pontosabb és átfogóbb árindex hatékonyabb létrehozásában. A városi érzékelőkből származó adatok pedig betekintést nyújthatnak a turisták beáramlásának előrejelzéséhez vagy a szennyezés becsléséhez, a szállításra és a rakományra vonatkozó adatok cseréje pedig szinte súrlódásmentes határellenőrzést biztosíthat.

A vállalkozások és a vállalkozások közötti adatmegosztás hatalmas potenciállal rendelkezik számos társadalmi kihívás megoldásában, az éghajlatváltozástól kezdve az oktatáson és a várostervezésen át a pontosabb hivatalos statisztikák előállításáig. Segíthet a szakpolitikai döntéshozatal tényeken alapuló modelljére való áttérésben, ami jobb, költséghatékonyabb, méltányosabb és inkluzívabb döntésekhez vezet. A magánszektor adatainak kiaknázása szintén fontos szerepet játszik az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésében és az EU azon kötelezettségvállalásának teljesítésében, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.

A magánszektor minden nap rengeteg adatot állít elő annak érdekében, hogy mindenféle árut gyártson, széles körű szolgáltatásokat kínáljon, és gondoskodjon arról, hogy vállalkozásai zökkenőmentesen működjenek. Bizonyos típusú adatok, például a viselkedési adatok – mobiltelefon-rekordok, GPS-helymeghatározó adatok vagy közösségimédia-adatok – nagyrészt a magánszektor kezében vannak. Ezek az adatok döntő fontosságúak lehetnek a népességmozgások, az életmódbeli változások, a betegségminták és a szokások jobb megértésében. Segíthet továbbá a társadalmi kihívások megoldásában és hozzájárulhat a lakosság általános jólétéhez. Ezenkívül a magánszektor széles körben használ állami infrastruktúrákat, például magángépjárműveket a közutakon és a vasutakon. A közberuházások tervezésének és irányításának javítása érdekében a közszféra profitálhatna az ilyen közinfrastruktúra-használatra vonatkozó magánszektorbeli adatokból.

Először is, az adatok eszközkénti értékét még nem jelenítették meg teljes mértékben. Másodszor, a közintézmények gyakran nem rendelkeznek az értékes adatkészletek azonosításához szükséges know-how-val és az azok feldolgozásához szükséges kapacitással. Jelenleg nincs elegendő ösztönző arra, hogy a vállalkozások a közjó érdekében adatokat osszanak meg a közszférával. Számos egyéb akadály is van, többek között a területen dolgozó szakemberek hiánya, a tagállamok között a felülhitelesítés terén fennálló különbségek, a bizalmi és biztonsági kérdések, az etikai kérdések és az adatkészletek korlátozott interoperabilitása. Ennek eredményeként a B2G adatmegosztás hosszadalmas, bizonytalan folyamat lehet.

Az EU elősegítheti a vállalkozások közötti adatmegosztás ösztönzését egy olyan közös keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a vállalkozások közötti gyors, felelős és fenntartható adatmegosztás fejlesztését. Támogathat olyan tevékenységeket is, amelyek segítenek leküzdeni az akadályokat, mint például az adatok megosztásához szükséges technikai infrastruktúra létrehozása az etikai iránymutatásokkal együtt, valamint a B2G adatmegosztásban rejlő lehetőségek tudatosítása. Az EU finanszírozási lehetőségeket is fontolóra vehetne. Például a konkrét társadalmi kihívások kezelésére szolgáló tesztkörnyezetekben működő kísérleti B2G adatmegosztási partnerségek támogatása.

A vállalkozások és a fogyasztók közötti adatmegosztás olyan kulcsfontosságú területeken fejthet ki jelentős hatást, mint az egészségügyi szolgáltatások hatékonyabbá tétele és a diagnózis javítása, a vészhelyzetekre és a természeti vagy humanitárius katasztrófákra való gyorsabb reagálás, az adatokhoz való hozzáférés lehetővé tétele az állami kutatóintézetek számára az etikus mesterségesintelligencia-szolgáltatások fejlesztése érdekében, energiamegtakarítás a fenntarthatóbb társadalom érdekében, a mobilitás javítása és intelligensebb városok létrehozása. A polgárokat – akik értékes adatokat állítanak elő, és a B2G-adatmegosztás végső kedvezményezettjei – be kell vonni a B2G-adatmegosztási együttműködések révén kezelendő társadalmi kihívások kiválasztásába.

Okostelefonjaink és más csatlakoztatott eszközeink nap mint nap hatalmas mennyiségű adatot állítanak elő. Például a közösségi médián, a digitális tranzakciókon, a GPS-eszközökön és más érzékelőkön keresztül. Ezek az adatok olyan információkat tárhatnak fel, amelyek kritikus fontosságúak a társadalmi viselkedési minták és tevékenységek megértéséhez. Ezek a felismerések pedig lehetővé teszik mind a magán-, mind az állami szektor számára, hogy jobb döntéseket hozzanak. Például a mobilszolgáltatók adatai révén hatékonyabban lehet megszervezni a sürgős evakuálási műveleteket, és jobban lehet segíteni azokat, amelyek az érintett területen maradnak. Bizonyos esetekben a közszféra maga is hozzáfér az adatokhoz, például adatmegosztó platformokon keresztül, beleértve az alkalmazásprogramozási felületeket is. Más esetekben a közszférabeli szervezet maga nem fér hozzá az adatokhoz, de a vállalkozás vagy egy megbízható harmadik fél adatbázisában végzett lekérdezések révén továbbra is élvezheti a betekintés előnyeit.

A vállalkozások különböző módokon élvezhetik a B2G adatmegosztási partnerségek előnyeit. Először is, a vállalat profitálhat az adatmegosztási együttműködés révén szerzett ismeretekből. Ezenkívül a vállalat adatait nem feltétlenül ingyenesen osztják meg, hanem méltányos ellentételezés ellenében. Emellett a közjóhoz való hozzájárulás a vállalat vállalati társadalmi felelősségvállalási programjának részét képezheti, és előnyös lehet a vállalat hírnevére nézve. Az egyéb motivációk közé tartoznak az adóösztönzők, a jobb kormányzati szolgáltatások vagy az állami elismerési programok, amelyek javítják a vállalat hírnevét.