Vállalkozások közötti adatmegosztás: Kérdések és válaszok

A B2G adatmegosztás olyan együttműködés, amelyben egy vállalat vagy más magánszervezet közérdekű célból hozzáférhetővé teszi adatait (vagy betekintést) a közszféra (helyi, regionális, nemzeti vagy uniós) számára. Ennek az együttműködésnek biztonságos, a magánélet védelmét szolgáló, fenntartható és etikus módon kell megvalósulnia. Az adatok ilyen módon történő megosztása számos előnnyel járhat. Például a közlekedési áramlásokra vonatkozó adatok betekintést nyújthatnak a mobilitási kihívásokba és a városok gazdasági fejlődésébe. A kiskereskedőktől, például a szupermarketektől származó adatok segíthetnek abban, hogy a hivatalos statisztikai intézetek hatékonyabb módon pontosabb és átfogóbb árindexet hozzanak létre. A városok érzékelőiből származó adatok pedig betekintést nyújthatnak a turisták beáramlásának előrejelzéséhez vagy a szennyezés becsléséhez, a szállításra és a rakományra vonatkozó adatok cseréje pedig biztosíthatja a közel súrlódásmentes határellenőrzést.

A B2G-adatok megosztása hatalmas potenciállal rendelkezik számos társadalmi kihívás megoldásában, az éghajlatváltozástól kezdve az oktatáson és a várostervezésen át a pontosabb hivatalos statisztikák előállításáig. Segíthet a szakpolitikai döntéshozatal tényeken alapuló modelljére való áttérésben, amely jobb, költséghatékonyabb, méltányosabb és inkluzívabb döntésekhez vezet. A magánszektor adatainak felhasználása szintén fontos szerepet játszik az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésében és az EU azon kötelezettségvállalásának teljesítésében, hogy 2050-ra a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.

A magánszektor minden nap rengeteg adatot termel annak érdekében, hogy mindenféle árut gyártson, széles körű szolgáltatásokat nyújtson, és gondoskodjon arról, hogy vállalkozásuk zökkenőmentesen működjön. Bizonyos típusú adatok, mint például a viselkedési adatok – a mobiltelefon-nyilvántartások, a GPS helymeghatározása vagy a közösségi médiaadatok – nagyrészt a magánszektor kezében vannak. Ezek az adatok döntő fontosságúak lehetnek a népességmozgások, az életmódbeli változások, a betegségminták és a szokások jobb megértésében. Segíthet a társadalmi kihívások megoldásában, és hozzájárulhat a lakosság általános jólétéhez. Ezenkívül a magánszektor széles körben használja a közinfrastruktúrákat, például magángépjárművek használatát a közutakon és a vasutakon. Az állami beruházások tervezésének és kezelésének javítása érdekében az állami szektor az ilyen közinfrastruktúra-használatra vonatkozó adatokból profitálhatna.

Először is, az adatok értékét eszközként még nem jelenítik meg teljes mértékben. Másodszor, a közintézmények gyakran nem rendelkeznek az értékes adatkészletek azonosításához szükséges know-how-val és azok feldolgozási kapacitásával. És jelenleg nincs elég ösztönző a vállalkozások számára arra, hogy a közjó érdekében megosszák az adatokat a közszférával. Számos más akadály is fennáll, többek között a területen dolgozó szakemberek hiánya, a tagállamok közötti legalizálásban mutatkozó különbségek, a bizalommal és biztonsággal kapcsolatos kérdések, az etikai kérdések és az adatkészletek korlátozott interoperabilitása. Ennek eredményeként a B2G adatmegosztás hosszadalmas, bizonytalan folyamat lehet.

Az EU hozzájárulhat a B2G-adatok megosztásának ösztönzéséhez egy olyan közös keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a gyors, felelősségteljes és fenntartható B2G-adatmegosztás kialakítását. Olyan tevékenységeket is támogathat, amelyek segítenek leküzdeni az akadályokat, mint például az adatok megosztására szolgáló technikai infrastruktúra létrehozása az etikai iránymutatásokkal együtt, valamint a B2G adatmegosztásban rejlő lehetőségek tudatosítása. Az EU fontolóra vehetné a finanszírozási lehetőségeket is. Például a kísérleti B2G adatmegosztási partnerségek támogatása a homokládákban konkrét társadalmi kihívásokra.

A kulcsfontosságú területek, ahol a B2G-adatok megosztása nagy hatással lehet az egészségügyi szolgáltatások hatékonyabbá tételére és a diagnózis javítására, a vészhelyzetek, valamint a természeti vagy humanitárius katasztrófák esetén történő gyorsabb reagálásra, az adatokhoz való hozzáférés lehetővé tételére az állami kutatóintézetek számára az etikus mesterséges intelligencia szolgáltatások fejlesztése érdekében, energiamegtakarítás a fenntarthatóbb társadalom számára, a mobilitás javítása és az intelligensebb városok létrehozása. Azoknak a polgároknak, akik értékes adatokat állítanak elő, és a B2G adatmegosztás végső kedvezményezettjei, be kell vonni azokat a társadalmi kihívásokat, amelyeket a B2G adatmegosztási együttműködések révén kell kezelni.

Minden nap hatalmas mennyiségű adatot állítanak elő okostelefonjaink és más csatlakoztatott eszközeink. Például a közösségi médián, digitális tranzakciókon, GPS eszközökön és más érzékelőkön keresztül. Ezek az adatok olyan információkat fedhetnek fel, amelyek elengedhetetlenek a társadalmi viselkedés és tevékenységek mintáinak megértéséhez. Ezek a felismerések lehetővé teszik mind a magán-, mind az állami szektor számára, hogy jobb döntéseket hozzanak. Például a mobilszolgáltatók adatai révén a sürgős evakuálási műveletek hatékonyabban szervezhetők meg, és az érintett területen maradó műveletek jobban támogathatók. Bizonyos esetekben a közszféra maga is hozzáfér az adatokhoz, például adatmegosztó platformokon keresztül, beleértve az alkalmazásprogramozási interfészeket is. Más esetekben a közszférabeli szervezet maga nem fér hozzá az adatokhoz, de a vállalkozás vagy egy megbízható harmadik fél birtokában lévő adatbázisban végzett lekérdezések révén még mindig élvezheti a betekintést.

A vállalkozások különböző módokon részesülhetnek a B2G adatmegosztási partnerségek előnyeiből. Először is, a vállalat profitálhat az adatmegosztási együttműködés által létrehozott információkból. Ezenkívül a vállalat adatait nem feltétlenül osztják meg ingyen, hanem méltányos ellentételezés ellenében. Emellett a közjóhoz való hozzájárulás része lehet egy vállalat vállalati társadalmi felelősségvállalási programjának, és jótékony hatással lehet hírnevére. Az egyéb motivációk közé tartoznak az adóösztönzők, a jobb kormányzati szolgáltatások vagy a vállalatok hírnevének javítását célzó állami elismerési programok.