Általános célú MI-modellek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban – kérdések és válaszok

A mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) hatalmas előnyöket ígér gazdaságunk és társadalmunk számára. Az általános célú MI-modellek fontos szerepet játszanak e tekintetben, mivel számos feladatra használhatók, és ezért számos, Európában és világszerte használt downstream MI-rendszer alapját képezik.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály célja annak biztosítása, hogy az általános célú MI-modellek biztonságosak és megbízhatóak legyenek. 

E cél elérése érdekében alapvető fontosságú, hogy az általános célú MI-modellek szolgáltatói biztosítsák modelljeik megfelelő megértését a teljes MI-értéklánc mentén, hogy lehetővé tegyék a downstream szolgáltatók számára mind az ilyen modellek MI-rendszerekbe való integrálását, mind pedig a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerinti saját kötelezettségeik teljesítését. Konkrétabban, és amint azt az alábbiakban részletesebben kifejtjük, az általános célú MI-modellek szolgáltatóinak műszaki dokumentációt kell készíteniük modelljeikről, hogy azokat a downstream szolgáltatók rendelkezésére bocsássák, és kérésre az MI-hivatal és az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsássák, szerzői jogi politikát vezessenek be, és közzétegyék a képzési tartalom összefoglalóját. Emellett a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellek szolgáltatóinak – akár azért, mert a modellek nagyon alkalmasak, akár azért, mert más okokból jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra – értesíteniük kell a Bizottságot ezekről a modellekről, értékelniük és csökkenteniük kell az ezekből eredő rendszerszintű kockázatokat, többek között modellértékelések elvégzése, súlyos események bejelentése és e modellek megfelelő kiberbiztonságának biztosítása révén. 

Ily módon a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály hozzájárul a biztonságos és megbízható innovációhoz az Európai Unióban.  

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály meghatározása szerint az általános célú MI-modell „olyan MI-modell, beleértve azt az esetet is, amikor az ilyen MI-modellt nagy mennyiségű adattal tanítják nagy léptékű önfelügyelet alkalmazásával, amely jelentős általánosságot mutat, és a modell forgalomba hozatalának módjától függetlenül képes különböző feladatok széles körét kompetensen ellátni, és amely számos downstream rendszerbe vagy alkalmazásba integrálható” (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 3. cikkének 63. pontja).

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály preambulumbekezdései tovább pontosítják, hogy mely modellek tekintendők úgy, hogy jelentős általánosságot mutatnak, és képesek különböző feladatok széles körének elvégzésére.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (98) preambulumbekezdése szerint „mivel egy modell általánosságát többek között számos paraméter is meghatározhatja, a legalább egymilliárd paraméterrel rendelkező és nagy mennyiségű adat felhasználásával nagy léptékű önfelügyeletet alkalmazó modelleket úgy kell tekinteni, hogy jelentős általánosságot mutatnak, és kompetensen ellátják a megkülönböztető feladatok széles körét”.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (99) preambulumbekezdése hozzáteszi, hogy „a nagy generatív MI-modellek az általános célú MI-modellek tipikus példái, mivel lehetővé teszik a rugalmas tartalom-előállítást, például szöveg, hang, kép vagy videó formájában, amely könnyen el tudja látni a különböző feladatok széles körét”.

Megjegyzendő, hogy jelentős általánosság és a megkülönböztető feladatok széles körének kompetens elvégzésére való képesség érhető el egyetlen modalitáson belüli modellekkel, például szöveggel, audióval, képekkel vagy videóval, ha a modalitás elég rugalmas. Ezt olyan modellekkel is el lehet érni, amelyeket úgy fejlesztettek ki, finomítottak vagy más módon módosítottak, hogy különösen jók legyenek egy adott feladatban vagy egy adott terület számos feladatában.

Egy modell kidolgozásának különböző szakaszai nem alkotnak különböző modelleket.

A Bizottság iránymutatásának 2.1. szakaszában további pontosítással szolgál az általános célú MI-modellekre vonatkozó kötelezettségek hatályáról.  Nevezetesen az általános célú MI-modellnek tekintendő modell indikatív kritériuma, hogy képzési számítása meghaladja a 10^23 FLOP-ot, és nyelvet (szöveg vagy hang formájában), szöveg-képet vagy szöveget-videót generálhat.

A rendszerszintű kockázatok az adott időpontban a legfejlettebb (azaz legkorszerűbb) modellekből vagy más, azonos hatású modellekből eredő nagyszabású károk kockázatai (lásd a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 3. cikkének 65. pontját). Ezek a kockázatok például a vegyi vagy biológiai fegyverek fejlesztése előtt álló akadályok csökkentése vagy az autonóm általános célú MI-modellek feletti ellenőrzés nem szándékos kérdései révén nyilvánulhatnak meg (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (110) preambulumbekezdése). A legfejlettebb modellek bármely adott időpontban rendszerszintű kockázatokat – többek között újszerű kockázatokat – jelenthetnek, mivel a technika állását feszegetik. Ugyanakkor egyes, a technika állásának megfelelő küszöbérték alatti modellek rendszerszintű kockázatokat is jelenthetnek, például a kinyúlás, a méretezhetőség vagy az állványzat révén.

Ennek megfelelően a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egy általános célú MI-modellt rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellnek minősít, ha az az adott időpontban az egyik legfejlettebb modell, vagy ha azzal egyenértékű hatással rendelkezik (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 51. cikkének (1) bekezdése). A rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modelleknek tekintett modellek idővel változhatnak, tükrözve a technika állásának alakulását és az egyre fejlettebb modellekhez való lehetséges társadalmi alkalmazkodást. Jelenleg a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modelleket néhány vállalat fejleszti ki, bár ez a jövőben változhat.  

A legfejlettebb modellek, azaz az eddigi legfejlettebb modellekben rögzített képességeknek megfelelő vagy azokat meghaladó modellek rögzítése érdekében a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 10^25 lebegőpontos művelet (FLOP) küszöbértéket állapít meg a modell betanítására (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése). Az e küszöbértéket elérő modell képzése a jelenlegi becslések szerint több tízmillió euróba kerül (Epoch AI, 2024). Az MI-hivatal folyamatosan nyomon követi a technológiai és ipari fejleményeket, és a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása révén aktualizálhatja a küszöbértéket (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 51. cikkének (3) bekezdése) annak biztosítása érdekében, hogy a legfejlettebb modelleket továbbra is a legkorszerűbbek közé sorolja. Például magának a küszöbértéknek az értéke kiigazítható és/vagy további küszöbértékek vezethetőek be.  

A legfejlettebb modellekkel egyenértékű hatású modellek rögzítése érdekében a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy további modelleket jelöljön ki rendszerszintű kockázatot jelentőként olyan kritériumok alapján, mint a modell képességeinek értékelése, a felhasználók száma, a méretezhetőség vagy az eszközökhöz való hozzáférés (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 51. cikke (1) bekezdésének b) pontja és XIII. melléklete).

A Bizottság az általános célú MI-modellekre vonatkozó kötelezettségek hatályáról szóló iránymutatásának 2.3. szakaszában további pontosítással szolgál. Az iránymutatások felvázolják különösen, hogy a szolgáltatóknak hogyan kell értesíteniük az MI-hivatalt a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellekről, és hogyan vitathatják egy modell rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellként való besorolását.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályai alkalmazandók az ilyen modelleket az Unióban forgalomba hozó szolgáltatókra, függetlenül attól, hogy ezek a szolgáltatók az Unióban vagy harmadik országban letelepedettek vagy találhatók-e (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja).

Az általános célú MI-modell szolgáltatója olyan természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy egyéb szerv, amely általános célú MI-modellt fejleszt ki, vagy ilyen modellt fejlesztett ki és hoz forgalomba, akár fizetés ellenében, akár ingyenesen vagy térítésmentesen (az MI-jogszabály 3. cikkének (3) bekezdése).

A modell forgalomba hozatala azt jelenti, hogy a modellt első alkalommal forgalmazzák az uniós piacon (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 3. cikkének (9) bekezdése), azaz kereskedelmi tevékenység keretében első alkalommal forgalmazzák vagy használják az uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 3. cikkének (10) bekezdése). Megjegyzendő, hogy egy általános célú MI-modell akkor is forgalomba hozottnak minősül, ha a modell szolgáltatója integrálja a modellt a saját, forgalmazott vagy üzembe helyezett MI-rendszerébe, kivéve, ha a modellt a) olyan tisztán belső folyamatokhoz használják, amelyek nem elengedhetetlenek egy termék vagy szolgáltatás harmadik felek részére történő nyújtásához, b) a modell nem érinti a természetes személyek jogait, és c) a modell nem rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modell (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (97) preambulumbekezdése).

A Bizottság az általános célú MI-modellekre vonatkozó kötelezettségek hatályáról szóló iránymutatásának 3. szakaszában további pontosítással szolgál.

Az általános célú MI-modellek szolgáltatóinak dokumentálniuk kell a modelljeikre vonatkozó műszaki információkat annak érdekében, hogy ezeket az információkat kérésre az MI-hivatal és az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsássák (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja), és a downstream szolgáltatók rendelkezésére bocsássák (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 53. cikke (1) bekezdésének b) pontja). Emellett olyan politikát kell kialakítaniuk, amely megfelel a szerzői jogra és a szomszédos jogokra vonatkozó uniós jognak (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 53. cikke (1) bekezdésének c) pontja), valamint kellően részletes összefoglalót kell készíteniük és nyilvánosan hozzáférhetővé tenniük a modell betanításához használt tartalomról (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 53. cikke (1) bekezdésének d) pontja).

Azáltalános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó gyakorlati kódex további részletekkel szolgál az aláírók számára arról, hogy miként lehet biztosítani az átláthatósággal és a szerzői joggal foglalkozó (az 1. munkacsoport által vezetett) fejezetek 53. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott kötelezettségeknek való megfelelést, az általános célú mesterségesintelligencia-modellek képzési tartalmának nyilvános összefoglalójára vonatkozó bizottsági sablonpedig felvázolja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 53. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt tartalmat.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály értelmében a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellek szolgáltatóit további kötelezettségek terhelik. Értékelniük és csökkenteniük kell a rendszerszintű kockázatokat, különösen modellértékelések elvégzésével, a súlyos események nyomon követésével, dokumentálásával és bejelentésével, valamint a modell és fizikai infrastruktúrája megfelelő kiberbiztonsági védelmének biztosításával (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 55. cikke).

Az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó gyakorlati kódex (a 2., 3., illetve 4. munkacsoport vezetésével) a rendszerszintű kockázatértékeléssel, a technikai kockázatcsökkentéssel és az irányítási kockázatcsökkentéssel foglalkozó fejezetben további részletekkel szolgál az aláírók számára arról, hogy miként biztosítható e kötelezettségeknek való megfelelés.

Az általános célú MI-modellek szolgáltatóira vonatkozó kötelezettségek 2025. augusztus 2-tól alkalmazandók (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 113. cikkének b) pontja), különös szabályokkal az említett időpont előtt forgalomba hozott általános célú MI-modellekre (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 111. cikkének (3) bekezdése).

A dokumentáció elkészítésére és az MI-hivatal, az illetékes nemzeti hatóságok és a downstream szolgáltatók rendelkezésére bocsátására vonatkozó kötelezettségek (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 53. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja) nem alkalmazandók, ha a modellt szabad és nyílt forráskódú licenc alapján bocsátják ki, és annak paramétereit, többek között a súlyokat, a modellarchitektúrára vonatkozó információkat és a modellhasználatra vonatkozó információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 53. cikkének (2) bekezdése). A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (102) és (103) preambulumbekezdése tovább pontosítja, hogy mi minősül szabad és nyílt forráskódú licencnek, és a Bizottság az általános célú MI-modellekre vonatkozó kötelezettségek hatályáról szóló iránymutatásának 4. szakaszában további pontosítással szolgál.

Ez a kivétel nem vonatkozik a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellekre. A nyílt forráskódú modell kiadását követően nehezebb lehet végrehajtani az 55. cikkben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (112) preambulumbekezdése). Következésképpen előfordulhat, hogy a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellek szolgáltatóinak értékelniük és csökkenteniük kell a rendszerszintű kockázatokat, mielőtt modelljeiket nyílt forráskódúként kiadnák.

Az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó gyakorlati kódex további részletekkel szolgál az aláírók számára arról, hogy miként kell megfelelni az 53. és 55. cikkben foglalt kötelezettségeknek az általános célú MI-modellek kiadásának különböző módjai, többek között a nyílt forráskódú megoldások tekintetében.

Az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó gyakorlati kódex kidolgozásának folyamatát alátámasztó fontos, de nehéz kérdés az, hogy egyensúlyt kell találni a fejlett általános célú mesterségesintelligencia-modellek nyílt beszerzéséből származó előnyök kiaknázása és kockázatok csökkentése között: a nyílt forráskódú fejlett általános célú MI-modellek valóban jelentős társadalmi előnyökkel járhatnak, többek között az MI-biztonsággal kapcsolatos kutatás előmozdítása révén; ugyanakkor, ha az ilyen modellek nyílt forráskódúak, a kockázatcsökkentések könnyebben megkerülhetők vagy megszüntethetők. 
 

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 2. cikkének (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály általános jelleggel „nem alkalmazandó az MI-rendszerekkel vagy MI-modellekkel kapcsolatos, azok forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését megelőző kutatási, tesztelési vagy fejlesztési tevékenységekre”.

Ugyanakkor az általános célú (rendszerkockázattal járó vagy anélküli) MI-modellek szolgáltatóira vonatkozó bizonyos kötelezettségek kifejezetten vagy hallgatólagosan a forgalomba hozatalra szánt, de azt megelőző modellek fejlesztési szakaszára vonatkoznak. Ez a helyzet például a szolgáltatók azon kötelezettsége esetében, hogy értesítsék a Bizottságot arról, hogy általános célú MI-modelljük megfelel vagy meg fog felelni a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 51. cikkének (2) bekezdésében meghatározott képzési számítási küszöbértéknek (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 51. és 52. cikke), dokumentálják a képzésre és tesztelésre vonatkozó információkat (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 53. cikke), valamint értékeljék és mérsékeljék a rendszerszintű kockázatot (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 55. cikke). A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 55. cikke (1) bekezdésének b) pontja kifejezetten úgy rendelkezik, hogy „a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellek szolgáltatóinak értékelniük és csökkenteniük kell az olyan lehetséges uniós szintű rendszerszintű kockázatokat, beleértve azok forrásait is, amelyek a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellek fejlesztéséből (...) eredhetnek.”

Az MI-hivatal arra számít, hogy a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellek szolgáltatóival folytatott megbeszélések már a fejlesztési szakasz elején megkezdődnek. Ez összhangban van a betanítási számítási küszöbértéket teljesítő általános célú MI-modellek szolgáltatóinak azon kötelezettségével, hogy „haladéktalanul, de minden esetben az említett követelmény teljesülését vagy annak ismertté válását követő két héten belül értesítsék a Bizottságot” (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 52. cikkének (1) bekezdése). Az általános célú MI-modellek betanítása valóban jelentős tervezést igényel, amely magában foglalja a számítási erőforrások előzetes elosztását, ezért az általános célú MI-modellek szolgáltatói a betanítás befejezése előtt tudni tudják, hogy modelljük eléri-e a betanítási számítási küszöbértéket (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (112) preambulumbekezdése). A Bizottság az általános célú MI-modellekre vonatkozó kötelezettségek hatályáról szóló iránymutatásának 2.3. szakaszában tovább pontosítja ezt a kérdést.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 56. cikke alapján az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó gyakorlati kódex részletezi, hogy az általános célú MI-modellek és a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellek szolgáltatói hogyan teljesíthetik a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeiket. Az MI-hivatal elősegítette e gyakorlati kódex kidolgozását négy munkacsoporttal, amelyek elnöke független szakértők, és amelyekben közel 1000 érdekelt fél, az uniós tagállamok képviselői, valamint európai és nemzetközi megfigyelők vettek részt.

Pontosabban a gyakorlati kódex részletezi, hogy az általános célú MI-modellek szolgáltatói hogyan teljesíthetik a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 53. és 55. cikkében meghatározott kötelezettségeket. A Bizottság és az MI-testület megfelelőnek értékelte a 2025. július 10-én közzétett gyakorlati kódexet.

A gyakorlati kódex kötelezettségvállalásokat tartalmaz az általános célú MI-modellek azon szolgáltatói részéről, amelyek aláírják a kódexet a további információk dokumentálására és jelentésére, valamint az MI-hivatal és harmadik felek bevonására a modell teljes életciklusa során, amennyiben ezt szükségesnek tartják ahhoz, hogy a szolgáltatók ténylegesen eleget tegyenek az MI-jogszabály szerinti kötelezettségeiknek.

A gyakorlati kódex nem foglalkozik többek között a következő kérdésekkel: az MI-jogszabályban szereplő kulcsfontosságú fogalmak és fogalommeghatározások meghatározása (például „általános célú MI-modell”), az általános célú MI-modell rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellként való besorolására vonatkozó kritériumok vagy küszöbértékek aktualizálása (51. cikk), annak felvázolása, hogy az MI-hivatal hogyan fogja érvényesíteni az általános célú MI-modellek szolgáltatóira vonatkozó kötelezettségeket (IX. fejezet, 5. szakasz), valamint a bírságokkal, szankciókkal és felelősséggel kapcsolatos kérdések.

Ezeket a kérdéseket más módon kezelték és fogják kezelni (bizottsági iránymutatások, határozatok, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, végrehajtási jogi aktusok, az MI-hivatal további közleményei stb.).

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály különbséget tesz az MI-rendszerek és az MI-modellek között, bizonyos MI-rendszerekre vonatkozó követelményeket (II–IV. fejezet) és az általános célú MI-modellek szolgáltatóira vonatkozó kötelezettségeket (V. fejezet) ír elő. Míg a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály MI-rendszerekre vonatkozó rendelkezései a rendszer használatának kontextusától függenek, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály általános célú MI-modellekre vonatkozó rendelkezései magára a modellre is alkalmazandók, függetlenül attól, hogy mi a végső felhasználása, vagy mi lesz az. Agyakorlati kódex csak az általános célú MI-modellek szolgáltatóira vonatkozó, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban foglalt kötelezettségekre vonatkozik.

Mindazonáltal kölcsönhatások vannak a két szabályrendszer között, mivel az általános célú MI-modelleket jellemzően MI-rendszerekbe integrálják, és azok részét képezik. Ha egy általános célú MI-modell szolgáltatója integrálja ezt a modellt egy MI-rendszerbe, meg kell felelnie az általános célú MI-modellek szolgáltatóira vonatkozó kötelezettségeknek, és ha az MI-rendszer az MI-jogszabály hatálya alá tartozik, az MI-rendszerekre vonatkozó követelményeknek. Ha egy downstream szolgáltató általános célú MI-modellt integrál egy MI-rendszerbe, az általános célú MI-modell szolgáltatójának együtt kell működnie az MI-rendszer downstream szolgáltatójával annak biztosítása érdekében, hogy ez utóbbi teljesíteni tudja az MI-jogszabály szerinti kötelezettségeit, ha az MI-rendszer az MI-jogszabály hatálya alá tartozik (például bizonyos információknak a downstream szolgáltató rendelkezésére bocsátásával).

Tekintettel a modellek és rendszerek, valamint az egyes rendszerekre vonatkozó kötelezettségek és követelmények közötti kölcsönhatásokra, a gyakorlati kódex alapjául szolgáló fontos kérdés arra vonatkozik, hogy mely intézkedések megfelelőek a modellszinten, és melyeket kell helyette a rendszerszinten meghozni.

A gyakorlati kódex célkitűzéseket, kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket határoz meg. Az általános célú MI-modellek szolgáltatóira alkalmazandó kötelezettségekhez kapcsolódó kötelezettségvállalások és intézkedések kellően figyelembe veszik a szolgáltató méretét, és egyszerűsített megfelelési módokat tesznek lehetővé a kkv-k, köztük az induló innovatív vállalkozások számára annak érdekében, hogy ne jelentsenek túlzott költséget, és ne tartsák vissza az ilyen modellek használatát (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (109) preambulumbekezdése). Emellett a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellek szolgáltatóira alkalmazandó kötelezettségekhez kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségvállalások tükrözik a különböző szolgáltatók közötti méret- és kapacitásbeli különbségeket (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 56. cikkének (5) bekezdése), ugyanakkor biztosítják, hogy azok arányosak legyenek a kockázatokkal (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 56. cikke (2) bekezdésének d) pontja).

Miután megfelelőnek ítélték, a gyakorlati kódex betartása a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak való megfelelés bizonyításának eszközévé válik, ugyanakkor nem biztosítja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak való megfelelés vélelmét. A szolgáltatók más módon is igazolhatják a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak való megfelelést. Ebben az esetben a szolgáltatóknak megfelelő alternatív intézkedéseket kellene elfogadniuk a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeiknek való megfelelés biztosítása érdekében, amelyek magukban foglalhatják az MI-hivatalnak való jelentéstételt is. Azoknak a szolgáltatóknak, amelyek nem írják alá és nem tartják be a gyakorlati kódexet, képesnek kell lenniük megindokolni, hogy a javasolt alternatív megfelelési módozataik miért megfelelőek, például a megfelelőnek ítélt gyakorlati kódexhez képest hiányelemzés elvégzésével.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály alapján a gyakorlati kódex további joghatásai közé tartozik, hogy az MI-hivatal figyelembe veheti a gyakorlati kódex szolgáltató általi betartását annak hatékony végrehajtásának és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak való megfelelésének nyomon követése során (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 89. cikkének (1) bekezdése), és enyhítő tényezőként figyelembe veheti a gyakorlati kódexben tett kötelezettségvállalásokat a bírságok összegének a konkrét körülményektől függő meghatározásakor (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 101. cikkének (1) bekezdése). A Bizottság az iránymutatásának az általános célú MI-modellekre vonatkozó kötelezettségek hatályáról szóló 5. szakaszában további pontosítással szolgál.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 56. cikkének (8) bekezdése alapján „az MI-hivatal adott esetben ösztönzi és elősegíti a magatartási kódexek felülvizsgálatát és kiigazítását is, különösen az újonnan megjelenő szabványok fényében”. A Bizottság a gyakorlati kódex megfelelőségértékelésének 4. szakaszában részletesebben kifejti ezt. 

Az MI-hivatal felügyeli és érvényesíti az MI-jogszabályban az általános célú MI-modellek szolgáltatóira vonatkozóan meghatározott kötelezettségeket (az MI-jogszabály 88. cikke), valamint kivételesen az általános célú MI-modelleken alapuló MI-rendszerek szolgáltatóira vonatkozó kötelezettségeket, ha a modell és a rendszer szolgáltatója azonos (az MI-jogszabály 75. cikkének (1) bekezdése). Az MI-hivatal többek között támogatni fogja a tagállamok érintett piacfelügyeleti hatóságait az MI-rendszerekre vonatkozó követelmények érvényesítésében (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 75. cikkének (2) és (3) bekezdése). Az MI-hivatal általi végrehajtást a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály által ráruházott hatáskörök támasztják alá, nevezetesen a következőkre vonatkozó hatáskörök: információkérés (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 91. cikke), az általános célú MI-modellek értékelésének elvégzése (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 92. cikke), intézkedések kérése a szolgáltatóktól, beleértve a kockázatcsökkentés végrehajtását és a modell piacról való visszahívását (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 93. cikke), valamint a globális éves forgalom legfeljebb 3 %-áig vagy 15 millió euróig terjedő bírságok kiszabása, attól függően, hogy melyik a magasabb (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 101. cikke). A Bizottság az általános célú MI-modellekre vonatkozó kötelezettségek hatályáról szóló iránymutatásának 5. szakaszában részletesebben kifejti ezt.