Ez a tanulmány áttekintést nyújt a mesterséges intelligencia (MI) technológiáinak és alkalmazásainak fejlesztéséről, bevezetéséről és használatáról az egészségügyi ágazatban valamennyi tagállamban. E tanulmány fő célja az volt, hogy támogassa az Európai Bizottságot minden olyan kérdés azonosításában és kezelésében, amely akadályozhatja a mesterségesintelligencia-technológiák szélesebb körű elterjedését az egészségügyi ágazatban. A tanulmány segíteni fogja a Bizottságot abban, hogy közös jogszabályok és szakpolitikai keretek alapján lépéseket tegyen a mesterséges intelligencia egészségügyi ágazatban való hatékony alkalmazására vonatkozó hosszú távú céljának elérése érdekében.
A tanulmány szerint bár a legtöbb uniós tagállam olyan mesterségesintelligencia-stratégiákat dolgozott ki, amelyek az egészségügyi ellátást kiemelt ágazatként azonosítják, e stratégiákon belül nincsenek olyan szakpolitikák, amelyek különösen az egészségügyi ellátást célozzák. Az uniós tagállamok azonban előrelépést értek el az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó szabályozási keretekre irányuló javaslatok terén, ami az egészségügyi ágazatban a mesterségesintelligencia-technológiák továbbfejlesztésének alapeleme.
Ami az örökbefogadást illeti, bár az EU-ban az egészségügyi szervezetek nyitottak a mesterségesintelligencia-alkalmazások elfogadására, az örökbefogadás még mindig csak meghatározott osztályokra, csoportokra és alkalmazási területekre korlátozódik. A mesterséges intelligencián alapuló döntéstámogatásba vetett bizalom hiánya akadályozza a szélesebb körű elfogadást, míg az új technológiáknak a jelenlegi gyakorlatokba való integrálásával kapcsolatos kérdések is az uniós tagállamok érdekelt felei által azonosított fő kihívások közé tartoznak.
Az egészségügyben a mesterséges intelligencia területén a tudományos eredmények főként a nagyobb tagállamokból származnak. Ők azok a legaktívabb országok, amelyek együttműködnek egymással és a kisebb tagállamokkal. Emellett megállapították, hogy további pénzügyi támogatásra van szükség a klinikai gyakorlatba átültetett mesterségesintelligencia-technológiák fejlesztésének előmozdítása érdekében. Ez magában foglalja a már kifejlesztett technológiák szellemi tulajdonjogainak megszerzését célzó támogatást is.
A tanulmány 6 olyan kategóriát emelt ki, amelyek esetében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az EU-ban az egészségügyi ágazatban a mesterségesintelligencia-technológiák fejlesztésének és bevezetésének támogatására összpontosítson. Ezek közé tartoznak a következők:
- a különösen az egészségügyi ágazatra irányuló mesterséges intelligencia továbbfejlesztését és elfogadását támogató szakpolitikai és jogi keret;
- az e területre irányuló további beruházásokat támogató kezdeményezések;
- olyan intézkedések és kezdeményezések, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést, azok felhasználását és cseréjét a mesterséges intelligencia használata céljából;
- az egészségügyi szakemberek továbbképzésére és a mesterséges intelligencia fejlesztőinek a jelenlegi klinikai gyakorlatokkal és szükségletekkel kapcsolatos oktatására irányuló kezdeményezések;
- kulturális kérdésekkel foglalkozó és a mesterséges intelligencia egészségügyi ágazatban való felhasználásába vetett bizalom kiépítését célzó intézkedések;
- a kutatás klinikai gyakorlatba való átültetését támogató politikák.
Országonkénti tájékoztatók
Az országismertetők áttekintést nyújtanak az egyes uniós tagállamok jelenlegi helyzetéről az egészségügyi ágazatban a mesterséges intelligencia (MI) technológiáinak és alkalmazásainak fejlesztése, bevezetése és használata tekintetében. A tájékoztatók célja, hogy támogassák az Európai Bizottságot abban, hogy azonosítsa az egyes tagállamok egészségügyi ágazatában a mesterséges intelligencia fejlesztésének és bevezetésének jelenlegi állapotát, és azonosítsa azokat a különbségeket, amelyek rávilágíthatnak az egész EU-ban történő szélesebb körű alkalmazás előtt álló konkrét kihívásokra és akadályokra.
Az országismertetők az egyes tagállamokban a mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályok és szakpolitikai keretek elemzésén alapulnak. Áttekintik az egyes országok kutatási és innovációs környezetét az egészségügyben a mesterséges intelligencia területén, a határokon átnyúló kutatási együttműködések meglétét, az egyes országokban az induló innovatív vállalkozások ökoszisztémáját, valamint az egészségügyi ágazatban alkalmazott MI-technológiákkal kapcsolatos tudatosságot a közösségi médiában tett utalások alapján.
Míg a legtöbb uniós tagállam intézkedéseket hoz a mesterséges intelligencia egészségügyi ágazatban való felhasználására vonatkozó stratégiák kidolgozása érdekében, a legtöbb kezdeményezés a kutatás és az innováció területére összpontosít. Kevés tevékenység folyik az ágazat általi elfogadást elősegítő kezdeményezések terén. Az induló innovatív vállalkozások ökoszisztémája tagállamonként eltérő, és főként magánkezdeményezések és támogatási hálózatok vezérlik.
Végezetül az uniós tagállamok körében a mesterséges intelligencia egészségügyi ellátásban való ismertsége – ahogy az a közösségi médiában és a híroldalakon is látható – nagyrészt a rendezvényekhez kapcsolódik, és a helyi sajtóban megjelent cikkekkel vagy nemzeti szintű kezdeményezésekkel egybeeső figyelemfelkeltés figyelhető meg.