© GettyImages Blue Planet Studio
A kibertervnek lehetővé kell tennie az érintett uniós szereplők (azaz az uniós szintű egyedi szervezetek és szervezetek hálózatai) számára, hogy megértsék, hogyan kell együttműködni és a lehető legjobban kihasználni a rendelkezésre álló mechanizmusokat a teljes válságkezelési életciklus során. Célja, hogy elmagyarázza, mi a kiberválság, és mi váltja ki az uniós szintű kiberválság-mechanizmust. Ismerteti a rendelkezésre álló mechanizmusok, például a kiberbiztonsági vészhelyzeti mechanizmus – többek között az uniós kiberbiztonsági tartalék – használatát a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekből eredő válságok kezelésének, az azokra való reagálásnak és az azokból való kilábalásnak a előkészítése során. Célja továbbá a polgári és katonai szereplők közötti strukturáltabb együttműködés előmozdítása, beleértve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO) való együttműködést is, mivel a katonaság által igénybe vett uniós polgári infrastruktúrát érintő nagyszabású kiberbiztonsági esemény a NATO reagálási mechanizmusait is aktiválhatja.
A kiberbiztonsági terv olyan nem kötelező erejű eszköz, amely konkrét intézkedéseket határoz meg a kiberválságok érintett szereplői számára, és amely fokozhatja a kiberválság-kezelési keret általános hatékonyságát. Aktualizálja a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válságokra való összehangolt reagálásról szóló (EU) 2017/1584 bizottsági ajánlásban meghatározott tervet, és figyelembe veszi az ajánlás elfogadása óta végzett uniós szintű gyakorlatok eredményeit és tanulságait.