Az európai adatpiac (EDM) nyomonkövetési eszköze 2013 óta követi nyomon az európai adatgazdaság fejlődését. Ez az eszköz értékes betekintést és mennyiségi adatokat nyújt az iparágról és a regionális terjesztésről, jelentősen befolyásolva az európai szakpolitikai stratégiákat ezen a területen.
Az EDM nyomonkövetési és elemzési erőfeszítései elismerték a nagy adathalmazokban rejlő bomlasztó potenciált, és rávilágítottak az innovatív, adatvezérelt transzformatív folyamatok társadalmi-gazdasági jelentőségére. Az adatokon alapuló mesterségesintelligencia-eszközök és -szolgáltatások megjelenése szintén hangsúlyozza az adatok kulcsfontosságú szerepét. A Bizottság által szorgalmazott közös európai adatterek bevezetése további lendületet adott az európai adatgazdaságnak.
A 2024–2026-os időszakra vonatkozó európai adatpiaci tanulmány elsődleges célja az EDM nyomonkövetési eszköz frissítése és továbbfejlesztése, folytatva az e területre vonatkozó európai szakpolitikáknak a következő három évben történő támogatásához szükséges piaci információk, tényszerű bizonyítékok és a jövőbeli fejleményekbe való betekintés biztosítását. A tanulmányt három, egymással összefüggő munkafolyamaton keresztül végzik, amelyek a tényszerű bizonyítékok, adatok és minőségi betekintések gyűjtésére és biztosítására összpontosítanak. Ezek az erőfeszítések együttesen hozzá fognak járulni ahhoz az átfogó célhoz, hogy betekintést nyújtsanak a szakpolitikai célok felé tett előrehaladásba.
Olvassa el az előző európai adatpiaci tanulmányt (2021–2023).
I. Tényekről és számokról szóló jelentések
Ezek a jelentések az európai adatpiac-monitoring eszköz három mérési fordulójának eredményeit mutatják be. Tartalmaznak továbbá három alternatív forgatókönyv szerinti középtávú előrejelzéseket is.
- A tényekről és adatokról szóló első jelentés: A jelentésben bemutatott teljes jelentés és teljes számadatok
II. Jelentések a szakpolitikai következtetésekről
Ezek a jelentések áttekintést nyújtanak az európai adatpiac-megfigyelési eszköz fő mutatóiról a jelenlegi szakpolitikák folyamatban lévő fejleményei közepette, és három előre jelzett forgatókönyvet emelnek ki a különböző szakpolitikai kezdeményezéseknek, valamint a makrogazdasági és politikai körülmények változásainak megfelelően.
III. Uniós adattájjelentések
E jelentések célja az volt, hogy megragadják az európai adatjelenséget, ugyanakkor betekintést nyújtsanak abba, hogy az adatgazdaság érdekelt felei hogyan fejlődnek évről évre.
Az adattájkép megbízhatóan feltérképezi az adatgazdaság legfontosabb szereplőit. Objektív és jól meghatározott kritériumok alapján választja ki Európa legígéretesebb nagy adathalmazokkal foglalkozó vállalatait, különös tekintettel a „kulcsfontosságú adathalmazokkal foglalkozó vállalatok” kategóriájára.
IV. Adattörténetek
Ezek az adattörténetek többek között számos, különböző ágazatokból származó adatmegosztási gyakorlatot biztosítanak felhasználási esetek segítségével:
A 2024–2026-os időszakravonatkozó, „Story on the Common European Media Data Space” (A közös európai médiaadattér története) címűEDM-jelentés a médiaágazatra összpontosít, az európai médiaadattér megvalósítására, valamint annak várható előnyeire és hatásaira összpontosítva.
Ez az adattörténet áttekintést nyújt az egészségügyi ágazatban működő induló és növekvő innovatív vállalkozásokról, gyors áttekintést nyújt a mesterséges intelligencia és a gyógyszerek felfedezésének kereszteződésében részt vevő adattársaságokról, valamint négy mélyreható esettanulmányról.
Ez a történet az európai mobilitási ágazaton belüli adatmegosztás átfogó elemzését mutatja be, különös tekintettel a közös európai mobilitási adattérre (EMDS). Kihasználja a Digitális Európa program és más európai kezdeményezések keretében finanszírozott, a közös európai mobilitási adattér első kiépítési projektjéből származó információkat.
Ez a történet az in situ környezeti megfigyelési adatok társadalmi-gazdasági értékét vizsgálja, amelyek elengedhetetlenek az éghajlatváltozás kezeléséhez és a fenntarthatóság előmozdításához Európában azáltal, hogy kritikus, valós idejű betekintést nyújtanak a hatékony környezetgazdálkodáshoz, a szakpolitika kialakításához és a kockázatcsökkentéshez.
V. Kapcsolódó dokumentumok
A bevezető jelentés meghatározza a tanulmányi szerződés időtartama alatt alkalmazandó taxonómiát és módszertant, valamint az Európai Bizottság által adott útmutatásoknak megfelelően az erőforrásokra és a célkitűzésekre vonatkozó részletes információkat.