Az új generációs hozzáférésre (NGA) vonatkozó ajánlás (2010) és a megkülönböztetésmentességről és a költségszámítási módszerekről szóló ajánlás (2013) iránymutatással szolgált a szabályozó hatóságok számára azzal a céllal, hogy következetesebbé tegye a széles sávú piacon jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetőkre rótt kötelezettségeket.
A tanulmány beszámol azokról a szabályozási megközelítésekről, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságok a meglévő ajánlások, az új generációs hozzáférésre vonatkozó ajánlás (2010) és a megkülönböztetésmentességről és a költségszámítási módszerekről szóló ajánlás (2013) hatálya alá tartozó területeken alkalmaztak, és elemzi, hogy a jelenlegi iránymutatást hogyan lehetne kiigazítani és/vagy naprakésszé tenni az elmúlt években bekövetkezett szabályozási, technológiai és gazdasági változások fényében. A 2018 decemberében elfogadott és 2020 decemberében hatályba lépett Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (EECC) fontos változásokat vezet be a hozzáférés szabályozása terén azzal a céllal, hogy a fogyasztók érdekében ösztönözze a nagyon nagy kapacitású hálózatokba történő beruházásokat, ugyanakkor megőrizze a versenyt.
A tanulmány, amely az uniós nemzeti szabályozó hatóságok és hálózatüzemeltetők körében végzett felméréseken, interjúkon, esettanulmányokon, másodelemzéseken, valamint a nemzeti szabályozó hatóságokkal és az érdekelt felekkel tartott munkaértekezleteken alapul, hat fő területre összpontosít: árszabályozási kötelezettségek, beleértve az NGA-termékek árképzésének rugalmasságát; megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek; hozzáférés a mélyépítési infrastruktúrákhoz; a rézről az optikai szálra való átállás, az együttműködési megállapodásokra irányuló megközelítés és a kereskedelmi kezdeményezés, valamint a jogorvoslatok földrajzi differenciálása.
Eredmények
A tanulmány eredményei arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi hozzáférési ajánlások számos aspektusa továbbra is megfelel a célnak, de további finomításra van szükség. A tanulmány számos kérdéssel kapcsolatban ajánlásokat fogalmazott meg, többek között, de nem kizárólag az alábbiakkal kapcsolatban:
- az árképzés rugalmasságának általános alkalmazása;
- a „rézhorgony”;
- a gazdasági megkettőzhetőségi teszt (ERT);
- mennyiségi engedmények és hosszú távú árképzés;
- rugalmasság és intézkedések a létesítményeken alapuló verseny védelme érdekében;
- az ársáv;
- a jelentős piaci erővel rendelkező építőmérnöki infrastruktúra árképzése;
- az új generációs hozzáférési/VHCN-kockázati díj kiszámítása;
- a bevitel egyenértékűsége (EoI) és a kimenet egyenértékűsége (EoO) közötti választás;
- a műszaki megkettőzhetőségi vizsgálat (TRT);
- az információs aszimmetria kezelése;
- a hagyományos alépítményekhez való tényleges hozzáférés;
- az adatbázisok minőségének és a rendelési folyamatoknak a javítása;
- a következő ajánlás összehangolása a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvvel;
- a jelentős piaci erővel kapcsolatos kötelezettségek cikluson kívüli felülvizsgálatát indokoló feltételek;
- A nemzeti szabályozó hatóságok részvétele együttműködési megállapodások létrehozásában;
- földrajzilag differenciált piacmeghatározás kontra differenciált korrekciós intézkedések;
- a rostra történő átállás ajánlott felmondási ideje;
- a hagyományos szolgáltatások költségalapúságának elvétől való lehetséges eltérés az üvegszálas hálózatokra való átállással összefüggésben;
- valamint az, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak milyen mértékben kell felügyelniük az átállási folyamatot.
Háttér
Ez a tanulmány az egyik olyan információ, amely a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságát támogatja a Bizottság által a 2010-es évek elején kiadott két ajánlás felülvizsgálatában a távközlési hozzáférésre vonatkozó ajánlások terén. A tanulmányban szereplő információk és nézetek a szerzőktől származnak, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság hivatalos véleményét.