Társadalmunk és gazdaságunk digitális átalakulása széles körben érinti a kulturális és kreatív ágazatokat. Az évek során a digitális fogyasztás jelentősen nőtt, miközben a kreatív ágazatok továbbra is inspirálták az európaiakat. A kreatív ágazatok számos új kihívással is szembesültek a gyorsan változó digitális valósághoz való alkalmazkodás terén.
Bár a digitális technológia nem minden kulturális és kreatív ágazatot érint egyformán, fontos feltérképezni a digitális technológiák, például a mesterséges intelligencia (MI) előtt álló kihívásokat és lehetőségeket, mivel ezek hatással lehetnek az értéklánc egészére, az előállítástól a forgalmazásig és a promócióig.
A tanulmányok két szempontból elemzik a fejleményeket:
Ez a tanulmány konkrét példákat térképez fel a mesterséges intelligenciát alkalmazó szervezetekre vonatkozóan tíz kreatív ágazatban: Zene, film, videojátékok és immerzív tartalmak, hírmédia/újságírás, könyvkiadás, építészet, múzeumok és örökség, vizuális művészetek, képzőművészet, divat és formatervezés. Ajánlásokat fogalmaz meg a kihívások leküzdésére öt területen, nevezetesen az adatokhoz való hozzáférés, a készségekhez való hozzáférés, az átláthatóság, az együttműködésen alapuló ökoszisztémák és a finanszírozáshoz való hozzáférés terén; figyelembe véve az ágazatok – köztük a kisebb szereplők – szükségleteinek sokféleségét.
A tanulmány többek között kiemeli az adatok interoperabilitásának fontosságát, felszólítja a kreatív ágazatokat, hogy azonosítsák a közös célokat és tárják fel az adatszabványokat, és azt ajánlja a politikai döntéshozóknak, hogy mozdítsák elő az ismeretek cseréjét az induló technológiai vállalkozások és a kreatív ágazatok között.
Ez a tanulmány szerzői jogi szempontból vizsgálja az új technológiáknak a kulturális és kreatív ágazatokra gyakorolt hatását, és két részre tagolódik. Az első a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakhoz kapcsolódó adatok kezelésének javítására szolgáló új technológiák lehetséges alkalmazását vizsgálja, és ötleteket tartalmaz a metaadatok interoperabilitásának növelésére. A második rész a mesterséges intelligencia használatából eredő, szerzői joggal kapcsolatos kihívásokat vizsgálja, beleértve a szerzői jogi keret és a mesterséges intelligencia közötti kölcsönhatással kapcsolatos, esetlegesen felmerülő jogi kérdéseket is.
Háttér-információk
Mindkét tanulmány a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága megbízásából készült, és hozzájárul Európa digitális évtizedéhez, az Európai Bizottság 2030-ig megvalósítandó digitális átalakulásához.