Skip to main content
Shaping Europe’s digital future

Rádióspektrum használata a közszférában

A közszférabeli szervezetek számos területen használják a rádióspektrumot a közélet javítása érdekében. Az uniós szakpolitikák hozzájárulnak ezen erőfeszítések határokon átnyúló összehangolásához.

    Vészhelyzeti rádiókommunikáció

© Getty Images - MaboHH

A közszférabeli szervezetek jelentős spektrumfelhasználók. A spektrum legfontosabb felhasználói a védelem, a tudományos és kutatói közösség, a navigáció és a Föld-megfigyelés, a tömegközlekedés (nevezetesen a biztonsági kommunikáció), a közbiztonság és a sürgősségi szolgálatok (rendőrség, tűzoltóság, elsősegélynyújtás, kutatás és mentés, katasztrófaelhárítás).

Ezek a szolgáltatások voltak az elsők, amelyek rádiós technológiákat alkalmaztak például a közbiztonság és a védelem területén. Továbbra is kiemelt prioritást jelentenek a kormányok frekvenciakiosztása tekintetében, különös tekintettel a 15 GHz alatti értékes frekvenciákra. Ezek a közigazgatási szervek nemzeti, regionális és helyi szinten nyújtanak szolgáltatásokat.

A közszféra spektrumhasználatának koordinálása határokon átnyúlóan

A spektrum közszektor általi használata gyakran kapcsolódik a nemzeti szinten meghatározott általános érdekű célkitűzésekhez. Ezért elsősorban nemzeti hatáskörbe tartozik. Sok esetben azonban a közszolgáltatásokat összehangolt módon, határokon átnyúlóan kell megszervezni. Ezért a spektrum nyilvános használatát bizonyos esetekben globális és uniós szinten koordinálják.

Nemzetközi tárgyalások

A spektrumkiosztást általában globális szinten mérlegelik és tárgyalják. A döntések a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) Rádiótávközlési Világkonferenciáin (WRC) konszenzust igénylő Rádiószabályzat módosítása formájában valósulnak meg.

Számos ágazat – például a polgári repülés, a tengeri közlekedés, a világűr és a műholdak, a Föld-megfigyelés, a meteorológia és a tudományos szolgáltatások – esetében a spektrumhasználat az ENSZ szakosodott ágazatspecifikus szervezeteinek és ügynökségeinek döntéseitől függ. Ezek közé tartozik a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Spektrum az EU-ban

Mivel a közszolgáltatások általi spektrumhasználatot határokon átnyúlóan, összehangolt módon kell megszervezni, az uniós ágazati politikák relevánsak az EU spektruma szempontjából. Példák találhatók a kommunikációs közlekedés (egységes európai égbolt, közúti biztonság, műholdas navigáció), az űrpolitika (Európai űrpolitika), a környezetvédelem (Földmegfigyelés, polgári védelem), az egészségügy (eintegráció, e-egészségügy), a biztonság (határellenőrzés) és a tudományos szolgáltatások ágazatában.

A spektrumpolitika általános célja, hogy maximalizálja Európa által a rádióspektrum használatából származó társadalmi és gazdasági értéket. Mivel a közszféra jelentős spektrumfelhasználó, az ilyen felhasználásnak társadalmi-gazdasági szempontból a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. Ezért a kiegyensúlyozott uniós spektrumpolitika magában foglalja a közszféra spektrumigényeinek figyelembevételét, még akkor is, ha a közszféra számos felhasználási típusa kívül esik az EU jogi és intézményi hatáskörén. A nagyobb működési teljesítmény elérése és a spektrum gazdasági és társadalmi értékének növelése potenciálisan javíthatja a közszolgáltatások nyújtását, és fokozhatja az európai gazdaság általános versenyképességét.

Arról, hogy a spektrum nyilvános használata milyen mértékben tartozik az uniós jogszabályok hatálya alá, eseti alapon kell dönteni. Az uniós szinten elfogadott egyes harmonizációs intézkedések célja a spektrum nyilvános használatának támogatása, például az intelligens közlekedési rendszerek közúti biztonsággal kapcsolatos alkalmazásai tekintetében.

További megfontolásra szoruló kérdések:

  • A spektrumhasználat átláthatóságának növelése a közszféra részéről a spektrumhasználatra vonatkozó időszakos felmérések és a közszféra várható jövőbeli igényeinek értékelése révén. A közszféra spektrumkiosztására vonatkozó hosszú távú stratégiai tervek kidolgozása.
  • Az egyes uniós szakpolitikákhoz kapcsolódó közszolgáltatások és alkalmazások nyújtásával kapcsolatos spektrumigények értékelése: légi közlekedés (az egységes európai égbolttal kapcsolatos kezdeményezések a légiforgalmi szolgáltatással kapcsolatban), a vasúti közlekedés (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer – ERTMS), a közúti közlekedés (Intelligens Közlekedési Rendszerek (ITS)), a vészhelyzeti és közbiztonsági kommunikáció (PPDR) stb.
  • Tekintettel arra, hogy a spektrum korlátozott és szűkös erőforrás, fontos választani a közszféra és a nem állami (magán- vagy kereskedelmi) felhasználások frekvenciakiosztása között, és mechanizmusokat kell kialakítani a reális egyensúly megteremtésére.
  • A spektrum újraelosztása vagy újraelosztása olyan felhasználások vagy felhasználók számára, amelyek magasabb társadalmi-gazdasági értéket képviselnek – a közszféra felhasználói vagy a köz- és nem közszférabeli felhasználók között. A spektrumhasználat változásait időben és költséghatékony módon kell végrehajtani.
  • A közszektorbeli szervek által vezeték nélküli berendezések és szolgáltatások beszerzésére használt közbeszerzési eljárások hatással vannak a spektrumigényekre, mind a hatékony spektrumhasználat, mind az interoperabilitás tekintetében. A berendezések és technológiák beszerzését a helyes spektrumgazdálkodási gyakorlattal összhangban kell lefolytatni.
  • A spektrumhasználat harmonizálása a közszféra számára a következők elérése érdekében:
    • határokon átnyúló (páneurópai) szolgáltatásnyújtás;
    • méretgazdaságosság a berendezések gyártásában;
    • a nemzeti rendszerek közötti interferencia lehető legkisebb szintje.
  • Hosszú távú stratégiai tervek kidolgozása a közszféra allokációinak európai és globális szintű harmonizálására.
  • Frekvenciasávok megosztása a közszféra felhasználói között, valamint a közszféra és a nem közszférabeli felhasználók között a spektrumhasználat optimalizálása érdekében. A spektrummegosztás ígéretes lehetőségeinek azonosítása.

Beruházás a kutatásba és a technológiai innovációba azzal a céllal, hogy hatékonyabb spektrumhasználatot, a frekvenciasávok nagyobb megosztását, fokozott átjárhatóságot és méretgazdaságosságot érjenek el európai szinten. A frekvenciasávok azonosítása, ahol a közszféra számára új, spektrálisan hatékony technológiákat vezetnek be, és így fokozatosan megszüntetik az elavult technológiákat, gyakran további „digitális osztalékhoz” vagy spektrum-újraelosztáshoz vezet a 700 MHz-es sávban, amelyet az UHF-sáv felső szegmenseként határoznak meg (698–806 MHz-es frekvenciasáv) A televíziós digitalizáció előrehaladtával a csatornákat migrálják, és a spektrumot mobil széles sávú szolgáltatások számára szabadítják fel.

Legfrissebb hírek

Kapcsolódó tartalom

Összkép

A határokon átnyúló vezeték nélküli összeköttetésekre vonatkozó uniós rádióspektrum-politika

A határokon átnyúló zökkenőmentes vezeték nélküli kapcsolatok lehetővé tétele, hogy megosszuk a médiát, tájékozottak maradjunk és élvezzük a legújabb innovatív technológiákat, bárhol is legyen a rádióspektrum koordinációja és együttműködése. Ennek a dinamikus és gyorsan fejlődő...

Lásd még

Rádióspektrum használata

A Bizottság ambiciózus konnektivitási célkitűzéseket határoz meg a nagyon nagy kapacitású hálózatok – köztük az 5G, a Wifi és a műholdas vezeték nélküli hálózatok – széles körű kiépítése és elterjedése révén.

Rádióspektrum-bizottság

A rádióspektrum-bizottság (RSC) felel a szélesebb körű rádióspektrum-politika végrehajtásához szükséges konkrét technikai intézkedésekért.