Skip to main content
Shaping Europe’s digital future
News article | Kiadvány

A dolgok internete és az elektronikus számítástechnika jövője Európában

A dolgok internete (IoT) összekapcsolt digitális eszközök – néha „intelligens” eszközök – hálózata, amelynek kapcsolódó kutatásai olyan területeket ölelnek fel, mint a mesterséges intelligencia, az 5G, a felhőalapú számítástechnika, a blokklánc, valamint a mikro- vagy nanorendszerek. A közelmúltban megváltozott az eszközök kibővített képessége, a gyorsabb kommunikációs hálózatok, a kommunikációs protokollok szabványosítása, valamint a megfizethetőbb szenzorok és mikroelektronikai eszközök, amelyek zavarossá teszik a dolgok internetének jelenségeit.

© IoT Forum

Egy kétéves szünet után a dolgok internetének hetét 2022. június 20–23-án Dublinban rendezik meg. Kutatásközpontú ágával, a dolgok internetével foglalkozó globális csúcstalálkozóval (GIoTS) egy helyen található, 49 országból több mint 380 előadót és közel 700 résztvevőt gyűjtött össze, és összesen 115 konferenciaülésen vett részt. Ossian Smyth, az ír Zöld Párt államminisztere megnyitotta a rendezvény kiállítási terét, ahol egyes uniós finanszírozású projektek, például a VEDLIoT bemutathatták munkájukat.

A dolgok internete, valamint a hozzá tartozó eszközök és alkalmazások elkerülhetetlen következménye a digitalizáció következtében folyamatosan változó adatok nagy mennyisége. Az adatokban rejlő lehetőségek teljes mértékben kiaknázhatók az adatcsere közös kerete révén. Az adatterek kulcsfontosságú elemeit a Digitális Európa program fogja támogatni; az Európai Bizottság társberuházza a közös európai adatterek kiépítését az olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az energia, az egészségügy, a gyártás és a közlekedés, annak biztosítása érdekében, hogy több adat álljon rendelkezésre gazdaságunkban és társadalmunkban való felhasználás céljából, miközben ellenőrzés alatt tartja az adatokat előállító vállalatokat és magánszemélyeket.

A dolgok internetével kapcsolatos adatokat valós időben kell feldolgozni ahhoz, hogy érdemi következtetéseket lehessen levonni és gyors döntéseket lehessen hozni. A beágyazott számítástechnika, a mikroprocesszorok hatáskörei és a könnyű mesterséges intelligencia terén elért fejlődésnek köszönhetően a peremen több adatfeldolgozási és döntéshozatali folyamat lehetséges.

A dolgok internetének 2022. évi hete volt az első ilyen jellegű esemény „A számítási felhőtől a korszakig egészen a dolgok internetéig” terület összefüggésében, ahol a Horizont Európa program első pályázati felhívásának érdekeltjeit gyűjtötte össze a 4. klaszter 3. úticélja keretében. Június 22-én nyitóülést tartottak egy 6 meta-operációs rendszerrel kapcsolatos kutatási és innovációs cselekvésből – ICOS, Fluidos, NEMO, nebulusz, Aeros és NEPHELE –, valamint 3 koordinációs és támogatási cselekvésből – OpenContinuum, Unlock -CEI és HiPEAC – a felhő-széli IoT területen, amely összesen 64 millió EUR összegű uniós támogatásban részesült és szeptember 1-jén indult (a Unlock-CEI és a HiPEAC június 1-jén, illetve december 1-jén indult). Az ülésen megvitatták az új eucloudedgeiot.eu internetes portál elindítását is, amely platformként szolgálna a Horizont Európa ökoszisztémájának támogatására, valamint a nyílt pályázati felhívások és a nagyszabású kísérleti projektek lehetőségeinek előmozdítására.

Mivel a számítástechnikai teljesítmény közelebb kerül a peremhez, az adatokra vonatkozó jogszabályok befolyásolják a szabályokat a számítási folytonosság egészében. A Bizottság előterjesztette a virágzó adatgazdaság jogi keretét, például az adatmegosztási jogszabályt, amelyet 2022 márciusában javasoltak a Tanácsnak és a Parlamentnek, azzal a céllal, hogy több adatot bocsásson rendelkezésre, és szabályokat állapítson meg az adatfelhasználásra és az adathozzáférésre vonatkozóan.

A Covid utáni új korszakban a dolgok internete felgyorsítja a kulcsfontosságú ágazatok átállási pályáit, és segíti az ukrajnai válság hatásaihoz kapcsolódó alapvető kihívásokkal szembesülő iparágakat. Elősegíti az olyan új tendenciákat, mint az energetikai reziliencia kezelése és a megújuló energiaforrások integrálása, az e-mobilitásra való átállás és a kulcsfontosságú ipari ágazatok digitalizációja. Egy ilyen holisztikus stratégia, amely a számítási felhő és a dolgok internete közötti kontinuum elsajátítását célozza, új lehetőségeket nyit meg az innováció kihasználására a számítástechnikai kontinuum egészében.

Számos európai kezdeményezés bizonyítja, hogy a geopolitikai kihívásokra való reagálás lehetőséget kínálhat a zöld és digitális átállás felgyorsítására. Ennek érdekében az iparnak uniós és nemzetközi szinten is egyesítenie kell erőit az innováció felkarolása, valamint az EU ipari szerkezetének biztonsága, rezilienciája és karbonsemlegessége érdekében. A dolgok internete és a pereminformatika kialakulóban lévő területe lehetőséget kínál az egyesült államokbeli partnerekkel való együttműködés megerősítésére; az amerikai előadók részvételével megrendezett IoT Héten az EU új módokat térképezett fel a Bizottság és az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa közötti alapkutatási együttműködés új módjaira összpontosítva, a megosztott számítástechnikával és az éles hírszerzéssel kapcsolatos új koncepciókra összpontosítva.

A dolgok internetével kapcsolatos technológiák erejének kiaknázása kétségtelenül pozitív spirált hoz létre valamennyi tevékenységi ágazat számára; szorosan kapcsolódik a digitális évtizedhez és a jövőbeli digitális szakpolitikákhoz, például az adatmegosztási jogszabályhoz és az adatkormányzási rendelethez, és hasznos lesz Európa azon törekvése, hogy a csipekről szóló jogszabály révén biztosítsa a következő generációs csipekkel való ellátást, mivel a dolgok internete jelentős keresleti oldalt képvisel.

 

Olvassa el a rendezvényről szóló jelentést.