Skip to main content
Shaping Europe’s digital future

Szélessávú hozzáférés: Hordozómodellek

Az önkormányzatok, az önkormányzati társaságok, a közös vállalkozások és a magánvállalatok részt vehetnek a széles sávú hálózatok fejlesztésének egy, két vagy mindhárom szakaszában.

    Száloptikás kábel

© Umberto - Unsplash

Azokban a régiókban, ahol sem az állami, sem a magánszektor nem képes vagy nem kíván megoldásokat alkalmazni, az úgynevezett alulról felfelé építkező megközelítések alternatívaként is megvalósíthatók. És a köz-magán társulások (PPP-k) átvehetik az értéklánc egy vagy több szakaszában betöltött szerepeket.

Közfuvarozó

A szélessávú infrastruktúra építését és karbantartását végző potenciális közszolgáltatók főként települések és megyék, valamint helyi vállalatok és közös vállalkozások. A passzív hálózati infrastruktúra elsősorban az állami szektor (pl. önkormányzat) tulajdonában van.

A közfuvarozók általában alvállalkozók bevonásával építik ki a passzív hálózati infrastruktúrát. A közszektor széles sávú kiépítési projektben való részvételét korán össze kell hangolni az illetékes hatóságokkal, különös tekintettel a közösségi gazdasági és állami támogatási jogszabályokra.

A Public DBO (Design Build Operate) modell a széles sávú projektek fejlesztésére irányuló köz-magán társulás kialakításának lehetséges modellje. Ez a modell a magánszektor beavatkozása nélkül működő irányító hatóságot foglalja magában, kivéve szolgáltatói szinten. A hálózat kiépítésének és üzemeltetésének minden aspektusát a közszféra irányítja.

Magánfuvarozó

A magánfuvarozók széles sávú hálózatok tulajdonosaként és/vagy üzemeltetőiként, valamint szolgáltatókként járhatnak el. Lehetnek meglévő távközlési vállalatok, kábelszolgáltatók, magánszektorbeli energiavállalatok, amelyek bővíteni kívánják üzleti tevékenységüket és/vagy termékportfóliójukat vagy induló vállalkozásaikat. A kizárólag magántulajdonban lévő szélessávú kiépítési projektekben egy magánbefektető (egy vagy több vállalat) veszi át a teljes gazdasági kockázatot. A vállalati projektek szervezeti és jogi formájától függően méretben és típusban, finanszírozási stratégiában és a befektetők kockázatvállalásában különböznek.

Ha a hálózatépítésre és -üzemeltetésre irányuló beruházás teljes egészében magánforrásokból történik, nincs nyílt hozzáférési kötelezettség – kivéve, ha a társaság jelentős piaci erővel rendelkezik a szabályozott piacon, és így előzetes szabályozás hatálya alá tartozik. Mindazonáltal a fuvarozó dönthet úgy, hogy passzív és/vagy aktív hálózati infrastruktúráját harmadik felek előtt nyitja meg (nyílt hozzáférés), és ezáltal bevételt termel.

A különböző szereplők, például az energiaszolgáltatók és a távközlési szolgáltatók közötti együttműködés révén ki lehet aknázni a szinergiákat, és meg lehet spórolni a költségeket. Például új hálózati infrastruktúra kiépítése vagy meglévő hálózati infrastruktúra használata, vagy szolgáltatások közös tervezése vagy az aktív hálózati elemek karbantartása.

A Private DBO Model egy magánmodell, amelyben egy bizonyos szintű állami finanszírozásban (gyakran támogatásban) részesülő magánszektorbeli szervezet vesz részt egy új, nyílt nagykereskedelmi hozzáférést biztosító hálózat kiépítésében.

Alulról felfelé irányuló megközelítés

Az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges magánszektorbeli beruházásokkal nem rendelkező területeken a polgárok saját kötelezettségvállalásuktól függnek a széles sáv gyors korszerűsítésének elérése érdekében. Az alulról építkező modell a polgárok és a helyi vagy regionális szereplők (vállalatok, szervezetek) kezdeményezéseiből ered, amelyek a szélessávú hálózatok végfelhasználóként történő kiépítését kívánják előmozdítani és megvalósítani.

Míg a magánszektorbeli szélessávú projektek gyakran csak kereskedelmi szempontok alapján értékelik a megvalósíthatóságot, a szélessávú hálózatok bővítésére irányuló polgári kezdeményezések figyelembe vehetik saját társadalmi-gazdasági célkitűzéseiket és célkitűzéseiket, mint például:

  • hosszú távú befektetési horizont rövid távú megtérülési várakozások nélkül
  • kereslet- és jövőorientált technológiaválasztás
  • biztonsági szempontok

Az alulról felfelé építkező modellekből származó projektek lehetséges szervezeti formái egyesületek vagy együttműködések. Az alulról felfelé építkező megközelítések mögött az az elképzelés áll, hogy a felhasználók hosszú távú (pénzügyi vagy egyéb) kötelezettségvállalásokat tesznek, amelyek biztosítják a projekt sikerét. A modell erőssége elsősorban abban rejlik, hogy helyi szinten szerveződik, és közvetlen kapcsolat áll fenn a tulajdonjog és az egyéni felhasználók részére történő szolgáltatásnyújtás között, így biztosítva a hosszú távú vevői lojalitást.

Tudjon meg többet az NGA alulról felfelé haladó modelljéről. Az alulról építkező, vagy a helyi közösség modellje magában foglalja a végfelhasználók egy olyan csoportját, amely egy közös tulajdonú és demokratikusan ellenőrzött szervezeti csoporttá szervezi magát, amely képes felügyelni a saját helyi hálózatuk kiépítésére irányuló szerződést.

Köz-magán társulás (PPP)

A köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) keretében az állami és magán fuvarozók közös kötelezettségvállalás alapján osztoznak a projekt kockázatában. Ebben az értelemben a köz- és magánszféra közötti partnerség a magán- és a közszféra közötti együttműködés általános kifejezése. A cél továbbá a magánszektor erőforrásainak és/vagy szakértelmének biztosítása, és ezáltal a magánszektor hozzájárulása a közszféra infrastruktúrájának és szolgáltatásainak kínálatához.

A köz- és magánszféra közötti partnerségeket általában az alábbiak közül egy vagy több jellemzi:

  • közfeladat ellátása (a hatóságok és szolgáltatások beszerzési alternatívájaként szolgáló, befektetés nélküli egyszerű feladatteljesítés)
  • legalább egy magán- és egy állami partner részvétele
  • hosszú távú együttműködés
  • a partnerség szerződéses formalizálása
  • a hatékonyság növelése (különösen költségcsökkentés formájában) az alábbiak révén:
  • a kockázatok megosztása a partnerek között
  • életciklus-orientáltság a szolgáltatásnyújtásban
  • folyamatorientáltság a szolgáltatásnyújtásban
  • a partnerek forrásainak egyedi elosztása a PPP modelltől függően
  • a partnerek kiegészítő és operatív célkitűzései
  • a felelősségek és feladatok megosztása a partnerek között a sikerre való képességüknek megfelelően

A PPP kifejezést általában a laza, informális és stratégiai partnerségektől a tervezési, építési, finanszírozási és üzemeltetési szolgáltatási szerződésekig (úgynevezett DBFO-szerződések, Design-Build-Pinance-Operate) és a formális közös vállalkozásokig számos együttműködési megállapodás leírására használják. Alapvetően három alapmodell létezik:

  1. kiszervezési modellek (alacsony fokú együttműködés és elsősorban részleges feladatok ellátására használják);
  2. szerződési modellek (közepes szintű együttműködés és főként az átfogó projektek irányítására);
  3. stratégiai együttműködési modellek (a partnerek közötti magas szintű együttműködés, beleértve a társadalmi-szerződéses együttműködést) a (al-) feladatok ellátásában, elsősorban az átfogó projektek irányításában.

Tudjon meg többet a Basic Joint Venture modellről. A PPP fő célja, hogy bevonja a magánszektort a közszolgáltatások nyújtásába, a közszektor szerepét a tulajdonosról és a szolgáltatóról a vásárlóra és a nyilvánosság érdekeinek őrzőjére helyezve át.

Olvassa el a „Hogyan lehet használni a köz- és magánszféra közötti partnerségeket széles sávú hálózatok kiépítésére a vidéki területeken?”című iránymutatásokat.

Legfrissebb hírek

PRESS RELEASE |
A Bizottság új kezdeményezéseket terjeszt elő a jövő digitális infrastruktúráira vonatkozóan

A Bizottság egy sor lehetséges intézkedést terjesztett elő a digitális infrastruktúrák innovációjának, biztonságának és rezilienciájának előmozdítása érdekében. Az európai gazdaság jövőbeli versenyképessége e fejlett digitális hálózati infrastruktúráktól és szolgáltatásoktól függ, mivel a gyors, biztonságos és széles körű konnektivitás elengedhetetlen azon technológiák bevezetéséhez, amelyek a jövő világába vezetnek bennünket: távorvoslás, automatizált vezetés, épületek prediktív karbantartása vagy precíziós mezőgazdaság.

PRESS RELEASE |
A Bizottság üdvözli a gigabites hálózatok kiépítésének fellendítésére irányuló új intézkedéseket

A Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács között létrejött politikai megállapodást a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályról, amelyet a Bizottság 2023. február 23-án javasolt. A megállapodásra a gigabites konnektivitás szabályozásának előmozdításáról szóló ajánlás (Gigabit-ajánlás) elfogadásával egyidejűleg kerül sor.

Kapcsolódó tartalom

Összkép

Szélessávú projekttervezés

A Szélessáv-tervezési szekció segítséget nyújt az önkormányzatoknak és más szervezeteknek a sikeres szélessávú fejlesztési projektek tervezésében.

Lásd még

Széles sávú internet: A terv meghatározása

A sikeres regionális szélessávú fejlesztés kulcsa egy politikailag támogatott helyi, regionális vagy nemzeti szintű terv, amely a célokat a konkrét szükségletekkel és érdekelt felekkel ötvözi.

Széles sávú internet: Cselekvési terv

A cselekvési terv részletezi a szélessávú stratégia végrehajtásával kapcsolatos költségeket, érdekelt feleket, tevékenységeket, koordinációt és nyomon követést.

Széles sávú internet: Hálózat és topológia

A széles sávú hálózat földrajzi részekből áll. A hálózat topológiája leírja, hogy a hálózat különböző részei hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A gerinc- és területhálózatok legfontosabb topológiái a fa topológiák, a gyűrűs topológiák és a vegyes topológiák. Az első mérföldben két fő...