Összefoglaló a szélessávú fejlesztésről Horvátországban
A 2021–2027-es időszakra szóló nemzeti szélessáv-fejlesztési terv célja, hogy valamennyi háztartás számára legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosítson, a kormányzati hivatalok és középületek, például iskolák és egészségügyi létesítmények esetében pedig 1 Gbps-re történő frissítés lehetőségét. Az 5G hálózatok lefedik az összes főbb várost és várost, valamint a főbb autópályákat.
A széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti stratégia és politika
Felelős hatóságok
- A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastruktúra Minisztérium (ministarstvomora, prometa i infrastrukture) a központi állami közigazgatási szerv, amely szakértelemmel és felelősséggel rendelkezik az elektronikus hírközlés területén felmerülő adminisztratív feladatokért, beleértve a szélessávú politikát és stratégiát is. A Légiforgalmi, Elektronikus Hírközlési és Postai Igazgatóságon keresztül ő felel stratégiákra, tanulmányokra, iránymutatásokra, programokra és végrehajtási tervekre vonatkozó javaslatok kidolgozásáért. Meghatározza az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások – többek között a szélessávú infrastruktúra – fejlesztésére vonatkozó politika általános elveit és célkitűzéseit.
- A Regionális Fejlesztési és Uniós Alapok Minisztériuma (ministarstvo regionalnogarazvoja i fondova Europske unije) két uniós finanszírozású NGN-rendszert, a széles sávú hozzáférési infrastruktúra fejlesztésére irányuló nemzeti keretprogramot és a széles sávú infrastruktúra fejlesztésére irányuló nemzeti programot irányít.
- A HAKOM hálózati iparágak horvát szabályozó hatósága (Hrvatska regulatorna agencija za mrežne djelatnosti) biztosítja a piaci versenyt, a stabil növekedést és az innovációk környezetét az elektronikus hírközlési és postai szolgáltatások piacán.
A szélessávú szolgáltatások fejlesztésének fő céljai
A Horvát Köztársaság kormánya 2021 márciusában elfogadta a széles sávú hálózatok 2021–2027 közötti időszakra szóló nemzeti tervét. A terv megfelel a gigabitalapú európai társadalom 2025-re kitűzött céljainak, részben a 2030-ra kitűzött digitális céloknak és az 5G európai cselekvési tervnek. A horvát terv célja, hogy minden háztartás számára legalább 100 Mbps letöltési sebességgel összekapcsolható legyen, ugyanakkor legalább 1 Gbps szimmetrikus összeköttetést biztosítson kormányzati hivatalok és középületek, például iskolák és egészségügyi létesítmények számára. Emellett 5G hálózatokat keres minden nagyobb városban és városban, valamint a főbb autópályák mentén.
A széles sávú hálózatok fejlesztésére irányuló főbb intézkedések
Szélessávú térképezés: A HAKOM kifejlesztett és frissít egy központi térképezési eszközt, az Interactive GIS portált, amely tájékoztatást nyújt a széles sávú hozzáférés elérhetőségéről, a mobil kommunikációs infrastruktúra konszolidált tervéről, valamint a kiépítési és sávszélességi szándékok közzétételéről.
Nemzeti széles sávú pénzügyi eszközök
A széles sávú háttérinfrastruktúra fejlesztésére irányuló nemzeti keretprogram a beruházásokhoz megfelelő kereskedelmi érdeket csökkentő területeken (ONP) egy nemzeti (ernyő) széles sávú állami támogatási program. Az általános állami támogatási szabályok mellett az ONP iránymutatásokat is nyújt a helyi önkormányzatok számára az ONP-n belüli egyedi projektek végrehajtására vonatkozóan. A keretprogram teljes becsült (maximális) nemzeti szintű finanszírozása 257,9 millió EUR-t tesz ki, amelyből 123,1 millió EUR-t az ERFA-ból, a fennmaradó 134,8 millió EUR-t pedig az EBB-hitelből kell finanszírozni. Mindkét finanszírozási forrás (ERFA és EBB-hitel) helyi és regionális szintű hatóságok (városok, települések és megyék) számára nyújtott támogatást jelent. A program végrehajtása során a széles sávú hálózatokat társfinanszírozó magánforrások várhatóan 120 millió EUR-t tesznek majd ki. A program 2016–2023 közötti átlagos éves költségvetése 31,5 millió EUR-t tesz ki. A Horvát Hálózati Iparágak Szabályozó Hatóságát (HAKOM) az ONP jogosultjaként határozták meg.
A szélessávú backhaul infrastruktúrára vonatkozó nemzeti program (NP-BBI) a fehér területeken található NGN-hálózat backhaul részére vonatkozó állami támogatási intézkedésekre terjed ki, és célja a nemzeti NGN szélessávú backhaul mint az NGA-hálózatokat és a nemzeti törzshálózatokat összekapcsoló hálózati szegmens fejlesztése. A programot az Európai Bizottság jóváhagyta, és az állami beruházási modellen keresztül valósul meg. A passzív üvegszál-infrastruktúra tervezésére és megépítésére, valamint állandó állami tulajdonban tartására kerül sor. Az infrastruktúra kiépítését követően egyenlő feltételek mellett kínálják fel a piaci szereplőknek. A nyilvános konzultációk eredményei alapján a program legalább 540 települést kíván lefedni, amelyeket kezdetben prioritásként kezelnek, és amelyeket Horvátország elővárosi és vidéki területein található (a lakosság legalább 25%-a) célzott településként határoznak meg. Az intézkedés teljes becsült (maximális) költségvetése 101,4 millió EUR, ebből 86,2 millió EUR (85%) az ERFA-ból, a fennmaradó 15,2 millió EUR (15%) pedig nemzeti forrásokból. A program éves költségvetése a 2017–2023-as időszakra 14,5 millió EUR.
Az új partnerségi megállapodás és az új „Versenyképesség és kohézió” operatív program keretében a Bizottság két tevékenységet javasol a 2021–2027 közötti időszakra:
- Következő generációs szélessávú infrastruktúra-rendszer: A következő generációs szélessávú „backhaul” infrastruktúra kiépítése a végfelhasználókhoz való csatlakozással együtt támogatja a másodpercenként 100 megabites (Mbps) elérési sebességet. A program 540 kiemelt településre terjed ki, amelyek mindegyikének több mint 1000 lakosa van, valamint mintegy 5 800 kisebb településre. A beruházás által lefedett valamennyi hely demográfiai, társadalmi és gazdasági szempontból az országos átlag alatt van. Körülbelül 5,650 km rostot szerelnek fel. Ahol lehetséges, a meglévő csatornákat fogják használni, bár a becslések szerint a telepített szál mintegy 45%-a (körülbelül 2 450 km) új csatornákra lesz szükség. A rendszer két egységre oszlik: az egyik a következő generációs hálózati backhaul infrastruktúra kiépítésére terjed ki; a másik a közigazgatási szerveknek az üvegszálas infrastruktúrával való összekapcsolására vonatkozik. A program teljes beruházása 129,1 millió EUR, és az EU Európai Regionális Fejlesztési Alapja 86,2 millió EUR-val járul hozzá a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó „Versenyképesség és kohézió” operatív programon keresztül. A beruházás az „Informatikai és kommunikációs technológiák felhasználása” prioritás alá tartozik. Horvátország 42,5 millió EUR-val járul hozzá.
- Nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére irányuló beruházások az NGA fehér és szürke NGA-területein a végfelhasználók körében, a digitális összeköttetést támogató programmal összhangban, Horvátország 57,5 millió EUR összegű hozzájárulásával.
A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv a társadalom és a gazdaság digitális átállásának sarokköveként a konnektivitás megerősítésére irányuló intézkedéseket tartalmaz. Mintegy 106 millió EUR értékben célul tűzték ki, hogy VHCN konnektivitási szolgáltatásokat nyújtsanak a 2025-ös uniós gigabitalapú társadalom célkitűzéseivel összhangban:
- 100 Mbps szolgáltatás 100 000 horvát háztartásnak (700.000 lakos) 20 projektben, ugyanannyi helyi önkormányzati egységben, különösen a távmunka és a távoktatás összeköttetési akadályának leküzdése érdekében, különösen a vidéki területeken és a kiszolgáltatott csoportokban, például a hátrányos helyzetű családokból vagy fogyatékkal élőkből származó diákok körében,
- 1 Gbit-szolgáltatások valamennyi jelentős társadalmi-gazdasági tényezőnek, például iskoláknak, egyetemeknek, kutatóközpontoknak, közlekedési csomópontoknak, kórházaknak, közigazgatási hatóságoknak és vállalkozásoknak.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz további, mintegy 20 millió EUR összegű beruházásai a következőkre irányulnak: passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítése a VHCN és az 5G szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében olyan vidéki és ritkán lakott területeken, ahol nincsenek piaci feltételek a magánberuházások vonzásához”; és ii. az 5G lefedettség a városi területeken és a fő szárazföldi közlekedési útvonalak (5G folyosók). Az ezen intézkedések hatálya alá tartozó háztartások mintegy 55%-a vidéki, 26%-a elővárosi, és csak 19%-a városi területeken. Mintegy 400 000 eurót fordítanak az akadályok csökkentésére irányuló reformtevékenységekre, valamint az építési és engedélyezési iránymutatásokra, valamint a harmonizációs eljárásokra.
Az összekapcsolási eszköztár végrehajtására vonatkozó ütemtervében Horvátország bejelentette, hogy foglalkozni kíván a VHCN hatékony telepítésének fő akadályaival, például a tervezési korlátozásokkal, az útjogok gyorsabb eljárásával, valamint az engedélyek kezelésével foglalkozó koordinációs szerv létrehozásának és a díjak alkalmazására vonatkozó iránymutatások kidolgozásának szükségességével.
Adatok a széles sávú hálózatok fejlesztéséről és technológiáiról Horvátországban
A széles sávú lefedettségre, az előfizetésekre és a penetrációkra, a különböző széles sávú technológiák lefedettségére és a költségekre vonatkozó legfrissebb adatokért tekintse meg az eredménytábla jelentéseit és a Digitális Gazdaság és Társadalmi Index (DESI) országjelentéseit.
Frekvenciakijelölések vezeték nélküli széles sávú szolgáltatásokhoz
A harmonizált spektrumkiosztásokkal kapcsolatos részletekért forduljon az Európai 5G Megfigyelőközponthoz.
Nemzeti kiadványok és sajtódokumentumok
Angol nyelv
- Beruházási terv A nemzeti újgenerációs hálózat széles sávú backhaul infrastruktúrájának kiépítése és a célfelhasználók összekapcsolása a közigazgatási szervek csoportján belül a következő generációs széles sávú infrastruktúrához
- Horvátország – országjelentések a digitalizálás terén elért teljesítményekről: konnektivitás, digitális készségek, digitális közszolgáltatások és még sok más
- Tanulmány a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti tervekről
- Útmutató a nagy sebességű széles sávú befektetésekhez
- Szélessávú kapcsolódási jelentések és elemzések
- Mobil és vezetékes szélessávú árak Európában
- Tanulmány a széles sávú lefedettségről
Horvát
- Nacionalni plan razvoja širokopojasnog pristupa u Republici Hrvatskoj u razdoblju od 2021. do 2027. godine
- Okvirni nacionalni program za razvoj infrastrukture širokopojasnog pristupa (ONP)
Kapcsolatfelvételi adatok
BCO Croatia (Broadband Competence Office): Horvát Hálózati Iparágak Szabályozó Hatósága, Fejlesztési Programok Osztálya (HAKOM, Hrvatska regulatorna agencija za mrežne djelatnosti)
E-mail cím: Roberta Frangeša Mihanovića 9, 10110 Zágráb, Horvátország
Kapcsolatfelvétel e-mailben
Telefon: + 385 1 700 7399 Weboldal
Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium (Ministarstvo mora, prometa i infrastrukture)
E-mail cím: Prisavlje 14, 10000 Zágráb, Horvátország
Kapcsolat e-mailben1 vagy e- mailben2
Telefon: + 385 1 6169–060/–110 Weboldal
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép
Ismerje meg az egyes országok szélessávú fejlesztésével kapcsolatos aktuális információkat, valamint a szélessávú szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégiákat és politikákat.
Lásd még
Svédország 2016-ban elfogadott nemzeti szélessávú terve a teljes mértékben összekapcsolt Svédország víziója, és célja mind a mobil lefedettség, mind a nagy sebességű szélessávú kapcsolat a háztartások és a vállalkozások számára.
A digitális konnektivitás és az 5G bevezetése a spanyol digitális 2025-ös menetrend tíz stratégiai prioritása közé tartozik.
Szlovénia a technológiasemlegesség és a piac dinamikája mellett dönt a szélessávú hálózatok fejlesztése terén, különös tekintettel az infrastruktúra- és szolgáltatásalapú versenyre.
Szlovákia hosszú távú célkitűzésként tűzte ki, hogy 2030-ra minden háztartás számára hozzáférést biztosítson az ultragyors internethez.
Románia az uniós konnektivitási célok elérése felé tett lépésként a nemzeti szélessávú hálózat kiépítésére összpontosít.
A portugál digitális menetrend és a nagyon nagy kapacitású elektronikus kommunikációs hálózatokban való összeköttetésre vonatkozó nemzeti stratégia 2023–2030 között alakítja ki Portugáliában a digitális infrastruktúra fejlesztését.
Lengyelország 2025-re szóló nemzeti szélessávú terve összhangban van az EU gigabitalapú társadalomra vonatkozó célkitűzéseivel.
Minden holland háztartás számára lehetővé kell tenni, hogy legalább 100 Mbps sebességű széles sávú hálózathoz hozzáférjen, és a túlnyomó többségnek 2023-ig 1 Gbps-t kell kihasználnia.
Luxemburg kormányzati programjának egyik prioritása egy olyan kommunikációs infrastruktúra kialakítása, amelynek célja a gigabites széles sávú hozzáférés az ország egész területén.
Litvánia célja, hogy 2027-ig 100 Mbps-ot biztosítson a vidéki területek számára, valamint támogassa a gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött céljait.
Lettország támogatja a gigabitalapú társadalom célkitűzéseit, és célja, hogy a városi és vidéki területek számára 100 Mbps, gigabites szintre bővíthető, valamint 5G lefedettséget biztosítson valamennyi nagy városi terület számára.
Az olasz stratégia Ultra Broadband Towards the Gigabit Society célja, hogy a gigabit kapcsolat mindenki számára 2026.
Az Írországra vonatkozó nemzeti szélessávú terv előirányozza, hogy 2026-ra Írországban valamennyi létesítmény hozzáférjen a nagy sebességű széles sávhoz.
Magyarország 2021–2030 közötti időszakra szóló nemzeti digitalizációs stratégiájának célja, hogy 2030-ra elérje a gigabites hálózatok által lefedett háztartások 95%-át.
A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló nemzeti szélessávú terv támogatja a nagyon nagy kapacitású rögzített és az 5G hálózatok használatát. A 2020–2025 közötti időszakra szóló görög digitális transzformációs Biblia az összeköttetést az öt stratégiai tengely egyikeként emeli ki...
A német szövetségi kormány 2021. évi koalíciós megállapodása, a digitális stratégia és a 2022. évi gigabitstratégia prioritásként kezeli az FTTH és az 5G hálózatok országos ellátását.
A France Très Haut Débit nemzeti szélessávú program azt a célt tűzi ki, hogy 2022-ra valamennyi háztartás számára gyors szélessávú hozzáférést, 2025-re pedig az üvegszálas hálózathoz való hozzáférést tűzzék ki célul.
A finn hatóságok előnyben részesítik a versenyvezérelt, üvegszálas hálózatok kiépítését, amelyet közpénzekből finanszíroznak a rosszul ellátott területek számára, és tanácsokat adnak a helyi önkormányzatoknak a széles sávú hálózatok kiépítésének módjával kapcsolatban.
Észtország alapszintű széles sávú lefedettséget hozott létre az egész országban. Az észt digitális menetrend 2030-ra ambiciózus célokat tűz ki.
Az országos vezetékes és mobil széles sávú lefedettséget célzó számos politikai kezdeményezés támogatja a dán szélessávú célokat. A kormány azon dolgozik, hogy Dániát digitális élenjáróvá tegye azáltal, hogy alapot teremt a dán vállalkozások számára a digitális technológiák...
A nagyon nagy kapacitású hálózatok fejlesztésére vonatkozó, 2021 márciusában jóváhagyott nemzeti terv meghatározza a Cseh Köztársaságnak a VHCN kiépítésével kapcsolatos stratégiai megközelítését.
Ciprus szélessávú terve stratégiai célkitűzéseket határoz meg a 2021–2025-ös időszakra, és jogalkotási és szabályozási beavatkozásokat, valamint a széles sávú infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott gyakorlati támogatást tartalmaz.
2020 augusztusában aktualizálták és elfogadták az új generációs hozzáférésre vonatkozó széles sávú infrastruktúrára vonatkozó nemzeti tervet, valamint az elektronikus hírközlésre vonatkozó politikát.
Belgium széles sávú stratégiája beépül a Digitális Belgium tágabb szakpolitikai stratégiájába. A vezetékes és mobil széles sávra vonatkozó nemzeti terv célja, hogy felszámolja azokat a fehér területeket, ahol nem állnak rendelkezésre nagy sebességű szolgáltatások. Belgium a...
Ausztria széles sávú stratégiája a gigabites (fix és mobil) hálózatok 2030-ig történő országos kínálatára összpontosít.