Skip to main content
Shaping Europe’s digital future

Kérdések és válaszok: Iránymutatás a félretájékoztatás gyakorlati kódexének megerősítésére

Tudjon meg többet a félretájékoztatás gyakorlati kódexének megerősítésére irányuló közelmúltbeli intézkedésekről

    A „dezinformáció” szó az újság fölött nagyítót tartó kéz rajzfilmképén jelenik meg.

A gyakorlati kódexről

Mi a dezinformáció gyakorlati kódexe?

A gyakorlati kódex elveket és kötelezettségvállalásokat határoz meg az online platformok és a hirdetési ágazat számára az online félretájékoztatás EU-n belüli terjedésének megakadályozása érdekében, amelynek végrehajtását az aláíró felek megállapodtak. Ez a világ első önszabályozó eszköze a dezinformáció elleni küzdelemben. A kódex 2020. évi értékelése azt mutatta, hogy ez jó példa az online platformokkal folytatott strukturált együttműködésre a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében. Hiányosságokat tárt fel továbbá, többek között a platformok és az uniós országok közötti következetlen és hiányos alkalmazás tekintetében, valamint hiányosságokat tárt fel a kódex azon kötelezettségvállalásainak lefedettségében, amelyeket a félretájékoztatás gyakorlati kódexének megerősítésére vonatkozó iránymutatás kíván orvosolni.

Mi a gyakorlati kódexre vonatkozó iránymutatás?

Az iránymutatás meghatározza a Bizottság arra vonatkozó elvárásait, hogy a platformoknak és más érdekelt feleknek hogyan kell megerősíteniük a félretájékoztatás gyakorlati kódexét a hiányosságok és hiányosságok kezelése, valamint egy átláthatóbb, biztonságosabb és megbízhatóbb online környezet megteremtése érdekében. Meghatározza továbbá a kódex végrehajtásának szilárd ellenőrzési keretének sarokköveit. Az iránymutatás célja, hogy a meglévő gyakorlati kódexet a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban előirányzott társszabályozási eszközzé alakítsa, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról szóló végleges megállapodás sérelme nélkül, valamint az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben bejelentettek szerint. A megerősített kódex korai lehetőséget kínál arra, hogy megfelelő intézkedéseket dolgozzanak ki a platformok szolgáltatásainak működéséből és használatából eredő rendszerszintű kockázatok kezelésére, tekintettel a digitális szolgáltatásokról szóló irányelv várható kockázatértékelési és -csökkentési keretére.

Hogyan kezeli az iránymutatás a jelenlegi kódex hiányosságait?

Az iránymutatás foglalkozik a kódex 2020. évi bizottsági értékelésében azonosított főbb hiányosságokkal és hiányosságokkal, felhasználva a Covid19 -cel kapcsolatos félretájékoztatás nyomon követési programjából levont tanulságokat is. Az aláírók határozottabb kötelezettségvállalásra szólít fel a félretájékoztatás terjedésére való hatékonyabb reagálás, a kódex platformok és uniós országok közötti következetesebb alkalmazása, az egyértelmű fő teljesítménymutatókkal rendelkező megerősített nyomonkövetési rendszer, valamint a kódex rendszeres kiigazítására szolgáló megfelelő mechanizmus biztosítása érdekében. Javasolja a kódex hatályának és hatályának kiterjesztését, és meghatározza, hogyan kell megerősíteni a kódex kötelezettségvállalásait. Például határozottabb intézkedésekre szólít fel a félretájékoztatás hirdetőinek demonetizálása, a politikai hirdetések átláthatóságának növelése, a manipulatív magatartás kezelése, a felhasználók megerősítése, a tényellenőrzőkkel való együttműködés javítása és a kutatók adatokhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében.

Mi az iránymutatás szerint a megerősített kódex hatálya?

Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv a dezinformációt úgy határozza meg, mint „hamis vagy félrevezető tartalom, amelyet azzal a szándékkal terjesztenek, hogy megtévesztse vagy biztosítsa a gazdasági vagy politikai hasznot, és amely a nyilvánosságot sértheti”. Míg a kódex fő célja továbbra is szűk értelemben vett dezinformáció, a megerősített kódexnek arra kell törekednie, hogy megfelelő politikákat vezessenek be, és arányos intézkedéseket hozzanak a félretájékoztatásból eredő kockázatok csökkentése érdekében, amennyiben a nyilvánosságnak jelentős kár vetülete van, és megfelelő biztosítékokkal kell rendelkeznie a szólásszabadságra vonatkozóan. Az iránymutatás által használt „dezinformáció” átfogó kifejezés magában foglalja mind az információ befolyásolja a műveleteket, mind a beavatkozást, beleértve a külföldi szereplőket is, ahol az információmanipulációt a nyilvánosság jelentős kárának okozásával használják.

Kik a gyakorlati kódex aláírói?

A jelenlegi aláírók az EU-ban aktív főbb online platformokat, valamint az online és hirdetési ökoszisztémákban tevékenykedő szakmai szövetségeket és érintett szereplőket is bevonják. Ezek a következők: Google, Facebook, Twitter, Microsoft, TikTok, Mozilla, DOT Europe (korábban EDiMA), a Hirdetők Világszövetsége (WFA) és belga megfelelője, a Belga Advertizerek Szövetsége (UBA);  a Kommunikációs Ügynökségek Európai Szövetsége (EACA), valamint annak francia, lengyel és csehországi nemzeti tagjai – Association des Agences Conseils en Communication (AACC), Stowarzyszenie Komunikacji Marketingowej/Ad Artis Art Foundation (SAR) és Asociace Komunikacnich Agentur (AKA) – az Interaktív Hirdetési Iroda (IAB Europe), a Kreativitet & Kommunikation és a Goldbach Audience (Svájc) AG.

Hogyan fogják érvényesíteni a kódex kötelezettségvállalásait? Mi a helyzet a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által létrehozott társszabályozási kerettel?

Az iránymutatás a Bizottság félretájékoztatás kezelésére irányuló átfogó intézkedéseinek részét képezi, és meghatározza a szilárd nyomonkövetési keret sarokköveit is. Az iránymutatás célja, hogy a meglévő gyakorlati kódexet a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban előirányzott társszabályozási keret részeként magatartási kódexté alakítsa, a társjogalkotási folyamat során a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról szóló végleges megállapodás sérelme nélkül. A társszabályozási keret részeként a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály meghatároz bizonyos célkitűzéseket és minimumkövetelményeket, amelyeket a magatartási kódexeknek tiszteletben kell tartaniuk.

Az óriásplatformok számára előnyös lesz, ha részt vesznek a megerősített kódexben a javasolt digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban rájuk alkalmazandó új kötelező kötelezettségekre való felkészülés során. Különösen a kockázatértékelés, a kockázatcsökkentés, a felhasználók felhatalmazása és a reklámokkal kapcsolatos átláthatóság tekintetében. Így a megerősített kódex korai lehetőséget kínál arra, hogy megfelelő intézkedéseket dolgozzanak ki a platformszolgáltatások által jelentett egyik fő kockázat kezelésére, tekintettel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály javasolt keretére. A kisebb platformok és más érdekelt felek számára is előnyös lenne, ha csatlakoznának a megerősített kódex megfelelő kötelezettségvállalásaihoz, hogy nyerjenek a bevált gyakorlatokból, és védelmet nyújtsanak a rendszereikkel a félretájékoztatás terjesztésére irányuló visszaélésből eredő hírnévkockázatokkal szemben.

Bár a magatartási kódexek szerinti együttműködés számos előnnyel jár, a kódexhez való csatlakozás továbbra is a platform önkéntes döntése marad, a javasolt digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében is.

Csatlakozhatnak-e az új aláírók a kódexhez?

Igen, a Bizottság arra ösztönzi az új aláírókat, hogy csatlakozzanak a kódexhez, és vegyenek részt annak felülvizsgálatában, mivel a szélesebb körű részvétel növeli a kódex hatását és hatékonyságát. A megerősített kódexre vonatkozó bizottsági ajánlások egyike, hogy olyan személyre szabott kötelezettségvállalásokat tartalmazzon, amelyek megfelelnek az aláírók által nyújtott szolgáltatások sokféleségének, méretüknek és az ökoszisztémában betöltött különleges szerepüknek. Az aláíróknak alá kell írniuk a szolgáltatásaik szempontjából releváns kötelezettségvállalásokat. A perspektíva aláírói már kapcsolatba léphetnek a Bizottság szolgálataival annak érdekében, hogy csatlakozzanak a megerősített kódexhez és részt vegyenek annak megszövegezésében.

Ki lehet potenciális új aláírója?

A potenciális új aláírók közé tartozhatnak az EU-ban működő és kialakulóban lévő platformok, a magánüzenet-szolgáltatások, az online hirdetési ökoszisztémában érdekelt felek (pl. hirdetéscsere, hirdetéstechnológiai szolgáltatók, márkatulajdonosok), a félretájékoztatás demonetizálására felhasználható szolgáltatásokat nyújtó egyéb szereplők (pl. e-fizetési szolgáltatások, e-kereskedelmi platformok, közösségi finanszírozási/adományozási szolgáltatások), valamint olyan érdekelt felek, amelyek eszközökkel, eszközökkel, megoldásokkal vagy szakértelemmel hozzájárulhatnak a kódex hatékony működéséhez.

A Covid19-cel kapcsolatos félretájékoztatás nyomon követésére irányuló program

Hogyan fogják hasznosítani a Covid19-cel kapcsolatos félretájékoztatási monitoringprogram tapasztalatai a megerősített kódexet?

A Covid19-cel kapcsolatos félretájékoztatás nyomon követésére irányuló program mélyreható áttekintést nyújtott a platformok által a koronavírussal és az oltóanyagokkal kapcsolatos hamis és félrevezető információk elleni küzdelem érdekében hozott intézkedésekről. Hasznos átláthatósági intézkedésnek bizonyult a platformok nyilvános elszámoltathatóságának biztosítása érdekében, és a kódexet stressztesztnek vetette alá. A platformok beszámoltak a hiteles források láthatóságának növelése érdekében hozott intézkedésekről, a megbízható közérdekű információkhoz való hozzáférés megkönnyítésére kifejlesztett eszközökről, a lefokozott és a valószínűsíthetően fizikai kárt okozó hamis vagy félrevezető információkat tartalmazó tartalmakkal kapcsolatos intézkedésekről, a válságot kihasználó tiltott hirdetésekről és az oltóanyagokkal kapcsolatos pontos tájékoztatásra irányuló erőfeszítések fokozásáról.

A monitoringprogram számos hiányosságra is rávilágított. A továbbfejlesztett nyomonkövetési rendszernek biztosítania kell a kódex aláírói által vállalt kötelezettségek végrehajtásának rendszeres értékelését, és lehetővé kell tennie a kódex mint a félretájékoztatás elleni küzdelem eszköze hatékonyságának értékelését. A nyomon követési keretnek erős és pontos fő teljesítménymutatókon kell alapulnia, amelyek mérik az aláírók által végrehajtott szakpolitikák eredményeit és hatását („szolgáltatási szintmutatók”), valamint a kódexnek az EU-n belüli félretájékoztatásra gyakorolt általános hatását mérő fő teljesítménymutatókon („strukturális mutatók”). A megerősített kódexnek biztosítania kell, hogy az információkat és az adatokat szabványosított formátumban, tagállami bontásban bocsássák rendelkezésre.

Hirdetési elhelyezések és politikai reklámok

Hogyan törekszik az iránymutatás a félretájékoztatásból származó nyereség csökkentésére?

A platformoknak és az online hirdetési ökoszisztéma minden más szereplőjének együtt kell működniük annak érdekében, hogy a reklámbevételek révén véget vessenek a dezinformáció monetizálásának. A kódex megerősített kötelezettségvállalásainak ezért részletesebb és testre szabottabb intézkedéseket kell hozniuk az online reklámok terjesztésével kapcsolatos félretájékoztatási kockázatok kezelése érdekében. Emellett a márkabiztonsági eszközöknek integrálniuk kell a tényellenőrzők és a kutatók által a félretájékoztatási kampányok forrásairól készített elemzéseket. A márkatulajdonosoknak és a hirdetőknek ugyanakkor kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy elkerülik hirdetéseik dezinformáció mellett vagy olyan helyeken való elhelyezését, amelyek ismételten dezinformációt tesznek közzé.

Hogyan veszi figyelembe az iránymutatás a szponzorált politikai tartalmak átláthatóságáról szóló, küszöbön álló jogszabályt?

A politikai reklám területére vonatkozó gyakorlati kódex felülvizsgálatának figyelembe kell vennie a küszöbön álló jogalkotási javaslatot, és fontos eszközként fog szolgálni ahhoz, hogy kézzelfogható előrelépést érjen el mind a jogalkotást megelőzően, mind pedig a jogalkotási kereten keresztül. A megerősített kódexnek ágazatvezérelt megoldásokat kell kidolgoznia a végrehajtás támogatása és az e területen való folyamatos előrelépés érdekében. Az iránymutatás a kódex aláíróinak a politikai hirdetések átláthatóságának és nyilvános közzétételének fokozása érdekében tett kötelezettségvállalásainak megerősítését javasolja. Ezeket a hirdetéseket egyértelműen és hatékonyan kell címkézni és megkülönböztetni fizetős tartalomként, és a felhasználóknak képesnek kell lenniük megérteni, hogy a megjelenített tartalom politikai kérdésekkel kapcsolatos hirdetéseket tartalmaz.

A felhasználók felhatalmazása

Hogyan kell a megerősített kódexnek foglalkoznia a manipulatív magatartással?

Az iránymutatás a kódex megerősítését javasolja annak érdekében, hogy átfogóan lefedje a dezinformáció terjesztésére használt manipulatív magatartás jelenlegi és kialakulóban lévő formáit, mint például a botokat, a hamis számlákat, a szervezett manipulációs kampányokat, a figyelembe vételt. A személyre szabott kötelezettségvállalásoknak foglalkozniuk kell a sebezhetőségekkel, és biztosítaniuk kell a manipulatív magatartás hatásának csökkentése érdekében hozott intézkedések átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

Milyen intézkedéseket javasol az iránymutatás a felhasználói tudatosság javítására?

A dezinformáció terjedésének korlátozásához kulcsfontosságú, hogy a felhasználók eszközöket kapjanak az online környezet jobb megértéséhez és a felelősebb online magatartás előmozdításához. Az iránymutatás felszólítja a kódex aláíróit, hogy kötelezzék el magukat a „biztonságos tervezés” mellett, amely a szolgáltatásaik felépítésének vezérelve. Ez azt jelenti, hogy az aláíróknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy felmérik a rendszereik által jelentett kockázatokat, és úgy alakítják ki szolgáltatásaik architektúráját, hogy minimalizálják a félretájékoztatás terjedésével és felerősítésével kapcsolatos kockázatokat.

A megerősített kódexnek konkrét intézkedéseket kell tartalmaznia a félretájékoztatás vírusos terjedését elősegítő ajánlórendszerek kockázatának csökkentésére, a megbízható közérdekű információk láthatóságának növelésére, valamint figyelmeztetéseket kell kiadnia azon felhasználók számára, akik kapcsolatba léptek a tényellenőrzők által hamis vagy félrevezetőként azonosított tartalmakkal. A felhasználóknak több ügynökséget kell biztosítani, például a dezinformáció megjelölésével és az ajánlórendszerekre vonatkozó preferenciák testreszabásával. Az aláírókat arra ösztönzik, hogy folytassák a médiaműveltség előmozdítása érdekében tett lépéseiket.

A kutató- és tényellenőrző közösség megerősítése

Hogyan biztosítható, hogy a kutatói közösség hozzáférjen a félretájékoztatás megfelelő tanulmányozásához szükséges adatokhoz?

A kutatók, a civil társadalmi szervezetek, az oknyomozó újságírók és a nem tudományos kutatók fontos szerepet játszanak a félretájékoztatáshoz kapcsolódó kockázatok alakulásának megértésében. A kutatás minősége ezen a területen a platformadatokhoz való hozzáféréstől függ. A Bizottság arra kéri az aláírókat, hogy drasztikusan javítsák a jelenlegi helyzetet, amelyet epizodikus és önkényes adatszolgáltatás jellemez, ami nem felel meg a kutatási igények teljes skálájának. Az aláíróknak ezért – a kutatói közösséggel, a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjával (EDMO) és az érintett nemzeti hatóságokkal együttműködésben – együtt kell működniük egy jogi és szilárd keret létrehozásával a kutatási célú adatokhoz való hozzáférés tekintetében.

Hogyan javíthatja a kódex a tényellenőrzési tevékenységek hatását?

A jelentős hiányosságok és a tényellenőrzési tevékenységek szolgálatok és uniós országok közötti egyenetlen lefedettségének kezelése érdekében az aláíróknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy kiterjesztik a tényellenőrzőkkel folytatott együttműködést. A tényellenőrzés hatásának növelése a tényellenőrzők által előállított tartalmak jobb beépítésével és láthatóságával is elérhető. Az aláíróknak meg kell vizsgálniuk a hatékony címkézési rendszereket, valamint a tényellenőrzések közös adattárának létrehozását, amely megkönnyítené a platformokon átívelő hatékony használatát a tényellenőrzők által leleplezett dezinformáció újbóli megjelenésének megelőzése érdekében. A tényellenőrzőkkel való együttműködésnek biztosítania kell függetlenségüket, tisztességes javadalmazásukat, elő kell mozdítaniuk az együttműködést és elő kell segíteniük a szolgáltatások közötti áramlást.

A kódex nyomon követése

Hogyan fogják nyomon követni a kódex végrehajtását a jövőben?

A gyakorlati kódex értékelése és a Covid19 -cel kapcsolatos félretájékoztatás nyomon követésére irányuló, folyamatban lévő program hasznos információkkal szolgált a kódex nyomonkövetési rendszerének megerősítéséhez. A továbbfejlesztett kódexnek megerősített nyomonkövetési rendszert kell tartalmaznia, és szilárd keretet kell létrehoznia, amely tagállami szinten mérhető új fő teljesítménymutatókat foglal magában. Lehetővé kell tenniük az aláírók által a kódex szerinti kötelezettségvállalásaik teljesítése érdekében végrehajtott politikák hatásának, valamint a kódex EU-n belüli félretájékoztatásra gyakorolt általános hatásának értékelését.

Az aláíróknak a megerősített nyomonkövetési keretrendszer keretében rendszeres jelentéseket kell közzétenniük harmonizált sablonok felhasználásával, beleértve a fő teljesítménymutatók alapján történő adatszolgáltatás szabványos és ellenőrizhető formátumait is. A dezinformáció terjedése tekintetében magasabb kockázati profillal rendelkező online szolgáltatásoknak hathavonta jelentést kell tenniük a kötelezettségvállalások végrehajtásáról, és évente értékelniük kell a félretájékoztatás jelenségéhez kapcsolódó kockázatokat. A kódex más aláíróinak évente jelentést kell tenniük, és a tevékenységeiknek megfelelő adatokat és mérőszámokat kell szolgáltatniuk.

Az iránymutatás azt javasolja, hogy az aláíróknak kötelezzék el magukat egy nyilvánosan hozzáférhető közös online átláthatósági központ létrehozása, létrehozása és fenntartása mellett, amely áttekintést nyújt az aláírók által a kódex kötelezettségvállalásainak végrehajtása érdekében elfogadott konkrét politikákról.

Mi az állandó munkacsoport szerepe?

Az állandó munkacsoportnak meg kell vizsgálnia, hogyan kell fejleszteni és kiigazítani a kódexet a technológiai, társadalmi, piaci és jogalkotási fejlemények fényében. A munkacsoport elnöki tisztét a Bizottság tölti be, és a kódex aláírói, valamint az Európai Külügyi Szolgálat, az EDMO és az audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportjának ( ERGA) képviselői vesznek részt. Meg kell vizsgálnia például a tagállami szinten mérhető strukturális mutatók és mechanizmusok kidolgozását, vagy egy olyan kockázatértékelési módszer kidolgozását, amely gyors reagálást tesz lehetővé olyan különleges helyzetekben és válságokban, mint a választások vagy a világjárvány.

Legfrissebb hírek

PRESS RELEASE |
Az online platformok a félretájékoztatás gyakorlati kódexe szerinti harmadik jelentéssorozatban kiemelt figyelmet fordítottak a választásokra

A félretájékoztatás gyakorlati kódexének aláírói – köztük a főbb online platformok, például a Google, a Meta, a Microsoft és a TikTok – közzétették a harmadik jelentést, amelyben részletesen ismertetik a félretájékoztatás online terjedése elleni küzdelem érdekében tett intézkedéseket, különös tekintettel a közelgő júniusi európai választásokra.

Kapcsolódó tartalom

Összkép

Az online félretájékoztatás kezelése

A Bizottság az európai értékek és demokratikus rendszerek védelmének biztosítása érdekében küzd az online félretájékoztatás és félretájékoztatás terjedésével.

Lásd még

A félretájékoztatással kapcsolatos 2022. évi gyakorlati kódex

A jelentős online platformok, a feltörekvő és szakosodott platformok, a reklámipar szereplői, a tényellenőrzők, a kutatás és a civil társadalmi szervezetek a Bizottság 2021. májusi iránymutatásának megfelelően megerősítették a félretájékoztatásra vonatkozó gyakorlati kódexet.