Skip to main content
Shaping Europe’s digital future

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabványosítása

A harmonizált szabványok jogbiztonságot nyújtanak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály keretében, támogatják az innovációt, és lehetővé teszik az EU számára, hogy globális referenciaértékeket határozzon meg a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály hatékony és egyértelmű végrehajtásának biztosítása prioritás a Bizottság számára. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályozza a „nagy kockázatú” MI-rendszereket, amelyek hatással vannak többek között a biztonságra, az egészségre és az alapvető jogokra, például a kritikus infrastruktúrákban és a bűnüldözésben (lásd a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 6. cikkét és III. mellékletét). Ezeket a követelményeket a forgalomba hozatal előtt teljesíteni kell, biztosítva, hogy a nagy kockázatú MI-rendszereket teljes életciklusuk során nyomon kövessék.

A szabványok a jogi követelményeket közös műszaki nyelvre fordítják le, egyszerűsítve a megfelelést a vállalatok és más érdekelt felek számára.

Az európai harmonizált szabványok számos kulcsfontosságú funkciót látnak el:

  • Jogbiztonság és csökkentett megfelelési költségek: Az európai harmonizált szabványok minden méretű vállalkozás számára egyértelmű utat biztosítanak a megfeleléshez.
  • Piaci teljesítményértékelés: Az európai harmonizált szabványok gyakran de facto globális referenciaértékekké válnak. Például a jelenleg kidolgozás alatt álló szabványok, amelyek a kockázatkezelési és minőségirányítási módszerek meghatározására összpontosítanak, erős jelöltek arra, hogy a jövőben piaci referenciaértékekké váljanak.
  • Innováció és versenyképesség: Az európai harmonizált szabványok elősegítik a bizalmat és a piaci elfogadottságot, lehetővé téve az azokat alkalmazó fejlesztők számára, hogy globális szinten versenyezzenek, miközben biztosítják, hogy megoldásaik megfeleljenek a legmagasabb szintű biztonsági előírásoknak.

Hogyan alakulnak a szabványok és melyek a jelenlegi szabványok?

Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) európai szabványügyi szervezetek. E két szervezet munkacsoportjai aktívan dolgoznak a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó harmonizált szabványok kidolgozásán. Együttműködnek a JTC 21 elnevezésű műszaki vegyes bizottságban.

Az Európai Bizottság felkérte a CEN-t és a CENELEC-et, hogy tíz kulcsfontosságú területen dolgozzanak ki szabványokat: 

  • kockázatkezelés
  • az adatkészletek irányítása és minősége
  • nyilvántartás vezetése
  • átláthatóság
  • emberi felügyelet
  • pontosság
  • robusztusság
  • kiberbiztonság
  • minőségirányítás
  • megfelelőségértékelés

Amint a CEN és a CENELEC közzéteszi a harmonizált szabványokat, a Bizottság értékeli, hogy azok megfelelnek-e a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tervezett célkitűzéseinek és jogi követelményeinek. Az utolsó lépést követően a szabványokra hivatkozás történik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A szabványok alkalmazása továbbra is önkéntes. A szolgáltatók bármely más keretet választhatnak annak igazolására, hogy megfelelnek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozott harmonizált szabványok azonban jogbiztonságot nyújtanak. A harmonizált szabványokat alkalmazó vállalatokról vélelmezhető, hogy megfelelnek a jogi követelményeknek.

2025. október 30-án a prEN 18286: Mesterséges intelligencia – A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály szabályozási céljait szolgáló minőségirányítási rendszer lett a mesterséges intelligenciára vonatkozó első harmonizált szabvány, amely bekerült a közvélemény-kutatásba, lehetővé téve a nemzeti szabványügyi testületek számára, hogy észrevételeket tegyenek a tervezetre annak végleges közzététele előtt. Ez a harmonizált szabvány kifejezetten arra szolgál, hogy segítse a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóit az MI-jogszabály 17. cikkében foglalt követelményeknek való megfelelésben, termékközpontú keretet kínálva az MI életciklusának irányításához.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabványok mint a globális összehangolás kulcsai

Az európai szabványügyi szervezetek nem elszigetelten dolgoznak a szabványokon. A szabványosítás egyik vezérelve a "nemzetközi első" megközelítés. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi szabványok – amennyiben rendelkezésre állnak és összhangban állnak az uniós követelményekkel – harmonizált európai szabványokká válhatnak.

Az európai szabványügyi szervezetek és az európai vállalatok aktívan együttműködnek a nemzetközi szabványügyi testületekkel, és ezáltal hozzájárulnak az MI-szabványok szélesebb globális keretének kiépítéséhez.

Az ISO/IEC SC 42 például már kidolgozza a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzetközi szabványokat, és az európai képviselők aktívan alakítják ezt a folyamatot. Ez az összehangolás elengedhetetlen a szabályozás széttagoltságának elkerüléséhez és annak biztosításához, hogy a mesterségesintelligencia-fejlesztők felesleges megfelelési erőfeszítések nélkül több piacon is működhessenek.

A ma meghatározott referenciaértékek és szabványok meghatározzák majd a mesterséges intelligencia szerepét társadalmunkban az elkövetkező generációk számára. Az európai harmonizált szabványok kidolgozásának előmozdításával az EU világszerte előmozdíthatja a mesterségesintelligencia-rendszerek biztonságos fejlesztését és elfogadását, és vezető szerepet tölthet be abban.

Legfrissebb hírek

Illustration of people collaborating around a large lightbulb with puzzle pieces, gears, and science icons against a purple background.
  • Újságcikk
  • 03 Augusztus 2026

Az általános célú mesterséges intelligenciára (GPAI) vonatkozó gyakorlati kódex szerinti aláíró munkacsoport negyedik ülése a biztonságról és védelemről szóló fejezetre és a szerzői jogról szóló fejezetre összpontosított.

A key unlocking the European continent
  • Sajtóközlemény
  • 30 Július 2026

Az EU pályázati felhívást tett közzé legfeljebb hét mesterségesintelligencia-gigagyár Európa-szerte történő létrehozására, az Európa technológiai szuverenitásának és a mesterségesintelligencia-kontinenssé válásra irányuló törekvésének felgyorsítására irányuló legutóbbi jelentős erőfeszítésének részeként.

Kapcsolódó tartalom

Összkép

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a mesterséges intelligenciára vonatkozó első olyan jogi keret, amely foglalkozik a mesterséges intelligencia kockázataival, és Európa vezető szerepet tölt be globális szinten.