Skip to main content
Az Európai Bizottság logója
Shaping Europe’s digital future

MI-tehetségek, -készségek és -műveltség

A Bizottság célja, hogy növelje a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők számát azáltal, hogy több kutatót és szakembert képez ki és vonz be, valamint javítja a munkavállalók és a lakosság mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségeit és jártasságát.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban

A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet 4. cikke 2025. február 2-án lépett hatályba, és azt később a mesterséges intelligenciáról szóló, 2026. július közepén hatályba lépett digitális omnibusz rendelet módosította.  

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság a Bizottság fontos szakpolitikai célkitűzése, és a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet szerinti kötelezettség a mesterséges intelligencia valamennyi szolgáltatója és alkalmazója számára. Előírja az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói számára, hogy hozzanak intézkedéseket személyzetük és a nevükben az MI-rendszerek üzemeltetésével és használatával foglalkozó más személyek MI-műveltségének fejlesztése érdekében, figyelembe véve technikai ismereteiket, tapasztalataikat, oktatásukat és képzésüket, valamint azt a kontextust, amelyben az MI-rendszereket használni fogják, és figyelembe véve azokat a személyeket vagy személyek csoportjait, akiken vagy amelyeken az MI-rendszereket használni fogják. Ez nem jelenti azt, hogy bármely egyénnek bizonyos szintű mesterségesintelligencia-műveltségre van szüksége. A Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell a szolgáltatók és az alkalmazók erőfeszítéseit, különösen akkor, ha kkv-król van szó.   

A rendelkezés módosításai biztosítják annak könnyebb betartását:

  • az MI-műveltség továbbra is kötelező az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói számára, de nincs előírva konkrét – vagy „elegendő” – szint (4. cikk (1) bekezdés);
  • az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak továbbra is támogatniuk kell a szolgáltatók és az alkalmazók erőfeszítéseit, többek között gyakorlati példák közzététele révén (4. cikk (2) bekezdés);  
  • Az MI-testületnek ajánlásokat kell elfogadnia a 4. cikkre vonatkozóan annak érdekében, hogy támogassa a Bizottságot és a tagállamokat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság előmozdításában, figyelembe véve a meglévő kompetenciakereteket és közös célkitűzéseket határozva meg (4. cikk (3) bekezdés). 

A 4. cikk felügyelete és érvényesítése a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok hatáskörébe tartozik, amelyek 2026. augusztus 2-tól kezdik meg a szabályok felügyeletét és végrehajtását.  

Eközben a Bizottság folytatja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság támogatására irányuló, folyamatban lévő tevékenységeit (lásd alább), és szorosan együttműködik a tagállamokkal az MI-testületben a szolgáltatók és az alkalmazók erőfeszítéseinek megkönnyítése érdekében, többek között a 4. cikk (3) bekezdésében említett ajánlások kidolgozása révén.

A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet szerinti, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságot támogató, folyamatban lévő tevékenységek

Az MI-hivatal kérdéseket és válaszokat tett közzé az MI-műveltséggel kapcsolatban, amelyek további információkat tartalmaznak a 4. cikk követelményeiről és végrehajtásáról, és elindította az MI-műveltségi gyakorlatok adattárát a szolgáltatók és alkalmazók, valamint a szélesebb nyilvánosság közötti tanulás és információcsere támogatása érdekében.

Az adattár jelenleg a vállalatok és a közszféra által végrehajtott és két pillanat alatt összegyűjtött több mint 40 mesterségesintelligencia-műveltségi kezdeményezésre mutat be példákat:

A felmérés rendszeresen frissül és további példákat gyűjt.

Az adattárat a gyakorlatok kereshetőségének javítása érdekében átalakították, és az Erasmus+ által finanszírozott Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Készségek Szövetsége (ARISA) projekttel együttműködésben külön jelentést készítettek.

Bár az ebben az élő adattárban gyűjtött gyakorlatok megismétlése nem teszi lehetővé a 4. cikknek való megfelelés vélelmét, az adattár célja, hogy ösztönözze az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói közötti tanulást és információcserét. A Bizottság figyelembe fogja venni ezeket a gyakorlatokat annak érdekében, hogy azonosítsa az egységes információs platformon közzéteendő megfelelési példákat, a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően. 

Az MI-tehetségeket, -készségeket és -műveltséget támogató kezdeményezések

 

A Bizottság 2025. április 9-én közzétette az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja, hogy Európa globális vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia terén.

Az MI-szakemberek uniós állományának bővítése érdekében a cselekvési terv számos kezdeményezést vázol fel. Ezek a következőkre irányulnak:

  • Az uniós székhelyű MI-szakértők következő generációjának képzése az európai alap- és mesterképzések, valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó PhD-k általános kínálatának növelésével, de a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek akadémiájának elindításával is. Az Akadémia a mesterséges intelligenciával és különösen a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos oktatási és képzési programokat fog kínálni. Tovább fogja képezni és át fogja képezni a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozó diákokat és szakembereket, és kísérleti, generatív mesterséges intelligenciára összpontosító diplomát fog kifejleszteni. Ez lehetővé teszi a generatív mesterséges intelligencia legfelső szintű szakértői számára, hogy oktassák és képezzék az AI Skills Academy hallgatóit, miközben előmozdítják saját kutatásaikat ezen a területen. Az Akadémia kísérleti jelleggel egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos tanulószerződéses gyakorlati képzési programot is ki fog dolgozni, valamint „ösztöndíj-” és „visszatérési” programokat fog kidolgozni annak érdekében, hogy több nőt vonzzon a mesterséges intelligencia területére. A jövőben az Akadémia olyan központként fog működni, amely ágazatonkénti MI-képzéseket és esetleg munkaköri profilokat gyűjt össze az európai MI-innovációs ökoszisztéma egyéb eszközeiből.
  • Az európai tehetségek ösztönzése az EU-ban maradásra és az EU-ba való visszatérésre a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ösztöndíjrendszerek fejlesztésének támogatásával. Ezek a programok lehetővé teszik a magasan képzett uniós és nem uniós PhD-jelöltek, valamint az EU-n kívül élő fiatal szakemberek számára, hogy uniós székhelyű szervezeteknél dolgozzanak.
  • A tehetségbázis-kezdeményezés, a többcélú jogi átjáró irodák, a tehetséggondozási partnerségek és a Marie Skłodowska-Curie-cselekvés, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések révén vonzza és megtartja a nem uniós országokból származó képzett MI-tehetségeket (beleértve a kutatókat is). Ez utóbbi intézkedés olyan munkaerő-felvételi programokat fog társfinanszírozni, amelyek kiváló nemzetközi MI-kutatókat vonzanak, lehetővé téve az egyetemek és kutatószervezetek számára, hogy Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseikhez nyújtott támogatásaikat összekapcsolják az intézményen belüli hosszú távú kilátásokkal, beleértve például az állandó álláshelyekre irányuló versenyvizsgákat.

A munkavállalók továbbképzésének és átképzésének további támogatása érdekében a cselekvési terv az európai digitális innovációs központok szerepére összpontosít, amelyek növelni fogják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségeket és képzési szolgáltatásokat.

Annak érdekében, hogy az uniós polgárok jobban megértsék a mesterséges intelligenciát, a cselekvési terv hangsúlyozza, hogy fel kell hívni a figyelmet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságra, és elő kell mozdítani a mesterséges intelligenciáról szóló párbeszédet mindenki számára, többek között a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet 4. cikkének végrehajtásával összefüggésben indított kezdeményezések révén.

 

2025 októberében a Bizottság közzétette a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégiát, hogy támogassa a mesterséges intelligencia bevezetését és integrálását a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban (pl. egészségügy, mobilitás, kulturális, kreatív és média) és a közszférában.

Az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv ambiciózus intézkedéseire építve a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia az érdekelt felek által vezérelt megközelítést követ, és ágazatspecifikus kiemelt kezdeményezéseket javasol. A stratégia emellett támogató intézkedéseket vezet be az ágazatközi kihívások és igények kezelésére, beleértve a munkaerővel kapcsolatos 3 prioritást is.

1 – MI-tudatos munkavállalók minden ágazatban

A mesterséges intelligencia növekvő munkahelyi integrációjával fontos biztosítani, hogy minden munkavállaló felelősségteljesen és előnyösen használja a mesterséges intelligenciát. E célból a stratégia minden ágazatban előmozdítja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szilárd jártasságot és a célzott intézkedéseket. A Bizottság:

A Bizottság ösztönzi továbbá az olyan keretekből eredő kompetenciák gyakorlati használatát és elfogadását, mint a digitális kompetenciakeret és az alap- és középfokú oktatás mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági kerete.

2 – Ágazati MI-szakértők a digitálisan intenzívebb ágazatok számára

A digitálisan intenzívebb ágazatok (például a mobilitás, az energia, a környezetvédelem és a média) esetében a Bizottság az alábbiak révén ruház be ágazati MI-szakértők és briliáns vállalkozók létrehozásába:

  • oktatási programok („MI a vállalkozások számára”), amelyek olyan multidiszciplináris profilokat képeznek, amelyek képesek MI-alkalmazásokat fejleszteni adott ágazatok számára (pl. az energiaágazatra szakosodott MI-mérnökök);
  • Az AI Entrepreneurs Lab, amely összekapcsolja a nagy potenciállal rendelkező AI diplomásokat az AI vállalatok tapasztalt mentoraival, lehetőséget biztosítva a tudásmegosztásra, a hálózatépítésre, valamint az új üzleti ötletek és partnerségek inkubálására.

3 – A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásának aktív nyomon követése

A Bizottság ajánlati felhívást tett közzé a mesterséges intelligenciával foglalkozó megfigyelőközpont létrehozására, amely nyomon fogja követni a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatását, figyelembe véve a demográfiai csoportok, ágazatok és régiók közötti lehetséges különbségeket. A cél a piaci igények előrejelzése, az esetleges zavarok észlelése, valamint a megfelelő és inkluzív szakpolitikák kidolgozásának támogatása – ezek közé tartozik a készségátállás előmozdítása és a strukturális egyenlőtlenségek kezelése.

 

2025 márciusában a Bizottság közzétette a készségek unióját, hogy támogassa Uniónk humántőkéjének fejlesztését és megerősítse az EU versenyképességét. A közlemény négy munkafolyamatra összpontosít:

  • az élethez szükséges készségek fejlesztése szilárd oktatási alapokon keresztül
  • továbbképzés és átképzés a jövőorientált készségek biztosítása érdekében
  • a készségek terjesztése és elosztása az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében
  • a harmadik országokból származó készségek vonzása és megtartása a szakemberhiány kezelése és a legkiválóbb tehetségek fejlesztése érdekében Európában

A készségek uniójáról szóló közleményt az alapkészségekre vonatkozó cselekvési terv és a STEM oktatási stratégiai terv kíséri. E kezdeményezések célja a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika készségeinek fejlesztése, a STEM-pályák előmozdítása, több lány és nő vonzása, valamint a digitális és tiszta technológiákra való átállással szembeni felkészültség fokozása. A készségek uniójáról szóló közlemény bejelentette továbbá a digitális oktatás és készségek jövőjére vonatkozó, 2030-ig szóló ütemtervet, valamint a mesterséges intelligenciának az oktatásban való alkalmazására irányuló kezdeményezést. Ez utóbbi támogatni fogja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság fejlesztését az alap- és középfokú oktatásban, és elő fogja mozdítani a mesterséges intelligencia stratégiai és etikus alkalmazását az oktatásban. Ez magában foglalja a tanárok és az oktatási intézmények támogatását és kapacitásépítését.

Egyéb szakpolitikai kezdeményezések:

 

 

Kapcsolódó tartalom

Összkép

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a mesterséges intelligenciára vonatkozó első olyan jogi keret, amely foglalkozik a mesterséges intelligencia kockázataival, és Európa vezető szerepet tölt be globális szinten.

Mélyedjen el alaposabban a témában

Egyéb

Last update

13 Október 2026

Nyomtatás PDF formátumban