Skip to main content
Shaping Europe’s digital future

A Bizottság célja, hogy növelje a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők számát azáltal, hogy több kutatót és szakembert képez és vonz, valamint javítja a munkavállalók és a lakosság mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségeit és írástudását.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke 2025. február 2-án lépett hatályba. Előírja az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói számára, hogy biztosítsák személyzetük és a nevükben MI-rendszerekkel foglalkozó más személyek megfelelő szintű MI-műveltségét. Ennek érdekében a szolgáltatóknak és az alkalmazóknak figyelembe kell venniük az emberek műszaki ismereteit, tapasztalatait, oktatását és képzését, valamint azt a kontextust, amelyben az MI-rendszereket használni fogják, beleértve az ilyen MI-rendszerek által megcélzott személyeket is.

A 4. cikk felügyelete és végrehajtása a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok hatáskörébe tartozik. Eközben az MI-hivatal szorosan együttműködik az érintett szervezetekkel és a tagállamokkal az MI-testületben e cikk végrehajtásának és esetleges betartásának támogatása érdekében. 

Konkrétan az MI-hivatal kérdéseket és válaszokat tett közzé az MI-műveltséggel kapcsolatban, amelyek több információt tartalmaznak a 4. cikk követelményeiről és érvényesítéséről, és elindította az MI-műveltséggel kapcsolatos gyakorlatok adattárát a szolgáltatók és az alkalmazók, valamint a szélesebb nyilvánosság közötti tanulás és információcsere támogatása érdekében.

Az adattár jelenleg több mint 40, a vállalatok és a közszféra által végrehajtott, mesterséges intelligenciával kapcsolatos műveltségi kezdeményezés példáit mutatja be, amelyek két pillanat alatt gyűltek össze:

Ha többet szeretne megtudni a gyakorlatokról, látogasson el az adattárba, és olvassa el a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Készségek Szövetségének (ARISA) uniós finanszírozású projektjével együttműködésben írt jelentés összefoglalóját.

Jogi nyilatkozat: Az élő adattárban gyűjtött gyakorlatok megismétlése nem alapozza meg automatikusan a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének való megfelelés vélelmét. A gyakorlatok közzétételével az Európai Bizottság semmilyen módon nem vonja maga után sem a jóváhagyást, sem az értékelést. Az Európai Bizottság csak azt ellenőrzi, hogy a beérkezett hozzászólások megfelelnek-e az átláthatóság és a megbízhatóság minimumkövetelményeinek, mielőtt azokat befogadná a nyilvános adattárba.

2025 novemberében az Európai Bizottság az uniós digitális szabálykönyv egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére irányuló szélesebb körű bizottsági erőfeszítések részeként javaslatot tett a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály célzott módosításait tartalmazó digitális salátarendeletre.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos tehetségeket, készségeket és jártasságot támogató kezdeményezések

 

A Bizottság 2025. április 9-én közzétette az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja, hogy Európa globális vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia terén.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó uniós szakemberek körének bővítése érdekében a cselekvési terv számos kezdeményezést vázol fel. Ezek célja, hogy:

  • Az EU-ban dolgozó MI-szakértők következő generációjának képzése az európai alap- és mesterfokozatok, valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó PhD-k általános kínálatának növelésével, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek akadémiájának elindításával. Az Akadémia oktatási és képzési programokat fog kínálni a mesterséges intelligenciával és különösen a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Tovább fogja képezni és át fogja képezni a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozó hallgatókat és szakembereket, és kísérleti, generatív, mesterséges intelligenciára összpontosító diplomát fog kifejleszteni. Ez lehetővé teszi a generatív mesterséges intelligencia felső szintű szakértői számára, hogy oktassák és képezzék az MI-készségek Akadémiájának diákjait, miközben előmozdítják saját kutatásaikat ezen a területen. Az Akadémia egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos tanulószerződéses gyakorlati képzési programot is tesztelni fog, és „ösztöndíj-” és „visszatérési” rendszereket fog kidolgozni annak érdekében, hogy több nőt vonzzon a mesterséges intelligencia területére.
  • Ösztönözzék az európai tehetségeket az EU-ban való maradásra és az EU-ba való visszatérésre a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ösztöndíjrendszerek fejlesztésének támogatásával. Ezek a programok lehetővé teszik a magasan képzett uniós és nem uniós PhD-jelöltek, valamint az EU-n kívül élő fiatal szakemberek számára, hogy uniós székhelyű szervezeteknél dolgozzanak.
  • A tehetségbázisra irányuló kezdeményezés, a többcélú jogi átjáróirodák, a tehetséggondozási partnerségek és a Marie Skłodowska-Curie-cselekvés („MSCAChoose Europe”) révén vonzza és megtartja a nem uniós országokból származó képzett MI-tehetségeket (beleértve a kutatókat is). Ez utóbbi fellépés társfinanszírozni fogja a kiváló nemzetközi MI-kutatók vonzására irányuló munkaerő-felvételi programokat, lehetővé téve az egyetemek és a kutatószervezetek számára, hogy MSCA-támogatásaikat az intézményen belüli hosszú távú kilátásokhoz kössék, beleértve például az állandó álláshelyekre kiírt versenyvizsgákat is.

A munkavállalók továbbképzésének és átképzésének további támogatása érdekében a cselekvési terv az európai digitális innovációs központok szerepére összpontosít, amelyek növelni fogják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségeket és képzési szolgáltatásokat.

Annak érdekében, hogy az uniós polgárok jobban megértsék a mesterséges intelligenciát, a cselekvési terv hangsúlyozza, hogy fel kell hívni a figyelmet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságra, és elő kell mozdítani a mesterséges intelligenciával kapcsolatos párbeszédet mindenki számára, többek között a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének végrehajtásával összefüggésben indított kezdeményezések révén.

 

2025 októberében a Bizottság közzétette a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégiát, hogy támogassa a mesterséges intelligencia elfogadását és integrálását a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban (pl. egészségügy, mobilitás, kulturális, kreatív és média) és a közszférában.

Az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv ambiciózus intézkedéseire építve az MI-stratégia alkalmazása az érdekelt felek által vezérelt megközelítést követ, és ágazatspecifikus kiemelt kezdeményezéseket javasol. A stratégia emellett támogató intézkedéseket vezet be az ágazatközi kihívások és szükségletek kezelésére, beleértve a munkaerővel kapcsolatos három prioritást is.

1 – MI-vel foglalkozó, írástudó munkavállalók minden ágazatban

Mivel a mesterséges intelligencia egyre nagyobb mértékben integrálódik a munkahelyen, fontos biztosítani, hogy minden munkavállaló felelősségteljesen és előnyösen használja a mesterséges intelligenciát. E célból a stratégia minden egyes ágazatban előmozdítja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szilárd jártasságot és a célzott intézkedéseket. A Bizottság:

A Bizottság ösztönzi továbbá az olyan keretekből eredő kompetenciák gyakorlati használatát és elfogadását, mint a digitális kompetenciakeret és az alap- és középfokú oktatás mesterséges intelligenciával kapcsolatos műveltségi kerete.

Ágazati MI-szakértők a digitálisan intenzívebb ágazatokért

A digitálisan intenzívebb ágazatok (például a mobilitás, az energia, a környezetvédelem és a média) érdekében a Bizottság be fog ruházni ágazati mesterségesintelligencia-szakértők és briliáns vállalkozók létrehozásába az alábbiak révén:

  • oktatási programok („MI for business”), amelyek olyan multidiszciplináris profilokat képeznek, amelyek képesek mesterségesintelligencia-alkalmazásokat fejleszteni adott ágazatok számára (pl. az energiaágazatra szakosodott mesterségesintelligencia-mérnökök);
  • Egy "AI Entrepreneurs Lab", amely párosítja a nagy potenciállal rendelkező AI diplomásokat az AI vállalatok tapasztalt mentoraival, lehetőséget biztosítva a tudásmegosztásra, a hálózatépítésre és az új üzleti ötletek és partnerségek inkubálására.

A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásának aktív nyomon követése

A Bizottság nyomon fogja követni a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatását, figyelembe véve a demográfiai csoportok, ágazatok és régiók közötti lehetséges különbségeket. A cél a piaci igények előrejelzése, az esetleges zavarok feltárása, valamint a megfelelő és inkluzív szakpolitikák kidolgozásának támogatása – ezek közé tartozik a készségek átalakításának előmozdítása és a strukturális egyenlőtlenségek kezelése.

 

2025 márciusában a Bizottság közzétette a készségek unióját az Unió humántőkéje fejlesztésének támogatása és az EU versenyképességének megerősítése érdekében. A közlemény négy munkafolyamatra összpontosít:

  • az élethez szükséges készségek fejlesztése szilárd oktatási alapokon keresztül
  • továbbképzés és átképzés a jövőorientált készségek biztosítása érdekében
  • a készségek terjesztése és elosztása az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében
  • a harmadik országokból származó készségek vonzása és megtartása a szakemberhiány kezelése és a legkiválóbb tehetségek fejlesztése érdekében Európában

A készségek uniójáról szóló közleményt az alapkészségekre vonatkozó cselekvési terv és a STEM oktatási stratégiai terv kíséri. E kezdeményezések célja a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika készségeinek javítása, a TTMM-pályák előmozdítása, több lány és nő vonzása, valamint a digitális és tiszta technológiákra való átállásra való felkészültség fokozása. A készségek uniójáról szóló közlemény bejelentette továbbá a digitális oktatás és készségek jövőjére vonatkozó, 2030-ig szóló ütemtervet, valamint az oktatásban alkalmazott mesterséges intelligenciára vonatkozó kezdeményezést. Ez utóbbi támogatni fogja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság fejlesztését az alap- és középfokú oktatásban, és elő fogja mozdítani a mesterséges intelligencia stratégiai és etikus elterjedését az oktatásban. Ez magában foglalja a tanárok és az oktatási intézmények támogatását és kapacitásépítését.

Egyéb szakpolitikai kezdeményezések:

 

 

Kapcsolódó tartalom

Összkép

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a mesterséges intelligenciára vonatkozó első olyan jogi keret, amely foglalkozik a mesterséges intelligencia kockázataival, és Európa vezető szerepet tölt be globális szinten.

Mélyedjen el alaposabban a témában

Egyéb