
Összefoglaló a szélessávú fejlesztésről Észtországban
A 2030-ig tartó időszakra szóló észt digitális menetrend a digitális közszolgáltatások fejlesztésére, a kiberbiztonságra és az összekapcsoltság javítására összpontosít országszerte.
A széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti stratégia és politika
Felelős hatóságok
- A szélessávú kiépítés folyamatát a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium (MKM, Majandus-ja Kommunikatsiooniministeerium) irányítja. A minisztérium felel a szélessávú stratégiáért és a jogszabályokért.
- A Fogyasztóvédelmi és Műszaki Szabályozó Hatóság(TTJA, Tarbijakaitse ja Tehnilise Järelevalve Amet) a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium közigazgatási területén működő kormányzati szervezet. Felügyeli és szabályozza a műszaki szabványokat, és piaci adatokat gyűjt. A Hatóság célja, hogy a biztonság javításával, a korlátozott erőforrások célszerű felhasználásának megszervezésével és a termékek megbízhatóságának növelésével segítse a nemzeti gazdaságpolitikát a gyártási környezet, az ipari berendezések, a vasút és az elektronikus kommunikáció területén.
- Az Észt Szélessávfejlesztési Alapítvány (ELASA, Eesti Lairiba ArenduseSihtasutuse) felelős az EstWin projektért, az optikai kábelek telepítéséért és a csatlakozási pontok megépítéséért.
- Az észt Információtechnológiai és Távközlési Szövetség (ITL, Eesti Infotehnoloogia ja Telekommunikatsiooni Liit) egyesíti az észt IKT-vállalatokat, előmozdítja együttműködésüket, bemutatja közös álláspontjukat a szélessávú hálózatok fejlesztésével kapcsolatban, és kompetenciaközpontként működik.
- Az Információs Rendszer Hatóság (RIA, Riigi Infosüsteemi Amet) az Európai Unió strukturális támogatásának végrehajtó szerve, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap által a szélessávú backhaul hálózat kiépítéséhez nyújtott támogatást kezeli.
A szélessávú szolgáltatások fejlesztésének fő céljai
Észtország 2030-ig szóló digitális menetrendjét 2021. október 7-én fogadták el. A stratégia összhangban van a gigabitalapú társadalom konnektivitási célkitűzéseivel. A stratégia átfogó célja a nagy sebességű, megbízható és megfizethető elektronikus hírközlési összeköttetések 2030-ig történő megvalósítása az országban, helytől függetlenül. A jövőkép megvalósítása érdekében három konkrét célt tűztek ki:
- digitális kormányzat, azaz a digitális megoldások alkalmazása a közszférában,
- elektronikus kommunikáció, azaz konnektivitás, és
- nemzeti kiberbiztonság.
2030-ra a helytől függetlenül rendkívül gyors, megbízható és megfizethető távközlési összeköttetéseket kell biztosítani Észtországban, lehetővé téve innovatív szolgáltatások létrehozását és használatát. Mindegyiknek legalább 100 Mbps-os csatlakozással kell rendelkeznie, amely akár 1 Gbps-ig növelhető. A kormány támogatni fogja a nagyon nagy kapacitású hozzáférési hálózatok fejlesztését olyan vidéki területeken, ahol a távközlési vállalatok nem a versenyfeltételek mellett fektetnek be.
A támogatás továbbá a) az észtországi fő közlekedési folyosók alapinfrastruktúrájának létrehozása, amely lehetővé teszi a megszakítás nélküli 5G lefedettséget, b) a kiválasztott lakó- és üzleti területek biztonságos lefedettsége 5G-vel, valamint c) a 6G bevezetéséhez szükséges előkészületek abban az esetben, ha az érintett technológia piacra kerül.
A széles sávú hálózatok fejlesztésére irányuló főbb intézkedések és pénzügyi eszközök
Az Észt Fogyasztóvédelmi és Műszaki Szabályozó Hatóság (TTJA) kidolgozta a szélessávú szolgáltatások elérhetőségére vonatkozó központi térképezési eszközt (Communications Coverage Application). Ez egy interaktív portál, ahol a felhasználók tájékoztatást kaphatnak a szélessávú szolgáltatások Észtországban való elérhetőségéről.
Helyreállítási és rezilienciaépítési terv: Összesen 208 millió EUR-t fordítanak digitális célkitűzésekre. A VHCN-ek vidéki térségekben történő telepítéséhez nyújtott támogatás (3. elem, „digitális állam” 24,3 millió EUR költségvetéssel) várhatóan szélesebb körű hozzáférést biztosít az online szolgáltatásokhoz. E beruházás keretében 8 000 telephelyet kell felszerelni VHCN-nel.
EstWin projekt
2009-ben a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium és az észt Informatikai és Távközlési Szövetség (ITL) megalapította az Észt Szélessáv-fejlesztési Alapítványt (ELASA), hogy megvalósítsa az EstWin projektet, és hogy minden lakóháznak, vállalkozásnak és hatóságnak lehetőséget biztosítson arra, hogy 100 Mbps átviteli sebességgel csatlakozhasson a következő generációs szélessávú hálózathoz. E beruházások célja az utolsó mérföldes összeköttetések kereskedelmi távközlési szolgáltatók általi kiegészítő kiépítésének ösztönzése. A projekt mintegy 7 000 km üvegszálas backhaul hálózatot hozott létre a vidéki térségekben és a 10 000 lakosnál kevesebb lakosú településeken, ahol korábban nem létezett optikai hálózat, és ahol az üzemeltetők korábban nem tervezik azok telepítését. Az EstWin finanszírozása többek között az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) történik. A hálózat megvalósított és tervezett részei az online térképen láthatók. Az EstWin projekt hamarosan befejeződik, a backhaul hálózat majdnem befejeződik, és Délkelet-Észtországnak csak kis részét kell lefedni.
Adatok a szélessávú fejlesztésekről és technológiákról Észtországban
A széles sávú lefedettségre, az előfizetésekre és a penetrációkra, a különböző széles sávú technológiák lefedettségére és a költségekre vonatkozó legfrissebb adatokért tekintse meg az eredménytábla jelentéseit és a Digitális Gazdaság és Társadalmi Index (DESI) országjelentéseit.
Frekvenciakijelölések vezeték nélküli széles sávú szolgáltatásokhoz
A harmonizált spektrumkiosztásokkal kapcsolatos részletekért forduljon az Európai 5G Megfigyelőközponthoz.
Nemzeti és uniós kiadványok és sajtódokumentumok
Angol nyelv
- A 2030-ig tartó időszakra szóló észt digitális menetrend
- Tanulmány a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti tervekről
- Útmutató a nagy sebességű széles sávú befektetésekhez
- Szélessávú kapcsolódási jelentések és elemzések
- Mobil és vezetékes szélessávú árak Európában
- Tanulmány a széles sávú lefedettségről Európában
- Észtország – országjelentések a digitalizálás terén elért teljesítményekről: konnektivitás, digitális készségek, digitális közszolgáltatások és még sok más
Észt
Kapcsolatfelvételi adatok
BCO Észtország (a széles sávú hálózatok nemzeti illetékességi hivatala): Észt Gazdasági és Hírközlési Minisztérium (MKM, Majandus-ja Kommunikatsiooniministeerium)
E-mail cím: Suur-Ameerika 1, 10129 Tallinn, Észtország Kapcsolatfelvétel e-mailben Telefon: + 372 639 76 81 Weboldal
Fogyasztóvédelmi és Műszaki Szabályozó Hatóság (Tarbijakaitse ja Tehnilise Järelevalve Amet)
E-mail cím: Sõle 23 A, Tallinn 10614, Észtország Kapcsolatfelvétel e-mailben Telefon: + 372 667 2000 Weboldal
Észt szélessávú fejlesztési alapítvány (Eesti Lairiba Arenduse Sihtasutuse)
E-mail cím: Harju 6, 10130 Tallinn, Észtország Kapcsolatfelvétel e-mailben Telefon: + 372 6310555 Weboldal
Észt Informatikai és Távközlési Szövetség (Eesti Infotehnoloogia ja Telekommunikatsiooni Liit)
E-mail cím: Lõõtsa 6, 11415 Tallinn, Észtország Kapcsolatfelvétel e-mailben Telefon: + 372 6177 145 Weboldal
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép
Ismerje meg az egyes országok szélessávú fejlesztésével kapcsolatos aktuális információkat, valamint a szélessávú szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégiákat és politikákat.
Lásd még
A digitális konnektivitás és az 5G bevezetése a spanyol digitális 2025 menetrend tíz stratégiai prioritása közé tartozik.
Szlovénia szélessávú céljai összhangban vannak a gigabitalapú társadalom célkitűzéseivel.
Szlovákia azt a hosszú távú célt tűzte ki, hogy 2030-ig minden háztartás számára hozzáférést biztosítson az ultragyors internethez.
Románia szélessávú terve az uniós konnektivitási célok elérése felé tett első lépésként a nemzeti széles sávú hálózat kiépítésére összpontosít.
Az Agenda Portugal Digital célja egy olyan digitális infrastruktúra kifejlesztése, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy kihasználják a technológiák által kínált új lehetőségeket.
Lengyelország 2025-re szóló nemzeti szélessávú terve összhangban van az EU gigabitalapú társadalomra vonatkozó célkitűzéseivel.
Minden holland háztartás számára lehetővé kell tenni, hogy legalább 100 Mbps sebességű széles sávú hálózathoz hozzáférjen, és a túlnyomó többségnek 2023-ig 1 Gbps-t kell kihasználnia.
Málta szélessávú politikája technológiasemleges, és kedvez a versenyképes piaci környezetnek.
Luxemburg kormányzati programjának egyik prioritása egy olyan kommunikációs infrastruktúra fejlesztése, amelynek célja a gigabit széles sávú hozzáférés országszerte.
Litvánia célja, hogy 2027-ig 100 Mbps sebességgel lássa el a vidéki térségeket, valamint támogassa a gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött céljait.
Az olasz stratégia Ultra Broadband Towards the Gigabit Society célja, hogy a gigabit kapcsolat mindenki számára 2026.
Az Írországra vonatkozó nemzeti szélessávú terv előírja, hogy 2026-ra Írország valamennyi létesítménye nagy sebességű széles sávú hálózathoz fog férni.
A 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti digitalizációs stratégia tervezetének célja, hogy 2030-ra elérje a gigabites hálózatok által lefedett háztartások 95%-át.
A görög digitális transzformációs Biblia 2020–2025 között az összeköttetést az öt stratégiai tengely egyikeként emeli ki, és elismeri a Gigabit Society 2025 célkitűzéseit.
A német szövetségi kormány 2021. évi koalíciós megállapodása, a digitális stratégia és a 2022. évi gigabitstratégia prioritásként kezeli az FTTH és az 5G hálózatok országos ellátását.
A France Très Haut Débit nemzeti szélessávú program azt a célt tűzi ki, hogy 2022-ra valamennyi háztartás számára gyors szélessávú hozzáférést, 2025-re pedig az üvegszálas hálózathoz való hozzáférést tűzzék ki célul.
A finn hatóságok előnyben részesítik a versenyvezérelt, üvegszálas hálózat kiépítését, amelyet közpénzekből finanszíroznak az alulszolgált területek számára, és tanácsot adnak a helyi önkormányzatoknak a szélessávú hálózatok kiépítésével kapcsolatban.
Az országos szintű vezetékes és mobil széles sávú lefedettséget célzó számos politikai kezdeményezés támogatja a dán szélessávú célokat. A kormány arra törekszik, hogy Dánia digitális éllovassá váljon azáltal, hogy alapot teremt a dán vállalkozások számára a digitális...
A nagyon nagy kapacitású hálózatok fejlesztésére vonatkozó, 2021 márciusában jóváhagyott nemzeti terv meghatározza a Cseh Köztársaságnak a VHCN kiépítésével kapcsolatos stratégiai megközelítését.
Ciprus szélessávú terve stratégiai célkitűzéseket határoz meg a 2021–2025-ös időszakra, és jogalkotási és szabályozási beavatkozásokat, valamint a széles sávú infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott gyakorlati támogatást tartalmaz.
A 2021–2027-es időszakra szóló, széles sávú hálózatok fejlesztésére vonatkozó horvát nemzeti terv megfelel a gigabitalapú európai társadalom 2025-re kitűzött céljainak, részben pedig a 2030-ig teljesítendő digitális célkitűzéseknek.
2020 augusztusában aktualizálták és elfogadták az új generációs hozzáférésre vonatkozó széles sávú infrastruktúrára vonatkozó nemzeti tervet, valamint az elektronikus hírközlésre vonatkozó politikát.
Belgium szélessávú stratégiáját beépítik egy szélesebb körű politikai stratégiába, a Digital Belgiumba. A vezetékes és mobil szélessávú szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti terv célja, hogy megszüntesse azokat a fehér területeket, ahol a nagysebességű szolgáltatások nem állnak...
Ausztria szélessávú stratégiájának középpontjában a (rögzített és mobil) gigabites kapcsolatok 2030-ig történő országos kínálata áll.