Észtország az ország egész területén bevezette az alapszintű széles sávú lefedettséget. Az észt digitális menetrend ambiciózus célokat tűz ki 2030-ra.
Összefoglaló az észtországi szélessávú fejlesztésekről
A 2030-ig tartó időszakra szóló észt digitális menetrend a digitális közszolgáltatások fejlesztésére, a kiberbiztonságra és az országon belüli konnektivitás javítására összpontosít. A széles sávú hálózatokra vonatkozó, 2030-ig tartó időszakra szóló észt terv ismerteti az Észtország 2030-ig tartó időszakra szóló digitális menetrendjében meghatározott célok elérésére irányuló intézkedéseket.
Nemzeti szélessávú stratégia és politika
Felelős hatóságok
- A széles sávú hálózatok kiépítésének folyamatát a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium (MKM, Majandus-ja Kommunikatsiooniministeerium)irányítja. A minisztérium felelős a szélessávú stratégiáért és a jogalkotásért.
- A fogyasztóvédelmi és műszaki szabályozó hatóság (TTTJA,Tarbijakaitse ja Tehnilise Järelevalve Amet)a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium közigazgatási területén működő kormányzati szervezet. Felügyeli és szabályozza a műszaki szabványokat, és összegyűjti a piaci adatokat. A Hatóság célja a nemzeti gazdaságpolitika megvalósításának elősegítése a biztonság javításával, a korlátozott erőforrások célszerű felhasználásának megszervezésével, valamint a termékek megbízhatóságának növelésével a gyártási környezet, az ipari berendezések, a vasút és az elektronikus kommunikáció területén.
- Az észt Szélessávfejlesztési Alapítvány (ELASA, Eesti Lairiba Arenduse Sihtasutuse)felelős az EstWin projektért, az optikai kábelek telepítéséért és a csatlakozási pontok építéséért.
- Az Észt Informatikai és Távközlési Szövetség (ITL, Eesti Infotehnoloogia ja Telekommunikatsiooni Liit)egyesíti az észt IKT-vállalatokat, előmozdítja együttműködésüket, bemutatja a széles sávú hálózatok fejlesztésével kapcsolatos közös álláspontjaikat, és kompetenciaközpontként működik.
- Az Információs Rendszer Hatóság (RIA, Riigi Infosüsteemi Amet) az Európai Unió strukturális támogatásának végrehajtó szerve, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap által a széles sávú felhordó hálózat kiépítéséhez nyújtott támogatást igazgatja.
A szélessáv fejlesztésének fő céljai
Észtország 2021. október 7-én elfogadta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális menetrendjét. A stratégia összhangban van a gigabitalapú társadalom konnektivitási céljaival. A stratégia átfogó célja, hogy 2030-ra nagy sebességű, megbízható és megfizethető elektronikus hírközlési kapcsolatok jöjjenek létre az országban, függetlenül a helyszíntől. A jövőkép megvalósításához három konkrét célt tűztek ki:
- digitális kormányzás (azaz digitális megoldások használata a közszférában)
- elektronikus kommunikáció (azaz összekapcsolhatóság)
- nemzeti kiberbiztonság
2030-ra a helyszíntől függetlenül ultragyors, megbízható és megfizethető távközlési összeköttetéseknek kell rendelkezésre állniuk Észtországban, lehetővé téve innovatív szolgáltatások létrehozását és használatát. Mindenkinek legalább 100 Mbps sebességű kapcsolattal kell rendelkeznie, amely akár 1 Gbps-ra is növelhető. A kormány támogatni fogja a nagyon nagy kapacitású hozzáférési hálózatok fejlesztését azokon a vidéki területeken, ahol a távközlési vállalatok nem fektetnek be a versenyfeltételek mellett.
A támogatást a következőkhöz is nyújtják: a) alapvető infrastruktúra létrehozása Észtország fő közlekedési folyosóin, lehetővé téve a megszakítás nélküli 5G lefedettséget, b) kiválasztott lakó- és üzleti területek biztonságos 5G lefedettsége, valamint c) a 6G bevezetéséhez szükséges előkészületek az adott technológia piacra kerülésekor.
A széles sávú hálózatokra vonatkozó, 2030-ig szóló észt tervet 2023-ban tették közzé. A terv ismerteti az Észtország 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális menetrendjében meghatározott célok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A terv áttekintést nyújt a hálózati lefedettségről és a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium (MKM) azon terveiről, amelyek célja a kommunikációs infrastruktúra kiépítésének támogatása a piaci hiányosságokkal küzdő területeken 2022–2030-ban, valamint a megszakítás nélküli 5G kapcsolatok biztosítása a fő közlekedési folyosók mentén. 89 millió EUR összegű állami támogatást terveznek. Emellett a gigabitalapú társadalom által kitűzött célok eléréséhez további mintegy 200 millió EUR összegű állami beruházásra lesz szükség.
Észtország az 5G-re vonatkozó ütemtervével 2023-ra, 2025-re pedig a közlekedési folyosók mentén kívánja megvalósítani az 5G-s konnektivitást a nagyvárosokban. Minisztériumi szinten külön munkacsoportot hoztak létre az 5G-vel kapcsolatban. Folyamatban van az üzleti felhasználás értékelésére és az 5G kiépítéséhez szükséges finanszírozási modell megtalálására irányuló munka. A hatóságok elkötelezettek amellett is, hogy a Via Baltica projekt keretében együttműködjenek Lettországgal és Litvániával az 5G folyosókon. A balti államok szeretnék feltérképezni az elektronikus hírközlési infrastruktúrát a folyosó mentén, és azonosítani az infrastrukturális hiányosságokat.
A széles sávú hálózatok fejlesztésére irányuló főbb intézkedések és pénzügyi eszközök
Az Észt Fogyasztóvédelmi és Műszaki Szabályozó Hatóság (TTJA) központi feltérképező eszközt (kommunikációs lefedettségi alkalmazás) fejlesztett ki a széles sávú szolgáltatások elérhetőségére vonatkozóan. Ez egy interaktív portál, ahol a felhasználók tájékoztatást kaphatnak a szélessávú szolgáltatások Észtországban való elérhetőségéről.
Az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv 208 millió EUR-t (24 %) fordít a digitális transzformációra. A teljes összeget várhatóan a digitális évtized céljainak elérésére irányuló erőfeszítésekre fordítják. A jelentős digitális beruházások közé tartozik a legújabb technológiákra támaszkodó digitális kormányzati szolgáltatások korszerűsítésére irányuló 93 millió EUR, a 230 kkv digitális átállásának támogatására irányuló 58 millió EUR, valamint a nagyon nagy kapacitású hálózatok vidéki területeken történő kiépítésére irányuló 24 millió EUR.
Emellett a rendkívül nagy kapacitású hálózatok vidéki területeken történő kiépítésének támogatására az ERFA-ból 45 millió EUR-t különítettek el a rendkívül nagy kapacitású hálózatok vidéki területeken történő kiépítésére 2023 és 2027 között.
EstWin projekt
2009-ben a Gazdasági és Hírközlési Minisztérium és az Észt Informatikai és Távközlési Szövetség (ITL) megalapította az Észt Szélessávfejlesztési Alapítványt (ELASA), hogy megvalósítsa az EstWin projektet, és minden lakóháznak, vállalkozásnak és hatóságnak lehetőséget biztosítson arra, hogy 100 Mbps átviteli sebességgel csatlakozzon a következő generációs széles sávú hálózathoz. E beruházások célja, hogy ösztönözzék az utolsó kilométer megtételére alkalmas összeköttetések kereskedelmi távközlési szolgáltatók általi kiegészítő kiépítését. A projekt keretében mintegy 7000 km száloptikás felhordó hálózatot építettek ki vidéki területeken és 10 000 főnél kevesebb lakosú településeken, ahol korábban nem léteztek optikai hálózatok, és ahol az üzemeltetők nem terveztek ilyen hálózatok kiépítését. Az EstWin finanszírozása többek között az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) történik. A hálózat megvalósított és tervezett részei az online térképen láthatók. Az EstWin projekt a végéhez közeledik, a felhordó hálózat majdnem befejeződött, és csak Délkelet-Észtország kis részét kell lefedni.
Az észtországi szélessávú fejlesztésekre és technológiákra vonatkozó adatok
A széles sávú lefedettségre, előfizetésekre és penetrációkra, valamint a különböző széles sávú technológiák lefedettségére vonatkozó legfrissebb adatokat a Digital Economy & Society Index (DESI) országjelentései tartalmazzák.
A vezeték nélküli széles sávú hálózatok frekvenciakiosztása
A harmonizált spektrumkijelölésekkel kapcsolatos részletekért lásd az Európai 5G Megfigyelőközpont jelentését.
Nemzeti és uniós kiadványok és sajtódokumentumok
angol
- A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó észt digitális menetrend
- Szélessávú Befektetési Kézikönyv
- Mobil és vezetékes széles sávú árak Európában 2022
- Tanulmány a széles sávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervekről a 27 tagú EU-ban
- A szélessávú kapcsolatokról szóló jelentések és elemzések
észt
Kapcsolattartási adatok
BCO Estonia (Szélessávú Nemzeti Kompetencia Hivatal): Észt Gazdasági és Hírközlési Minisztérium (MKM, Majandus-ja Kommunikatsiooniministeerium)
Cím: Suur-Ameerika 1, 10129 Tallinn, Észtország
Kapcsolat e-mailben
Telefon: +372 639 76 81
Honlap
Fogyasztóvédelmi és Műszaki Szabályozó Hatóság (Tarbijakaitse ja Tehnilise Järelevalve Amet)
Cím: Sõle 23 A, Tallinn 10614, Észtország
Kapcsolat e-mailben
Telefon: +372 667 2000
Honlap
Észt Szélessávfejlesztési Alapítvány (Eesti Lairiba Arenduse Sihtasutuse)
Cím: Harju 6, 10130 Tallinn, Észtország
Kapcsolat e-mailben
Telefon: +372 6310555
Honlap
Észt Információtechnológiai és Távközlési Szövetség (Eesti Infotehnoloogia ja Telekommunikatsiooni Liit)
Cím: Lõõtsa 6, 11415 Tallinn, Észtország
Kapcsolat e-mailben
Telefon: + 372 6177 145
Honlap
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép
Tájékozódjon az egyes országok szélessávú infrastruktúrájának fejlesztésével kapcsolatos aktuális információkról, valamint a szélessávú infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégiákról és szakpolitikákról.
Lásd még
Svédország 2016-ban elfogadott nemzeti széles sávú terve egy teljes mértékben összekapcsolt Svédország jövőképét vázolja fel, és célokat tűzött ki mind a mobil lefedettség, mind a háztartások és a vállalkozások nagy sebességű széles sávú kapcsolatai tekintetében.
A digitális konnektivitás és az 5G kiépítése a spanyol digitális menetrend tíz stratégiai prioritása közé tartozik.
Szlovénia a technológiasemlegességet és a piaci dinamikát választja a széles sávú hálózatok fejlesztése során, különös tekintettel az infrastruktúra- és szolgáltatásalapú versenyre.
Szlovákia azt a hosszú távú célt tűzte ki, hogy 2030-ra minden háztartás számára hozzáférést biztosít az ultragyors internethez.
Románia az uniós konnektivitási célok elérése felé tett lépésként egy nemzeti széles sávú hálózat kiépítésére összpontosít.
A portugál digitális menetrend és a nagyon nagy kapacitású elektronikus kommunikációs hálózatok összekapcsoltságára vonatkozó, a 2023–2030-as időszakra szóló nemzeti stratégia meghatározza a digitális infrastruktúra fejlesztését Portugáliában.
Lengyelország 2025-re szóló nemzeti szélessávú terve összhangban van a gigabitalapú társadalomra vonatkozó uniós célkitűzésekkel.
Hollandiában a digitális infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikák középpontjában a megbízható és erős digitális infrastruktúra bővítése és a digitális szakadék megszüntetése áll.
Málta szélessávú politikája technológiasemleges, és előnyben részesíti a versenypiaci környezetet.
Luxemburg kormányzati programjának egyik prioritása egy olyan kommunikációs infrastruktúra kialakítása, amelynek célja a gigabites széles sávú hozzáférés biztosítása az ország egész területén.
Litvánia 2027-ig 100 Mbps sebességet kíván biztosítani a vidéki területek számára, valamint támogatni kívánja a gigabitalapú társadalomra vonatkozó 2025-ös célokat.
Lettország támogatja a gigabitalapú társadalomra vonatkozó célkitűzéseket, és 100 Mbps, gigabitesre bővíthető sebességre törekszik a városi és vidéki területeken, valamint 5G lefedettségre valamennyi nagy városi területen.
Az ultraszéles sávú hálózatokra vonatkozó olasz stratégia célja, hogy 2026-ra mindenki számára gigabites internetkapcsolatot biztosítson.
Írország nemzeti szélessávú terve azt irányozza elő, hogy 2026-ra minden írországi létesítmény nagy sebességű széles sávú hozzáféréssel fog rendelkezni.
Magyarország 2022–2030-as időszakra szóló nemzeti digitalizációs stratégiájának célja, hogy 2030-ra a háztartások 95%-a rendelkezzen gigabites hálózattal.
A széles sávú hálózatokra vonatkozó, 2021–2027-es nemzeti terv előmozdítja a helyhez kötött, nagyon nagy kapacitású és 5G hálózatok használatát. A 2020-2025 közötti időszakra vonatkozó görög digitális transzformációs Biblia az összekapcsoltságot az öt stratégiai tengely...
A német szövetségi kormány 2021. évi koalíciós megállapodása, digitális stratégiája és 2022. évi gigabites stratégiája prioritásként kezeli az FTTH- és 5G-hálózatok országos ellátását.
A finn hatóságok előnyben részesítik a versenyalapú, üvegszálas hálózat kiépítését, amelyet állami források támogatnak a rosszul ellátott területeken, és tanácsot adnak a helyi önkormányzatoknak a széles sávú hálózatok kiépítésével kapcsolatban.
Az országos vezetékes és mobil szélessávú lefedettségre irányuló számos politikai kezdeményezés támogatja a dán szélessávú célokat. A kormány azon dolgozik, hogy Dániát digitális éllovassá tegye azáltal, hogy alapot teremt a dán vállalkozások számára a digitális technológiák...
A nagyon nagy kapacitású hálózatok fejlesztésére vonatkozó, 2021 márciusában jóváhagyott nemzeti terv meghatározza a Cseh Köztársaság stratégiai megközelítését a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésével kapcsolatban.
Ciprus széles sávú infrastruktúrára vonatkozó terve stratégiai célkitűzéseket határoz meg a 2021–2025-ös időszakra, és jogalkotási és szabályozási beavatkozásokat, valamint gyakorlati támogatást tartalmaz a széles sávú infrastruktúra fejlesztéséhez.
A széles sávú hálózatok fejlesztésére vonatkozó, 2021–2027-es horvát nemzeti terv a gigabitalapú európai társadalom 2025-re kitűzött céljaira, részben pedig a 2030-ra kitűzött digitális célokra reagál.
2020 augusztusában aktualizálták és elfogadták a „Connected Bulgaria” elnevezésű új generációs hozzáférésre vonatkozó nemzeti széles sávú infrastrukturális tervet és az elektronikus hírközlésre vonatkozó politikát.
Belgium széles sávú stratégiáját egy szélesebb körű szakpolitikai stratégiába, a Digital Belgiumba építették be. A vezetékes és mobil széles sávú szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti terv célja, hogy megszüntesse azokat a fennmaradó fehér területeket, ahol a nagy sebességű...
Ausztria széles sávú stratégiája a gigabites (vezetékes és mobil) kapcsolatok 2030-ig történő országos ellátására összpontosít.