Összefoglaló a magyarországi szélessávú fejlesztésekről
A 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti digitalizációs stratégiát 2021-ben hagyták jóvá. Célja, hogy a háztartások 95%-át gigabites hálózatokkal lássa el, növelje a lakosság digitális készségeit, támogassa az üzleti folyamatok digitalizálását, valamint növelje az e-kormányzati szolgáltatások használatát.
A széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti stratégia és politika
Felelős hatóságok
- Az információs és kommunikációs technológiák használatára vonatkozó stratégiák, beleértve a széles sávú hálózatokra vonatkozó politikákat is, a Technológiai ésIpari Minisztériumhatáskörébe tartoznak.
- A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) a Technológiai és Ipari Minisztérium felügyelete alatt működik. Az ügynökség irányítja a központi közigazgatással foglalkozó és a kormány által irányított informatikai projekteket, például a Szupergyors Internet Programot, és nemzeti széles sávú kompetenciahivatalként (BCO) működik.
- A Nemzeti Média- és HírközlésiHatóság (NMHH) szabályozza a vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlést, és felelős a vezeték nélküli szélessávú stratégiáért is.
- A Belügyminisztériumfelelősaz e-kormányzati kérdésekért, és részt vett a 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti digitalizálási stratégia előkészítésében.
A széles sávú hálózatok fejlesztésének fő céljai és intézkedései
Magyarország 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti digitalizálási stratégiáját 2021 őszén fogadták el. A stratégia négy pilléren alapul: digitális infrastruktúra, digitális készségek, digitális gazdaság és digitális állam. Az alábbi, 2030-ig elérendő célokat határozza meg:
- A gigabites hálózatok által lefedett háztartások 95%-a,
- a 16–71 éves korosztályban a digitális készségekkel nem rendelkezők kevesebb mint 2%-a,
- a vállalkozások folyamatainak több mint 30%-a digitalizálódik,
- A lakosság 90%-a e-kormányzati szolgáltatásokat vesz igénybe.
A stratégia felvázolja az infrastrukturális, oktatási és gazdasági támogatási intézkedéseket. A megfelelő szolgáltatási képességgel és minőséggel rendelkező vezetékes és vezeték nélküli digitális infrastruktúra rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a stratégia előirányozza a gigabites hálózatok, az oktatási és felsőoktatási intézmények digitális infrastruktúrájának fejlesztését, a nemzeti távközlési gerinchálózat továbbfejlesztését, a szakmai szervezetek vezeték nélküli kommunikációját, a szuper-számítástechnikai kapacitás bővítését, valamint az 5G hálózatok fejlesztésének ösztönzését.
A gigabites-képes hálózatok fejlesztése széles körű végrehajtási intézkedéseket foglal magában:
- az 5G-hez csatlakoztatott, országos „Gigabit Magyarország 2030” hálózatfejlesztési program tervezése és megvalósítása annak érdekében, hogy 2030 végéig legalább 1 Gbps sebességű internetkapcsolat álljon rendelkezésre,
- az infrastruktúra és a hálózatmegosztás pontosítása a versenyjog alapján, valamint az optikai és rádióhálózatokhoz való hozzáférés szabályozása, különös tekintettel a passzív (és részben aktív) infrastruktúraelemek megosztására,
- az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex nemzeti jogba történő átültetése,
- a távközlési hálózatok kiépítésére vonatkozó szabályok felülvizsgálata és szükség esetén módosítása,
- a szolgáltatók jelentéstételi és adminisztratív terheinek enyhítése,
- a kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó minőségi és fogyasztóvédelmi előírások felülvizsgálata, szabványok felülvizsgálata, minimumkövetelmények megfogalmazása,
- a közleményekről szóló rendelet felülvizsgálata a digitalizációval, a mikro- és makroszintű versenyképességgel kapcsolatos szakpolitikai célkitűzések jobb támogatása érdekében,
- az elektronikus hírközlő hálózatokra vonatkozó nemzeti szabványok naprakésszé tétele,
- a digitális hálózatoknak a lakosság számára kritikus infrastruktúraként való pozícionálása.
Az 5G hálózatok fejlesztésének ösztönzéséhez további több fellépésre lesz szükség:
- az 5G Koalíció tevékenységének megerősítése és bővítése,
- stratégiai megállapodások indítása a szolgáltatók és a kormány között a legkorszerűbb helyhez kötött, mobil és konvergált technológiai fejlesztések felgyorsítása érdekében,
- a K+F+I támogatási rendszer fejlesztése a digitális infrastruktúra fejlesztésével, különösen az 5G-vel összhangban,
- Széchenyi István Egyetem 5G Kiválósági Központ fejlesztése,
- hozzájárulás az EU 5G folyosóinak kiépítéséhez,
- a 6G technológia előzetes elemzése.
Nemzeti és regionális széles sávú pénzügyi eszközök
- Hitelek: A 2014–2020-as időszakra a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (EDIOP/GINOP) pénzügyi forrásai támogatják a nyilvános széles sávú hálózatok bővítését és a nagy sebességű összeköttetések bővítését. Nemzeti alapok segítik a széles sávú hálózatok bővítését a nem konvergens közép-magyar régióban.
- Esb-alapok: A 2014–2020-as programok becslése szerint a 30 Mbps vagy annál nagyobb sebességű, nagy sebességű NGA-hálózatokba történő beruházások elérik a 253 millió EUR-t. A széles sávú hálózatok költségvetésének egy részét pénzügyi eszközökön keresztül fogják elkölteni.
- Szupergyors Internet Program (SZIP): A projektek többsége FTTH-t (szálat az otthonába) telepített, ami Gigabit sebességet tesz lehetővé. Az uniós strukturális alapokból finanszírozott SZIP közel 410 000 háztartást kíván lefedni, és 2023-ig legalább 30 Mbps széles sávú internetszolgáltatást biztosítanak. A kereskedelmi szempontból nem életképes területek esetében 250 millió EUR összegű állami támogatási programot hoztak létre a széles sávú hálózatok kiépítésének biztosítására. 2020 végére a SZIP-en keresztül a háztartások közel negyede legalább 30 Mbps széles sávszélességgel rendelkezett.
Adatok a szélessávú fejlesztésekről és technológiákról Magyarországon
A széles sávú lefedettségre, az előfizetésekre és a penetrációra, a különböző széles sávú technológiákra és költségekre vonatkozó legfrissebb adatok tekintetében tekintse meg az eredménytábla jelentéseit és a Digitális Gazdaság és Társadalmi Index (DESI) országjelentéseit.
Frekvenciakijelölések vezeték nélküli széles sávú szolgáltatásokhoz
A harmonizált frekvenciakiosztásokkal kapcsolatos részletekért forduljon az Európai 5G Megfigyelőközponthoz.
Kiadványok és sajtódokumentumok
Angol nyelv
- Tanulmány a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti tervekről
- Útmutató a nagy sebességű széles sávú befektetésekhez
- Szélessávú kapcsolódási jelentések és elemzések
- Mobil és vezetékes szélessávú árak Európában
- Tanulmány a széles sávú lefedettségről Európában
Magyar
- Portál szelessav.net szolgáltatásminőségi adatok gyűjtése és összevetése a szélessávú szolgáltatásokról
- Szupergyors Internet Program (SZIP)
- Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) 2021–2030
Kapcsolatfelvételi adatok
BCO Magyarország (Broadband Competence Office): Technológiai és Ipari Minisztérium, Infokommunikációs Államtitkárság
E-mail cím: Iskola u. 13, Budapest, 1011 Hungary
Kapcsolatfelvétel e-mailben
Telefon: + 36 30 977 4707 Weboldal
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság)
E-mail cím: Ostrom u. 23–25, 1015 Budapest, Magyarország
Kapcsolatfelvétel e-mailben
Telefon: + 36 1 4577100 Weboldal
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép
Ismerje meg az egyes országok szélessávú fejlesztésével kapcsolatos aktuális információkat, valamint a szélessávú szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégiákat és politikákat.
Lásd még
A digitális konnektivitás és az 5G bevezetése a spanyol digitális 2025 menetrend tíz stratégiai prioritása közé tartozik.
Szlovénia szélessávú céljai összhangban vannak a gigabitalapú társadalom célkitűzéseivel.
Szlovákia azt a hosszú távú célt tűzte ki, hogy 2030-ig minden háztartás számára hozzáférést biztosítson az ultragyors internethez.
Románia szélessávú terve az uniós konnektivitási célok elérése felé tett első lépésként a nemzeti széles sávú hálózat kiépítésére összpontosít.
Az Agenda Portugal Digital célja egy olyan digitális infrastruktúra kifejlesztése, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy kihasználják a technológiák által kínált új lehetőségeket.
Lengyelország 2025-re szóló nemzeti szélessávú terve összhangban van az EU gigabitalapú társadalomra vonatkozó célkitűzéseivel.
Minden holland háztartás számára lehetővé kell tenni, hogy legalább 100 Mbps sebességű széles sávú hálózathoz hozzáférjen, és a túlnyomó többségnek 2023-ig 1 Gbps-t kell kihasználnia.
Málta szélessávú politikája technológiasemleges, és kedvez a versenyképes piaci környezetnek.
Luxemburg kormányzati programjának egyik prioritása egy olyan kommunikációs infrastruktúra kialakítása, amelynek célja a gigabites széles sávú hozzáférés az ország egész területén.
Litvánia célja, hogy 2027-ig 100 Mbps sebességgel lássa el a vidéki térségeket, valamint támogassa a gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött céljait.
Lettország támogatja a gigabitalapú társadalom célkitűzéseit, és célja, hogy a városi és vidéki területek számára 100 Mbps, gigabites szintre bővíthető, valamint 5G lefedettséget biztosítson valamennyi nagy városi terület számára.
Az olasz stratégia Ultra Broadband Towards the Gigabit Society célja, hogy a gigabit kapcsolat mindenki számára 2026.
Az Írországra vonatkozó nemzeti szélessávú terv előírja, hogy 2026-ra Írország valamennyi létesítménye nagy sebességű széles sávú hálózathoz fog férni.
A görög digitális transzformációs Biblia 2020–2025 között az összeköttetést az öt stratégiai tengely egyikeként emeli ki, és elismeri a Gigabit Society 2025 célkitűzéseit.
A német szövetségi kormány 2021. évi koalíciós megállapodása, a digitális stratégia és a 2022. évi gigabitstratégia prioritásként kezeli az FTTH és az 5G hálózatok országos ellátását.
A France Très Haut Débit nemzeti szélessávú program azt a célt tűzi ki, hogy 2022-ra valamennyi háztartás számára gyors szélessávú hozzáférést, 2025-re pedig az üvegszálas hálózathoz való hozzáférést tűzzék ki célul.
A finn hatóságok előnyben részesítik a versenyvezérelt, üvegszálas hálózat kiépítését, amelyet közpénzekből finanszíroznak az alulszolgált területek számára, és tanácsot adnak a helyi önkormányzatoknak a szélessávú hálózatok kiépítésével kapcsolatban.
Észtország az egész országban alapvető szélessávú lefedettséget hozott létre. Az észt digitális menetrend ambiciózus célokat tűz ki 2030-ra.
Az országos szintű vezetékes és mobil széles sávú lefedettséget célzó számos politikai kezdeményezés támogatja a dán szélessávú célokat. A kormány arra törekszik, hogy Dánia digitális éllovassá váljon azáltal, hogy alapot teremt a dán vállalkozások számára a digitális...
A nagyon nagy kapacitású hálózatok fejlesztésére vonatkozó, 2021 márciusában jóváhagyott nemzeti terv meghatározza a Cseh Köztársaságnak a VHCN kiépítésével kapcsolatos stratégiai megközelítését.
Ciprus szélessávú terve stratégiai célkitűzéseket határoz meg a 2021–2025-ös időszakra, és jogalkotási és szabályozási beavatkozásokat, valamint a széles sávú infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott gyakorlati támogatást tartalmaz.
A 2021–2027-es időszakra szóló, széles sávú hálózatok fejlesztésére vonatkozó horvát nemzeti terv megfelel a gigabitalapú európai társadalom 2025-re kitűzött céljainak, részben pedig a 2030-ig teljesítendő digitális célkitűzéseknek.
2020 augusztusában aktualizálták és elfogadták az új generációs hozzáférésre vonatkozó széles sávú infrastruktúrára vonatkozó nemzeti tervet, valamint az elektronikus hírközlésre vonatkozó politikát.
Belgium széles sávú stratégiája beépül a Digitális Belgium tágabb szakpolitikai stratégiájába. A vezetékes és mobil széles sávra vonatkozó nemzeti terv célja, hogy felszámolja azokat a fehér területeket, ahol nem állnak rendelkezésre nagy sebességű szolgáltatások. Belgium a...
Ausztria szélessávú stratégiájának középpontjában a (rögzített és mobil) gigabites kapcsolatok 2030-ig történő országos kínálata áll.