A szélessávú fejlesztések összefoglalása Litvániában
Litvánia 2021 októberétől megvalósítandó ultragyors szélessávú fejlesztési tervének célja, hogy 2027-re legalább 100 Mbps sebességű internet-hozzáférést biztosítson a városokban és vidéki térségekben élő háztartások és közintézmények számára. A Litván Köztársaságnak az információs társadalomra vonatkozó litván fejlesztési programja (2014–2020) digitális menetrendje támogatja a gigabitalapú társadalom célkitűzéseit.
Nemzeti szélessávú stratégia és szakpolitika
Felelős hatóságok
- Litvánia Közlekedési és Hírközlési Minisztériuma (Susisiekimo ministerija) felelős az állami politikáért a szélessávú fejlesztés, a koordináció és a végrehajtás ellenőrzése terén, különösen azokon a területeken, ahol ez az infrastruktúra nem áll rendelkezésre, vagy nincs verseny a széles sávú szolgáltatások nyújtása terén. A minisztérium a széles sávú rendszerekkel foglalkozó nemzeti kompetenciahivatalként működik.
- A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium Információs Társadalmi Fejlesztési Bizottsága (Informacinės visuomenės plėtros komitetas) részt vesz Litvániában az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésérevonatkozóállami politika alakításában és végrehajtásának koordinálásában.
- A Plačiajuostis Internetas közvállalkozás (szélessávú internet) a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium tulajdonában álló nonprofit szervezet, amely a nemzeti szélessávú stratégia végrehajtásáért felel. A Plačiajuostis internetas nagykereskedelmi hálózatot működtet nagykereskedelmi szolgáltatóként, amely valamennyi érdekelt kiskereskedelmi szolgáltató számára egyenlő feltételek mellett biztosítja a hálózathoz való hozzáférést, ezáltal lehetővé téve a kiskereskedők számára, hogy gyors internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtsanak a háztartásoknak, vállalkozásoknak, köz- és magánintézményeknek, köztük önkormányzatoknak, iskoláknak, könyvtáraknak, kórházaknak Litvánia vidéki területein.
- A Kommunikációs Szabályozó Hatóság(Ryšiņ reguliavimo tarnyba) a litván szélessávú piacokat felügyelő és szabályozó független nemzeti intézmény.
A szélessávú fejlesztés fő céljai
Az ultragyors szélessávú fejlesztés tervét a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium 2021 októberében indította el. A terv felgyorsítja az elektronikus hírközlési infrastruktúra megvalósítását annak érdekében, hogy a 2021–2027-es időszakban a legalább 100 Mbps sebességű internet ne csak a nagyvárosokban, hanem a vidéki területeken is eljusson a háztartásokhoz és a közintézményekhez. 75 millió eurót különítenek el az ultragyors internet-hozzáférés fejlesztésére. Ezt a finanszírozást kommunikációs tornyok építésére és száloptikás vonalak lefektetésére fogják felhasználni. A beruházások tervezésekor figyelembe veszik a fő köz- és gazdasági tevékenységi területeket, valamint a közintézményeket, és összekapcsolják őket a széles sávú hálózattal.
2021 októberében a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium a közszektorbeli intézményekkel és a távközlési szolgáltatókkal együtt megállapodást írt alá, amelyben valamennyi fél megállapodott abban, hogy 2025-re a litván háztartások legalább 95%-a számára 100 Mbps sebességű kapcsolati sebességet ér el.
A Litván Köztársaságdigitális menetrendje (amelyet a Litván Köztársaság kormányának 2014.március 12-i 244. sz. határozata hagyott jóvá) a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó litván információs társadalom fejlesztési programja három fő területre összpontosít:
- a litván polgárok készségei és motivációja az IKT használatára,
- az elektronikus tartalom fejlesztése és
- az IKT-infrastruktúra fejlesztése, beleértve az NGA-hozzáférést is.
A digitális menetrendet 2017-ben és 2019 -ben aktualizálták, és hivatkoztak a gigabitalapú társadalom célkitűzéseire. A program azon a feltételezésen alapul, hogy csak e területek kiegyensúlyozott fejlődése vezethet az információs társadalom fenntartható és gyors fejlődéséhez, és az európai digitális menetrend gigabitalapú társadalomra vonatkozó céljainak és célkitűzéseinek megvalósításához vezethet. A program egyik célkitűzése a földrajzilag egységes, nagy sebességű széles sávú infrastruktúra fejlesztésének biztosítása és az internetszolgáltatások használatának ösztönzése (5. cél). A következő intézkedések járulnak hozzá ehhez a célhoz:
- a széles sávú elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztésének biztosítása azokon a területeken, ahol a piac nem biztosította az infrastruktúra fejlesztését és a szolgáltatásnyújtást,
- ösztönözze a versenyt a széles sávú hírközlési piacon és a széles sávú szolgáltatások igénybevételében,
- a könyvtárak nyilvános internet-hozzáférési infrastruktúrájának korszerűsítése és fejlesztése.
A szélessávú fejlesztés területén Litvánia digitális menetrendje arra összpontosít, hogy ösztönzőket biztosítson a széles sávú infrastruktúrába történő beruházásokhoz, és beavatkozik azokban az esetekben, amikor a piaci szereplők a gazdasági életképesség alacsony foka miatt nem elégítik ki a széles sávú hozzáférés iránti keresletet. Emellett kiemelten kezeli a gyors internet-hozzáférés iránti kereslet ösztönzését, valamint a litvánok digitális jártasságát.
A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium az 5G-vel foglalkozó munkacsoportot hozott létre azzal a céllal, hogy az érdekelt felekkel közösen megvitassa és kidolgozza a Litván Köztársaság új generációs mobilhálózatainak (5G) 2020–2025-ös fejlesztésére vonatkozó, 2020-ban elfogadott iránymutatásokat. Az iránymutatások olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek megkönnyítik az 5G kiépítését Litvániában, például a rádióhálózat-építés helyszíneihez való hozzáférésre vonatkozó intézkedéseket. Az 5G litvániai fejlesztéséről szóló, 2021 októberében aláírt feljegyzés ígéretet tesz arra, hogy 2025-re a Via Baltica & Rail Baltica nemzetközi szárazföldi közlekedési folyosók megszakítás nélküli 5G-csatlakozási szolgáltatásokat fognak kínálni. A Plačiajuostis internetas 5G beruházási projektet készít.
Szabályozási intézkedések
Az elektronikus hírközlési infrastruktúra telepítésére, karbantartására és használatára vonatkozó szabályokat a Kommunikációs Szabályozó Hatóság igazgatója fogadja el. A dokumentumok alapvető követelményeket határoznak meg az elektronikus hírközlési infrastruktúra tervezésére, építésére, építésére, telepítésére vagy felújítására, valamint az új vagy meglévő épületek tervezésére, megépítésére és telepítésére (beleértve a költségcsökkentési intézkedéseket is), amennyiben ezek az építési projektek elektronikus hírközlési infrastruktúrájához kapcsolódnak. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra közös használatára és egyéb célokra (csövek, kábelek, alépítmények, aknák, tartószerkezetek, beleértve a tornyokat, oszlopokat, épületeket, szerkezetbevezetéseket, épületrendszereket) és egyéb létesítményekre vonatkozó eljárásokra és feltételekre vonatkozó intézkedések végrehajtása folyamatban van.
2016. december 15-én Litvánia elfogadta az elektronikus hírközlésről szóló IX-2135. sz. törvény módosítását. A törvény 2016. december 24-én lépett hatályba. A hírközlési szabályozó hatóság igazgatójának az elektronikus hírközlési infrastruktúra telepítésére, jelölésére, felügyeletére és használatára vonatkozó szabályok jóváhagyásáról szóló, 2011. október 14-i 1V-978. sz. rendeletét módosító végrehajtási jogi aktusát 2017. január 10-én fogadták el, és 2017. január 13-án lépett hatályba.
A Hírközlési Szabályozó Hatóság az egységes információs pont és a nemzeti vitarendezési testület feladatait egyaránt ellátja. Ezek a módosítások várhatóan tovább javítják a széles sávú infrastruktúra kiterjesztésének lehetőségeit Litvániában, mivel az üzemeltetők jobb lehetőségeket fognak biztosítani az alternatív infrastruktúrák széles sávú fejlesztéshez való használatára.
A konnektivitási eszköztár végrehajtására vonatkozó ütemtervében Litvánia egy új nemzeti webalapú földrajzi információs rendszerrel kívánja növelni a meglévő infrastruktúra és a közművelődések átláthatóságát. Iránymutatásokat kíván kidolgozni a mobilszolgáltatók jogi, műszaki és adminisztratív feltételeinek megkönnyítésére, valamint rugalmas engedélyezési rendszer alkalmazására, különös tekintettel a helyi engedélyezésre, az infrastruktúra megosztására vagy a 26 GHz-es sáv egyéb piaci igényeire.
Nemzeti és regionális szélessávú pénzügyi eszközök
Az állam támogatja a vidéki területeken a széles sávú hálózatok fejlesztését, amelyek nem vonzóak a magánbefektetők számára, amelyek különböző alapokat (ERFA, EMVA, Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) használnak nagyon nagy kapacitású hálózatok távoli területeken történő kiépítésére.
A litván helyreállítási és rezilienciaépítési terv 49 millió EUR-t irányoz elő infrastrukturális beruházásokra, többek között 50 új torony építésére, 2 000 km szál és a kapcsolódó aktív berendezések megfelelő karbantartással és igazgatással történő kiépítésére. Ezeknek a beruházásoknak gigabites sebességet kell biztosítaniuk 5000 digitálisan intenzív vállalkozás/intézmény számára. Emellett a fehér területeken működő internetszolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy növeljék utolsó mérföldes szolgáltatásaik sebességét.
Egy nagy sebességű kommunikációs infrastruktúra beruházási projekt célja, hogy 5000 helyszínt kapcsoljon gigabites sebességhez azokon a területeken, ahol ezeket a szolgáltatásokat nem nyújtanák kereskedelmi alapon. Az intézkedést a Litván Köztársaság Pénzügyminisztériuma által kidolgozott integrált „Új generációs Litvánia” terv keretében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásaiból támogatják, és a „Digitális átalakulás a gazdasági növekedésért” komponens magában foglalja az 5G felé irányuló C.1.5.2. számú beruházásokat. 1.5.2 2. alintézkedés: Ultra nagy sávszélességű hálózatok további fejlesztése.
Adatok a széles sávú hálózatok fejlesztéséről és technológiáiról Litvániában
A szélessávú lefedettségre, előfizetésekre és penetrációkra, a különböző széles sávú technológiák lefedettségére és költségeire vonatkozó legfrissebb adatokért tekintse meg az eredménytábla jelentéseit és a digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatójának (DESI) országjelentéseit.
A hírközlési szabályozó hatóság fejlett eszközt dolgozott ki a végfelhasználók számára az internet-hozzáférés sebességének mérésére, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára internet-hozzáférési szolgáltatásaik valós sebességének mérését.
Vezeték nélküli széles sávú spektrumkijelölések
A harmonizált spektrumkijelölésekkel kapcsolatos részletekért lásd az Európai 5G Megfigyelőközpontot.
Nemzeti kiadványok és sajtódokumentumok
Angol
- Tanulmány a nemzeti szélessávú tervekről
- Útmutató a nagy sebességű széles sávú befektetésekhez
- Szélessávú konnektivitási jelentések és elemzések
- Mobil és vezetékes szélessávú árak Európában
- Tanulmány a széles sávú lefedettségről Európában
Litván
- Spartaus plačiajuosčio ryšio plėtros planas – További részletek
- Litván információs társadalomfejlesztési program (2014–2020) „A Litván Köztársaság digitális menetrendje”
- Vezeték nélküli internet-hozzáférés figyelő rendszer
Kapcsolattartási adatok
BCO Litvánia (a széles sávú rendszerekkel foglalkozó nemzeti kompetenciahivatal): Közlekedési és Hírközlési Minisztérium
Cím: Gedimino av. 17, 01505 Vilnius, Litvánia
Kapcsolatfelvétel e-mailben
Telefon: + 370 5 239 3870 Honlap
Közlekedési és Hírközlési Minisztérium – Elektronikus Hírközlési Osztály Információs Társadalmi Tematikus Főosztály (Susisiekimo ministerija)
Cím: Gedimino av. 17, 01505 Vilnius, Litvánia
Kapcsolatfelvétel e-mailben
Telefon: + 370 5 239 3870 Honlap
A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium Információs Társadalmi Fejlesztési Bizottsága (Informacinės visuomenės plėtros komitetas prie Susisiekimo ministerijos)
Cím: Gedimino av. 7, 01103 Vilnius, Litvánia
Kapcsolatfelvétel e-mailben
Telefon: + 370 5 266 51 61 Honlap
PE Plačiajuostis Internetas
Cím: Sausio 13-osios g. 10, 04347 Vilnius, Litvánia
Kapcsolat e-mailben
Telefon: + 370 5 243 0882 Honlap
A Litván Köztársaság Kommunikációs Szabályozó Hatósága (Ryšiр reguliavimo tarnyba)
Cím: Mortos Str. 14, 03219 Vilnius, Litvánia
Kapcsolat e-mailben
Telefon: + 370 5 210 56 33 Weboldal
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép
Ismerje meg az egyes országok szélessávú fejlesztésével kapcsolatos aktuális információkat, valamint a szélessávú szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégiákat és politikákat.
Lásd még
Svédország 2016-ban elfogadott nemzeti szélessávú terve a teljes mértékben összekapcsolt Svédország víziója, és célja mind a mobil lefedettség, mind a nagy sebességű szélessávú kapcsolat a háztartások és a vállalkozások számára.
A digitális konnektivitás és az 5G bevezetése a spanyol digitális 2025-ös menetrend tíz stratégiai prioritása közé tartozik.
Szlovénia a technológiasemlegesség és a piac dinamikája mellett dönt a szélessávú hálózatok fejlesztése terén, különös tekintettel az infrastruktúra- és szolgáltatásalapú versenyre.
Szlovákia hosszú távú célkitűzésként tűzte ki, hogy 2030-ra minden háztartás számára hozzáférést biztosítson az ultragyors internethez.
Románia az uniós konnektivitási célok elérése felé tett lépésként a nemzeti szélessávú hálózat kiépítésére összpontosít.
A portugál digitális menetrend és a nagyon nagy kapacitású elektronikus kommunikációs hálózatokban való összeköttetésre vonatkozó nemzeti stratégia 2023–2030 között alakítja ki Portugáliában a digitális infrastruktúra fejlesztését.
Lengyelország 2025-re szóló nemzeti szélessávú terve összhangban van az EU gigabitalapú társadalomra vonatkozó célkitűzéseivel.
Minden holland háztartás számára lehetővé kell tenni, hogy legalább 100 Mbps sebességű széles sávú hálózathoz hozzáférjen, és a túlnyomó többségnek 2023-ig 1 Gbps-t kell kihasználnia.
Luxemburg kormányzati programjának egyik prioritása egy olyan kommunikációs infrastruktúra kialakítása, amelynek célja a gigabites széles sávú hozzáférés az ország egész területén.
Lettország támogatja a gigabitalapú társadalom célkitűzéseit, és célja, hogy a városi és vidéki területek számára 100 Mbps, gigabites szintre bővíthető, valamint 5G lefedettséget biztosítson valamennyi nagy városi terület számára.
Az olasz stratégia Ultra Broadband Towards the Gigabit Society célja, hogy a gigabit kapcsolat mindenki számára 2026.
Az Írországra vonatkozó nemzeti szélessávú terv előirányozza, hogy 2026-ra Írországban valamennyi létesítmény hozzáférjen a nagy sebességű széles sávhoz.
Magyarország 2021–2030 közötti időszakra szóló nemzeti digitalizációs stratégiájának célja, hogy 2030-ra elérje a gigabites hálózatok által lefedett háztartások 95%-át.
A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló nemzeti szélessávú terv támogatja a nagyon nagy kapacitású rögzített és az 5G hálózatok használatát. A 2020–2025 közötti időszakra szóló görög digitális transzformációs Biblia az összeköttetést az öt stratégiai tengely egyikeként emeli ki...
A német szövetségi kormány 2021. évi koalíciós megállapodása, a digitális stratégia és a 2022. évi gigabitstratégia prioritásként kezeli az FTTH és az 5G hálózatok országos ellátását.
A France Très Haut Débit nemzeti szélessávú program azt a célt tűzi ki, hogy 2022-ra valamennyi háztartás számára gyors szélessávú hozzáférést, 2025-re pedig az üvegszálas hálózathoz való hozzáférést tűzzék ki célul.
A finn hatóságok előnyben részesítik a versenyvezérelt, üvegszálas hálózatok kiépítését, amelyet közpénzekből finanszíroznak a rosszul ellátott területek számára, és tanácsokat adnak a helyi önkormányzatoknak a széles sávú hálózatok kiépítésének módjával kapcsolatban.
Észtország alapszintű széles sávú lefedettséget hozott létre az egész országban. Az észt digitális menetrend 2030-ra ambiciózus célokat tűz ki.
Az országos vezetékes és mobil széles sávú lefedettséget célzó számos politikai kezdeményezés támogatja a dán szélessávú célokat. A kormány azon dolgozik, hogy Dániát digitális élenjáróvá tegye azáltal, hogy alapot teremt a dán vállalkozások számára a digitális technológiák...
A nagyon nagy kapacitású hálózatok fejlesztésére vonatkozó, 2021 márciusában jóváhagyott nemzeti terv meghatározza a Cseh Köztársaságnak a VHCN kiépítésével kapcsolatos stratégiai megközelítését.
Ciprus szélessávú terve stratégiai célkitűzéseket határoz meg a 2021–2025-ös időszakra, és jogalkotási és szabályozási beavatkozásokat, valamint a széles sávú infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott gyakorlati támogatást tartalmaz.
A 2021–2027-es időszakra szóló, széles sávú hálózatok fejlesztésére vonatkozó horvát nemzeti terv megfelel a gigabitalapú európai társadalom 2025-re kitűzött céljainak, részben pedig a 2030-ig teljesítendő digitális célkitűzéseknek.
2020 augusztusában aktualizálták és elfogadták az új generációs hozzáférésre vonatkozó széles sávú infrastruktúrára vonatkozó nemzeti tervet, valamint az elektronikus hírközlésre vonatkozó politikát.
Belgium széles sávú stratégiája beépül a Digitális Belgium tágabb szakpolitikai stratégiájába. A vezetékes és mobil széles sávra vonatkozó nemzeti terv célja, hogy felszámolja azokat a fehér területeket, ahol nem állnak rendelkezésre nagy sebességű szolgáltatások. Belgium a...
Ausztria széles sávú stratégiája a gigabites (fix és mobil) hálózatok 2030-ig történő országos kínálatára összpontosít.