Szélessávú szolgáltatás Magyarországon

A szélessávú fejlesztések összefoglalása Magyarországon

A 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti digitalizációs stratégiát 2021-ben hagyták jóvá. Célja, hogy a háztartások 95%-a gigabites hálózatokkal rendelkezzen, növelje a lakosság digitális készségeit, támogassa az üzleti folyamatok digitalizálását, valamint növelje az e-kormányzati szolgáltatások igénybevételét.

Nemzeti szélessávú stratégia és szakpolitika

Felelős hatóságok

• Az információs és kommunikációs technológiák használatára vonatkozó stratégiák, beleértve a szélessávú politikákat is, a Technológiai és Ipari Minisztérium (Technológiai ésIpari Minisztérium)hatáskörébe tartoznak.
• A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) a Technológiai és Ipari Minisztérium felügyelete alatt működik. Az ügynökség központi közigazgatással foglalkozó és a kormány által irányított informatikai projekteket irányít, például a Szupergyors Internet Programot, és nemzeti Szélessávú Kompetencia Hivatalként (BCO) működik.
• A Nemzeti Média- és HírközlésiHatóság (NMHH) szabályozza a vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlést, és felelős a vezeték nélküli szélessávú stratégiáért is.
• A Belügyminisztérium (Belügyminisztérium)felelősaz e-kormányzati kérdésekért, és részt vett a 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti digitalizációs stratégia előkészítésében.

A széles sávú hálózatok fejlesztésének fő céljai és intézkedései

Magyarország 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti digitalizációs stratégiáját 2021 őszén fogadták el. A stratégia négy pilléren alapul: digitális infrastruktúra, digitális készségek, digitális gazdaság és digitális állapot. A 2030-ig elérendő alábbi célokat határozza meg:

• A gigabites hálózatok által lefedett háztartások 95%-a,
• a 16–71 éves korcsoportban a digitális készségekkel nem rendelkezők kevesebb mint 2%-a,
• a vállalkozások folyamatainak több mint 30%-a digitalizálódik,
• A lakosság 90%-a használ e-kormányzati szolgáltatásokat.

A stratégia infrastrukturális, oktatási és gazdasági támogatási intézkedéseket vázol fel. A megfelelő szolgáltatási képességgel és minőséggel rendelkező vezetékes és vezeték nélküli digitális infrastruktúra rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a stratégia a gigabites hálózatok, az oktatási és felsőoktatási intézmények digitális infrastruktúrájának fejlesztését, a nemzeti távközlési gerinchálózat továbbfejlesztését, a szakmai szervezetek vezeték nélküli kommunikációját, a szuperszámítógépes kapacitás bővítését, valamint az 5G hálózatok fejlesztésének ösztönzését irányozza elő.

A gigabites kapacitású hálózatok fejlesztése széles körű végrehajtási intézkedéseket foglal magában:

• az országos „Gigabit Hungary 2030” hálózatfejlesztési program tervezése és megvalósítása 5G-hez csatlakoztatva, annak érdekében, hogy 2030 végére legalább 1 Gbps sebességű internetkapcsolat álljon rendelkezésre,
• az infrastruktúra és a hálózatmegosztás versenyjog szerinti tisztázása, valamint az optikai és rádióhálózatokhoz való hozzáférés szabályozása, különös tekintettel a passzív (és részben aktív) infrastrukturális elemek megosztására,
• az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex átültetése a nemzeti jogba,
• a távközlési hálózatok kiépítésére vonatkozó szabályok felülvizsgálata és szükség esetén módosítása,
• a szolgáltatók jelentéstételi és adminisztratív terheinek enyhítése,
• a hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó minőségi és fogyasztóvédelmi szabályok felülvizsgálata, a szabványok felülvizsgálata, minimumkövetelmények megfogalmazása,
• a kommunikációs rendelet felülvizsgálata a digitalizációval, a mikro- és makroszintű versenyképességgel kapcsolatos szakpolitikai célkitűzések jobb támogatása érdekében,
• az elektronikus hírközlő hálózatokra vonatkozó nemzeti szabványok naprakésszé tétele,
• a digitális hálózatoknak a lakosság számára kritikus infrastruktúraként való elhelyezése.

Az 5G hálózatok fejlesztésének ösztönzéséhez további több fellépésre lesz szükség:

• az 5G koalíció tevékenységének megerősítése és bővítése,
• stratégiai megállapodások indítása a szolgáltatók és a kormány között a legkorszerűbb vezetékes és mobil és konvergens technológiai fejlesztések felgyorsítása érdekében,
• a K+F+I támogatási rendszer fejlesztése a digitális infrastruktúra fejlesztésével összhangban, különös tekintettel az 5G-re,
• Széchenyi István Egyetem 5G Kiválósági Központ fejlesztése,
• hozzájárulás az EU 5G folyosóinak építéséhez,
• 6G technológia előzetes elemzése.

Nemzeti és regionális szélessávú pénzügyi eszközök

• Kölcsönök: A 2014–2020-as időszakra a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (EDIOP/GINOP) pénzügyi forrásai a nyilvános széles sávú hálózatok bővítését és a nagy sebességű kapcsolatok bővítését támogatják. Nemzeti alapok segítik a szélessávú hálózatok bővítését a nem konvergens Közép-Magyar Régióban.
• Esb-alapok: A 2014–2020-as programok becslése szerint a legalább 30 Mbps sebességű NGA nagy sebességű széles sávú hálózatokba történő beruházások elérik a 253 millió EUR-t. A szélessávú szolgáltatásokra szánt költségvetés egy részét pénzügyi eszközökön keresztül fogják elkölteni.
• Szupergyors Internet Program (SZIP): A projektek többsége FTTH-t (szálat az otthonba) telepített, lehetővé téve a gigabites sebességet. Az uniós strukturális alapokból finanszírozott SZIP, amelynek célja közel 410,000 háztartás lefedése, 2023-ra legalább 30 Mbps széles sávú internet-szolgáltatást nyújtó hálózatokkal rendelkezik. A kereskedelmi szempontból nem életképes területek esetében 250 millió EUR összegű állami támogatási programot hoztak létre a széles sávú hálózatok kiépítésének biztosítása érdekében. 2020 végére a SZIP-en keresztül közel negyedmillió háztartást biztosított legalább 30 Mbps széles sávú internet.
• Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve allokációjának 30%-át digitális intézkedésekre fordítja (1,7 milliárd EUR). A terv átfogó csomagot tartalmaz a gazdaság és a társadalom digitális átalakulásának előmozdítására. A legtöbb összetevő a digitális átállásra vonatkozó intézkedéseket tartalmaz. Jelentős intézkedéseket terveznek az alapfokú, a szakképzési és a felsőoktatás digitális berendezéseinek és készségeinek javítására. A terv a közigazgatás, valamint az egészségügyi, közlekedési és energiaágazat digitalizációjával kapcsolatos intézkedéseket tartalmaz.

Adatok a szélessávú fejlesztésekről és technológiákról Magyarországon

A szélessávú lefedettségre, előfizetésekre és penetrációkra, a különböző széles sávú technológiák lefedettségére és költségeire vonatkozó legfrissebb adatokért tekintse meg az eredménytábla jelentéseit és a digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatójának (DESI) országjelentéseit.

Vezeték nélküli széles sávú spektrumkijelölések

A harmonizált spektrumkijelölésekkel kapcsolatos részletekért lásd az Európai 5G Megfigyelőközpontot.

Kiadványok és sajtódokumentumok

Angol

• Tanulmány a nemzeti szélessávú tervekről
• Útmutató a nagy sebességű széles sávú befektetésekhez
• Szélessávú konnektivitási jelentések és elemzések
• Mobil és vezetékes szélessávú árak Európában
• Tanulmány a széles sávú lefedettségről Európában

Magyar

• Portal szelessav.net szolgáltatásminőségi adatok széles sávú gyűjtése és összegyűjtése
• Szupergyors Internet Program (SZIP)
• Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) 2021–2030

Kapcsolattartási adatok

BCO Hungary (Nemzeti Szélessávú Kompetencia Iroda): Technológiai és Ipari Minisztérium, Infokommunikációs Államtitkárság

Cím: Iskola u. 13, Budapest, 1011 Magyarország
Kapcsolat e-mailben
Telefon: + 36 30 977 4707 Honlap

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság)

Cím: Ostrom u. 23–25, 1015 Budapest, Magyarország
Kapcsolat e-mailben
Telefon: + 36 1 4577100 Honlap