Széles sávú internet: A széles sávú hálózatok kiépítését finanszírozó köz- és magánforrások

Közpénzek

Az állami források lehetővé teszik a gazdasági és társadalmi fejlődést, és helyi, regionális és nemzeti kormányzati szinten, valamint uniós szinten is rendelkezésre állnak. Az Európai Unió egyre fontosabb finanszírozási forrás, főként támogatásokat és kölcsönöket, de még sajáttőke-finanszírozást is nyújt. Mivel a rendelkezésre álló finanszírozás volumene és típusa az évek során nőtt, a programok száma is nőtt.

Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) a következők:

• Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), amelynek célja az EU gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése a régiói közötti egyenlőtlenségek korrekciója révén. A széles sávú hálózatok kiépítéséhez nyújtott ERFA-támogatás elsősorban a piaci hiányosságok kezelésére összpontosít, és azokat a régiókat célozza meg, ahol a beruházások nem kizárólag piaci alapon zajlanak.
• Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), amelynek célja az EU vidéki területeinek támogatása a gazdasági, környezeti és társadalmi kihívások széles körének való megfelelés érdekében. Felhasználható a széles sávú projektek támogatására bizonyos régiókban és tagállamokban, attól függően, hogy az alapok elosztását hogyan alakították ki.
• Az Európai Szociális Alap (ESZA), amely valamennyi uniós polgár számára munkahelyeket és foglalkoztatási lehetőségeket támogat, és részben felhasználható a széles sávú hálózatok kiépítésének támogatására.
• A Kohéziós Alap (KA), amelynek célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a fenntartható fejlődés előmozdítása.

A konnektivitással foglalkozó program az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), amely két pénzügyi eszköz révén támogatja a széles sávú hálózatok kiépítését: Európai Szélessávú Hálózatfinanszírozási Alap (CEBF, saját tőke) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz adósságinstrumentuma. Az Európai Szélessávú Hálózatfinanszírozási Alapsaját tőkét és kvázisajáttőkét biztosít a kisebb léptékű, nagyobb kockázatú széles sávú projektek számára, amelyek nem férnek hozzá elegendő finanszírozáshoz a (kiszolgáltatott) elővárosi és vidéki területeken. A CEBF egy 420 millió EUR összegű tőkealap, és a CEF adósságinstrumentuma mintegy 17 millió EUR hitelt bocsát rendelkezésre. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF Digital) digitális része 2021 és 2027 között támogatja és katalizálja a digitális konnektivitási infrastruktúrákba történő köz- és magánberuházásokat.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) a Next Generation EU többéves pénzügyi keretének középpontjában álló kulcsfontosságú helyreállítási eszköz, amelynek célja, hogy segítse az EU-t a jelenlegi válságból való kilábalásban. Az eszköz hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat is nyújt a helyreállítás döntő fontosságú első éveire vonatkozó pénzügyi támogatás előreütemezése révén (összesen 672,5 milliárd EUR, amelyet különböző intézkedések keretében osztanak szét a tagállamoknak; legalább 20%-ot különítettek el digitális célokra). A tagállamoknak részletes magyarázatot kell adniuk arra vonatkozóan, hogy a javasolt intézkedések hogyan kezelik az országspecifikus ajánlásokban – különösen a 2019. és a 2020. évi szemeszter ciklusaiban – azonosított kihívásokat. Ismertetniük kell azt is, hogy a tervek hogyan állnak összhangban az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló legutóbbi tanácsi ajánlásban azonosított kihívásokkal azon tagállamok tekintetében, amelyek pénzneme az euro.

Az InvestEU portál az EU online partnerkereső portálja, amely lehetővé teszi, hogy az uniós székhelyű projektgazdák – köz- vagy magánszférában egyaránt – világszerte elérjék a potenciális befektetőket. Az InvestEU lehetővé teszi az EU-ban székhellyel rendelkező projektgazdák számára, hogy világszerte elérjék a potenciális befektetőket, és projektjeik láthatóságát nemzetközi befektetők széles hálózata számára növeljék. A széles sávú infrastruktúrába beruházási lehetőségeket kereső befektetők számára életképes projektek széles választékát kínálják.

Ezen túlmenően az uniós tagállamok nemzeti széles sávú stratégiákat és szakpolitikákat, pénzügyi eszközöket és célzott forrásokat hoztak létre a nagy kapacitású széles sávú projektekbe történő beruházásokhoz.

Magántőke és pénzügyi piacok

A pénzügyi piacok olyan befektetési alapok számára érhetők el, amelyek tőkefinanszírozást vagy hitelfinanszírozást, valamint hibrid megoldásokat (mezzanine-finanszírozás) nyújtanak. A beruházások stabil megtérülésére törekvő befektetési alapok, amelyek a biztonságos, tárgyi eszközökre, például a nagy kapacitású széles sávú infrastruktúrára összpontosíthatnak:

• a bankok, a befektetési alapok és a magántőke-befektetők érdeklődhetnek a korai szakaszban történő finanszírozás biztosításában, magasabb kockázati prémiumot és a vállalkozás alapítását követő 3–7 év közötti kilépést keresve;
• az infrastrukturális alapok, a nyugdíjalapok és más intézményi befektetők a fentiekből 3–7 év után befektethetnek a meglévő infrastruktúrába, és alacsonyabb kamatlábak mellett kereshetnek hosszú távú befektetéseket.

Más forrásokat, például a kockázati tőkét általában nem használják fel infrastrukturális beruházásokra, mivel a rövid távú, magasabb kockázati lehetőségekre és a korai kilépési opciókkal rendelkező magas kamatlábakra összpontosítanak.

További részletekért és példákért lásd a Szélessávú Befektetési Útmutatót.