A digitális konnektivitás támogatása

A digitális konnektivitásra vonatkozó uniós stratégia

A digitális konnektivitás előmozdítása érdekében az Európai Bizottság kidolgozta a gigabitalapú európai információs társadalom 2025-ig történő megteremtésére irányuló konnektivitási stratégiát, valamint a digitális évtizedben meghatározott jövőképet Európa 2030-ig megvalósítandó digitális átalakulására vonatkozóan, amelynek célja, hogy összekapcsolja az európai polgárokat és vállalkozásokat a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal, ami Unió-szerte valamennyi polgár és vállalkozás számára lehetővé teszi az innovatív termékeket, szolgáltatásokat és alkalmazásokat.

A gigabitalapú társadalom 2025-re vonatkozó jövőképe három fő stratégiai célkitűzésen alapul:

• gigabites konnektivitás valamennyi fő társadalmi-gazdasági mozgatórugó számára;
• megszakítás nélküli 5G lefedettség valamennyi városi területen és főbb szárazföldi közlekedési útvonalakon;
• Hozzáférés legalább 100 Mbps sebességű internetkapcsolathoz valamennyi európai háztartás számára.

A digitális évtized célja, hogy 2030-ra:

• Valamennyi európai háztartás gigabites hálózattal rendelkezik;
• Minden lakott területet lefed az 5G.

A digitális konnektivitás támogatása

A digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentés nyomon követi az EU által a digitális évtized szakpolitikai programban 2030-ra kitűzött célok és célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára a haladás felgyorsítására. A Bizottság általánosságban azt ajánlja valamennyi tagállamnak, hogy tegyenek lépéseket a konnektivitási infrastruktúra, a kiberbiztonság, a fenntarthatóság és a felhőalapú megoldások terén.

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály (GIA) megkönnyíti a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését. A jogszabály aktualizálja a szabályokat annak érdekében, hogy biztosítsa a gigabites hálózatok telepítésének gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb kiépítését, kezelve az olyan fő akadályokat, mint a hálózatkiépítés költséges és összetett eljárásai. A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály 2024. május 11-én lépett hatályba. A rendelet 2025 novemberében válik teljes mértékben alkalmazandóvá.

Az Európai Tanács következtetéseket hagyott jóvá a Bizottság „Hogyan elégítsük ki az EU digitális infrastruktúrával kapcsolatos igényeit?” című fehér könyvéről. A miniszterek átfogó üzeneteket fogalmaztak meg az innováció előmozdításáról, a biztonság és a reziliencia biztosításáról, a tisztességes verseny előmozdításáról, valamint a digitális infrastruktúrákba történő beruházások ösztönzéséről az EU versenyképességi és digitális transzformációs céljainak előmozdítása érdekében. A fehér könyv azonosítja a kihívásokat és megvitatja az olyan közpolitikai intézkedések lehetséges forgatókönyveit, amelyek célja a jövő digitális hálózatainak kiépítésének ösztönzése, az új technológiákra és üzleti modellekre való átállás irányítása, valamennyi végfelhasználó jövőbeli konnektivitási igényeinek kielégítése, gazdaságunk versenyképességének alátámasztása, valamint biztonságos és reziliens infrastruktúrák és az Unió gazdasági biztonságának biztosítása.

A tenger alatti kábelek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy Európát összekapcsolják szigeteivel és legkülső régióival, valamint a világ többi részével. A kábelek gerinchálózati kapcsolatot biztosítanak a nagy mennyiségű információ kiterjedt földrajzi területeken történő szállításához, és biztosítják, hogy internetes forgalmunk a növekvő adatáramlás ellenére erős és következetes maradjon. A tenger alatti kábelinfrastruktúrák biztonságáról és rezilienciájáról szóló ajánlás olyan nemzeti és uniós szintű intézkedéseket mutat be, amelyek az egész EU-ra kiterjedő jobb koordináció révén javítják a biztonságot és a rezilienciát, mind az irányítás, mind a finanszírozás tekintetében.

A digitális konnektivitással foglalkozó uniós vállalkozások, nemzeti, regionális és helyi hatóságok és projektmenedzserek kulcsszerepet játszanak az EU konnektivitási célkitűzéseinek elérésében. Az EU iránymutatással, a bevált gyakorlatok megosztásának megkönnyítésével és a polgároknak a hálózat területükön való rendelkezésre állásáról való tájékoztatásával támogatja a hálózatkiépítést. A projektmenedzserek további információkat találhatnak a honlapon, valamint hivatkozhatnak a széles sávú rendszerekkel foglalkozó kompetenciairodák hálózatára, amely szakértőket tömörít, hogy megvitassák és megosszák egymással a digitális konnektivitási infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott technikai támogatást. A vidéki és távoli területek különösen nagy kihívást jelentenek a digitális konnektivitási hálózatokba történő beruházások vonzása szempontjából.

A széles sávú infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokról szóló kézikönyv segíti a hatóságokat a területükön megvalósuló digitális konnektivitási projektek tervezésében, végrehajtásában és nyomon követésében. Foglalkozik a helyhez kötött hálózatok hozzáférési és felhordó szegmenseinek kiépítésével és a szolgáltatások elfogadásával.

A vidéki és távoli területek széles sávú hozzáféréséről szóló kézikönyv segíti a politikai döntéshozókat és a projektmenedzsereket a nagy sebességű hálózatok kiépítésében a kihívást jelentő területeken.

A 27 tagú EU-ban a széles sávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervekről szóló aktualizált tanulmány áttekintést nyújt a széles sávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervekben meghatározott tagállami konnektivitási intézkedésekről, valamint megvalósíthatósági értékelést nyújt az Európa 2020 stratégia digitális menetrendje és a gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött céljainak eléréséről.

Az Európai Szélessávfejlesztési Alap és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ága

A konnektivitásra irányuló program az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), amely két pénzügyi eszközön keresztül támogatja a digitális konnektivitás kiépítését: Az Európai Szélessávfejlesztési Alap (CEBF, saját tőke) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze. Az Európai Szélessávfejlesztési Alap saját tőkét és kvázi-sajáttőkét biztosít a kisebb léptékű, nagyobb kockázatú projektek számára, amelyek nem férnek hozzá elegendő finanszírozáshoz a (nem megfelelően ellátott) külvárosi és vidéki területeken. A CEBF egy 420 millió EUR összegű tőkealap, a CEF hitelfinanszírozási eszköze pedig körülbelül 17 millió EUR összegű hitelt bocsát rendelkezésre. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF Digital) digitális része 2021 és 2027 között támogatja és katalizálja a digitális konnektivitási infrastruktúrákba történő köz- és magánberuházásokat.