A digitális konnektivitás támogatása

A digitális konnektivitásra vonatkozó uniós stratégia

A digitális konnektivitás előmozdítása érdekében az Európai Bizottság kidolgozta a gigabitalapú európai információs társadalom 2025-ig történő megvalósítását célzó konnektivitási stratégiát, valamint a digitális évtizedben az európai digitális transzformáció 2030-ig történő megvalósítására vonatkozóan meghatározott jövőképet, amelynek célja, hogy az európai polgárokat és vállalkozásokat nagyon nagy kapacitású hálózatokkal kapcsolja össze, ami Unió-szerte minden polgár és vállalkozás számára innovatív termékeket, szolgáltatásokat és alkalmazásokat tesz lehetővé.

A gigabitalapú társadalom 2025-re vonatkozó jövőképe három fő stratégiai célkitűzésen alapul:

• gigabites konnektivitás valamennyi fő társadalmi-gazdasági mozgatórugó számára;
• megszakítás nélküli 5G lefedettség valamennyi városi területen és fő szárazföldi közlekedési útvonalon;
• Az összes európai háztartás számára legalább 100 Mbps sebességű internetkapcsolathoz való hozzáférés.

A digitális évtized célja, hogy 2030-ra:

• Minden európai háztartás gigabites hálózattal rendelkezik;
• Minden lakott területet lefed az 5G.

A digitális konnektivitás támogatása

A digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentés nyomon követi az EU által a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra meghatározott célkitűzések és célok felé tett előrehaladást, és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára az előrehaladás felgyorsítása érdekében. A Bizottság általánosságban azt ajánlja valamennyi tagállamnak, hogy tegyenek lépéseket a konnektivitási infrastruktúra, a kiberbiztonság, a fenntarthatóság és a felhőalapú megoldások terén.

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály megkönnyíti a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését. A jogszabály aktualizálja a szabályokat annak érdekében, hogy biztosítsa a gigabites hálózatok telepítésének gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb kiépítését, kezelve az olyan fő akadályokat, mint a hálózat kiépítésének költséges és összetett eljárásai. A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály 2024. május 11-én lépett hatályba. A rendelet 2025 novemberében válik teljes mértékben alkalmazandóvá.

Az Európai Tanács következtetéseket hagyott jóvá a Bizottság „Hogyan lehet kielégíteni az EU digitális infrastrukturális igényeit?” című fehér könyvéről. A miniszterek átfogó üzeneteket közvetítettek az innováció előmozdításáról, a biztonság és a reziliencia biztosításáról, a tisztességes verseny előmozdításáról, valamint a digitális infrastruktúrákba történő beruházások ösztönzéséről az EU versenyképességi és digitális transzformációs céljainak előmozdítása érdekében. A fehér könyv azonosítja a kihívásokat, és megvitatja az olyan közpolitikai intézkedések lehetséges forgatókönyveit, amelyek célja a jövő digitális hálózatainak kiépítésének ösztönzése, az új technológiákra és üzleti modellekre való átállás irányítása, valamennyi végfelhasználó jövőbeli konnektivitási igényeinek kielégítése, gazdaságunk versenyképességének alátámasztása, valamint biztonságos és reziliens infrastruktúrák és az Unió gazdasági biztonságának biztosítása.

A tenger alatti kábelek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy Európát összekapcsolják szigeteivel, legkülső régióival és a világ többi részével. A kábelek gerinchálózati kapcsolatot biztosítanak a nagy mennyiségű információ kiterjedt földrajzi területeken keresztül történő szállításához, és biztosítják, hogy internetes forgalmunk a növekvő adatáramlás ellenére is erős és következetes maradjon. A tenger alatti kábelinfrastruktúrák biztonságáról és rezilienciájáról szóló ajánlás olyan nemzeti és uniós szintű intézkedéseket mutat be, amelyek az EU-n belüli jobb koordináció révén javítják a biztonságot és a rezilienciát, mind az irányítás, mind a finanszírozás tekintetében.

A digitális konnektivitással foglalkozó uniós vállalkozások, nemzeti, regionális és helyi hatóságok és projektmenedzserek kulcsszerepet játszanak az EU konnektivitási célkitűzéseinek elérésében. Az EU iránymutatással, a bevált gyakorlatok megosztásának megkönnyítésével és a polgároknak a hálózat területükön való rendelkezésre állásáról való tájékoztatásával támogatja a hálózat kiépítését. A projektmenedzserek további információkat találhatnak a honlapon, valamint hivatkozhatnak a széles sávú rendszerekkel foglalkozó kompetenciairodák hálózatára, amely szakértőket tömörít, hogy megvitassák és megosszák a digitális konnektivitási infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott technikai támogatást. A vidéki és távoli területek különös kihívást jelentenek a digitális konnektivitási hálózatokba történő beruházások vonzása szempontjából.

A széles sávú beruházásokról szóló kézikönyv segíti a hatóságokat a területükön megvalósuló digitális konnektivitási projektek tervezésében, végrehajtásában és nyomon követésében. Foglalkozik a helyhez kötött hálózatok hozzáférési és felhordó szegmenseinek kiépítésével és a szolgáltatások bevezetésével.

A vidéki és távoli területek széles sávú hálózatokról szóló kézikönyve segíti a politikai döntéshozókat és a projektmenedzsereket abban, hogy nagy sebességű hálózatokat építsenek ki a kihívásokkal teli területeken.

A 27 tagú EU-ban a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti tervekről szóló aktualizált tanulmány áttekintést nyújt a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti tervekben meghatározott tagállami konnektivitási intézkedésekről, valamint megvalósíthatósági értékelést nyújt az Európa 2020 stratégia digitális menetrendje és a gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött céljainak teljesítéséről.

Az Európai Szélessávfejlesztési Alap és a CEF Digital összekapcsolása

A konnektivitással foglalkozó program az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), amely két pénzügyi eszközön keresztül támogatja a digitális konnektivitás kiépítését: Az Európai Szélessávfejlesztési Alap (CEBF, tőke) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze összekapcsolása. Az Európai Szélessávú Hálózatfinanszírozási Alap saját tőkét és kvázi-sajáttőkét biztosít a finanszírozáshoz nem elegendő mértékben hozzáférő, kisebb léptékű, magasabb kockázatú projektek számára az elővárosi és vidéki területeken. A CEBF egy 420 millió EUR összegű tőkealap, a CEF hitelfinanszírozási eszköze pedig körülbelül 17 millió EUR hitelt bocsát rendelkezésre. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális része 2021 és 2027 között támogatja és katalizálja a digitális konnektivitási infrastruktúrákba történő köz- és magánberuházásokat.