Szomszédok az EU-ban

EFTA és EGT

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) magában foglalja az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjait, Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint. Az EGT-hez csatlakozó EFTA-országok uniós tagság nélkül is részt vehetnek az EU egységes piacán. Szinte az összes vonatkozó uniós rendeletet elfogadják, beleértve néhányat a digitális világgal kapcsolatos rendeletek közül is.

Svájc

A Svájc és az EU közötti kétoldalú menetrend jelenleg az intézményi keretmegállapodásra irányuló tárgyalásokra összpontosít annak érdekében, hogy biztosítsa a belső piaci jogszabályok egységes alkalmazását mind az EU-ban, mind Svájcban.

Tagjelölt országok

Jelenleg hét ország vesz részt az EU bővítési folyamatában. 

Az uniós távközlési szolgáltatók a bővítési országok többségében nagy üzleti tevékenységet folytatnak. A bővítési országok többségében a széles sávú hálózatok kiépítésére vonatkozó célokat meghatározó új nemzeti politikákat fogadtak el.

Az elektronikus hírközlési piacokat valamennyi tagjelölt országban teljes mértékben liberalizálták. Valamennyi ország kiigazította nemzeti jogszabályait az e-kereskedelemről szóló irányelvnek való megfelelés érdekében, és nemzeti szabályozó hatóságokat hozott létre a digitális kommunikáció terén. Az uniós jogszabályokhoz való nemzeti igazodás azonban a spektrumpolitika és az analógról a digitális televíziózásra való átállás tekintetében eltérő.

Ami az audiovizuális politikát illeti, eddig csak Montenegró és Albánia igazodott teljes mértékben az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvhez. A bővítési országokban továbbra is aggályok merülnek fel a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatban, és státuszuk az elmúlt években néhány országban romlott.

Az internetre vonatkozó török jogszabályok módosításai különös aggodalomra adnak okot, mivel olyan intézkedéscsomagot vezetnek be, amely potenciálisan beavatkozik az internethasználók magánélethez való jogába, tovább korlátozva a véleménynyilvánítás szabadságát.    

A Nyugat-Balkán

Az Európai Bizottság 2018. február 6-án elfogadta a nyugat-balkáni stratégiát. Bejelentette továbbá, hogy a régióbeli partnerekkel együtt elindítja a digitális menetrendet.

E digitális együttműködés részeként2022. szeptember 21–22-én Pristinában(Koszovó) sor került az 5. nyugat-balkáni digitális csúcstalálkozóra,és számos, a régiót érintő digitális fejlesztést vitattak meg. Az év elején megkezdődött az EU és a Nyugat-Balkán közötti szabályozási párbeszéd,amely elsősorban a zöld és digitális politikára, valamint a Nyugat-Balkánnak a Digitális Európa programban való jövőbeli részvételére összpontosított. 

A megbeszélések során a mesterséges intelligencia (MI) és a kiberbiztonság is élen járt, és létrehoztak egy mesterséges intelligenciával foglalkozó munkacsoportot, amely a mesterséges intelligenciával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos témákkal foglalkozik, és biztosítja az uniós országokkal való közös fellépést. A kiberbiztonsági fenyegetések megelőzése és jobb felderítése érdekében a Nyugat-Balkán megállapodott abban, hogy megerősíti együttműködését az Európai Bizottsággal és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel.  

A Nyugat-Balkán az EU DESI módszertanával összhangban részt vesz a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóról (DESI) szóló éves jelentésben.

A résztvevők elismerték továbbá a Nyugat-Balkán sikerét a barangolásmentesség regionális rendszerében, és megállapodtak az EU és a Nyugat-Balkán közötti barangolási díjak – többek között az adatátviteli díjak – további csökkentéséről.

Keleti partnerség (EaP)  

A digitális gazdaságban és társadalomban az EU kapcsolatai az EU hat keleti szomszédjával (Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna) az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség keretében fejlődnek.

Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna társulási megállapodást írt alá az EU-val. A megállapodások az elektronikus hírközlésre, a digitális bizalomra és az e-kereskedelemre kiterjedő szabadkereskedelmi térségre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

A keleti partnerség régiójával folytatott együttműködés célja, hogy megossza a digitális átalakulással kapcsolatos uniós tapasztalatokat az EU keleti szomszédaival. Célja továbbá, hogy megkönnyítse a három társulási megállapodás vonatkozó részeinek végrehajtását.

Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságával, a Kereskedelmi Főigazgatósággal és az EKSZ-szel közösen többéves stratégiát dolgozott ki a keleti partnerség régiója digitális gazdaságának és társadalmának előmozdítására. A stratégia összhangban van az uniós jogszabályokkal és a bevált gyakorlatokkal. E stratégia legfontosabb elemei a következők:

• az első digitális gazdasági fellépés a keleti partnerség régiójában (.pdf) az EU4Digital márkanév alatt
• a nemzeti szélessávú stratégiák kiépítésének támogatása a keleti partnerség régiójában
• keleti partnerség – Connect (EaPConnect)
• a keleti partnerség régiója kiberrezilienciájának fokozása (.pdf)

 Az Európai Bizottság az uniós tagállamokkal és a keleti partnerség országaival teljes mértékben együttműködve dolgozta ki a keleti partnerség régiójára vonatkozó uniós stratégiát. Az elmúlt években elért legfontosabb mérföldkövek a következők:

• 2015: A keleti partnerség Rigában tartott csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozat (.pdf) elismerte a digitális gazdaságban és társadalomban rejlő lehetőségeket a keleti partnerség régiója számára. A keleti partnerség 6 országának miniszterei és az uniós tagállamok miniszterei Luxemburgban találkoztak a keleti partnerség digitális gazdasággal foglalkozó első miniszteri ülésén. A miniszterek együttes nyilatkozatukban (.pdf) megerősítették elkötelezettségüket a digitális gazdasággal és társadalommal kapcsolatos lehetőségek kiaknázása iránt.
• 2016: A digitális közösséggel foglalkozó, Brüsszelben tartott miniszteri szintű találkozót követő közös nyilatkozatukban a résztvevők megállapodtak abban, hogy az EU4Digital márkanév alatt számos regionális tematikus hálózatot hoznak létre. E hálózatok célja a bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, valamint az együttműködés előmozdítása.
• 2017: A keleti partnerség digitális gazdaságról szóló, 2017. október 5-én Tallinnban tartott 2. miniszteri találkozójának együttes nyilatkozata jóváhagyta a keleti partnerség régiójával és azon belül a digitális gazdaság és társadalom terén folytatott együttműködést. Ezek a következtetések a keleti partnerség csúcstalálkozójának nyilatkozatában is megjelentek (.pdf).
• 2019: 2019. február 28-án a keleti partnerség 6 országának és az uniós tagállamoknak az érintett miniszterei Bukarestben találkoztak a keleti partnerség digitális gazdasággal foglalkozó 3. miniszteri találkozóján, és együttes nyilatkozatot fogadtak el, amely tartalmazta a keleti partnerség regionális barangolási megállapodásának 2020 végéig szóló ütemtervét.

Déli szomszédok

Az EU déli szomszédaival (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina és Tunézia) a digitális gazdaságban és társadalomban fennálló kapcsolatai az európai szomszédságpolitika (ENP) és az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) keretében fejlődnek, amelyben az EU valamennyi déli szomszédja és Mauritánia is részt vesz.

Az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) tagállamainak digitális gazdaságért felelős miniszterei 2014-ben nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kötelezettséget vállaltak a szoros együttműködésre. A nyilatkozat célja, hogy segítse az euromediterrán térség országait a digitális gazdaság előnyeinek kiaknázásában.

A nyilatkozat eredményeként létrejött a digitális gazdasággal és az internet-hozzáféréssel foglalkozó szakértői munkacsoport, amelynek feladata, hogy megvizsgálja, miként lehetne előrelépni e célkitűzés megvalósítása felé. A szakértői csoport a magánszektor, a nem kormányzati szervezetek, a nemzetközi szervezetek és a fejlesztési bankok kormányzati tisztviselőit és egyéb érdekelt feleit tömöríti.

Az EU digitális egységes piaci stratégiája által Juncker megbízatása alatt bevezetett változások új lehetőséget kínáltak az EU és a dél-mediterrán térség közötti kapcsolatokra. Ezt a Digital4med magas szintű érdekelti konferenciáján vitatták meg 2019. április 8-án Brüsszelben.

A konferencia azokra a területekre összpontosított, amelyek a legnagyobb hatást fejthetik ki, és amelyeken az EU releváns tapasztalattal és bizonyított szakértelemmel rendelkezik. A konferencia meghatározta a miniszteri szintű politikai szerepvállalás ösztönzését célzó együttműködés különböző típusait. A következő lépés a konkrét intézkedések meghatározása és a politikai jóváhagyásra való törekvés lesz.

Az EU és Oroszország közötti kapcsolatok a digitális gazdaságban és társadalomban az Oroszországgal kapcsolatos átfogó uniós politika keretébe illeszkednek.