Az EU szomszédai

EFTA és EGT

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) magában foglalja az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjait Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben. Az EGT-hez csatlakozó EFTA-országok anélkül vehetnek részt az EU egységes piacán, hogy uniós tagok lennének. Szinte minden vonatkozó uniós rendeletet elfogadnak, beleértve a digitális világot érintő néhány rendeletet is.

Svájc

A Svájc és az EU közötti kétoldalú menetrend jelenleg az intézményi keretmegállapodás megtárgyalására összpontosít annak érdekében, hogy biztosítsa a belső piaci jogszabályok egységes alkalmazását mind az EU-ban, mind Svájcban.

Tagjelölt országok

Jelenleg hét ország vesz részt az EU bővítési folyamatában. 

Az uniós távközlési szolgáltatók a bővítési országok többségében nagy üzleti tevékenységet folytatnak. A bővítési országok többségében új nemzeti politikákat fogadtak el, amelyek meghatározzák a széles sávú hálózatok kiépítésére vonatkozó célokat.

Az elektronikus hírközlési piacokat valamennyi tagjelölt országban teljes mértékben liberalizálták. Valamennyi ország kiigazította nemzeti jogszabályait az e-kereskedelemről szóló irányelvnek való megfelelés érdekében, és létrehozta a digitális hírközlésre vonatkozó nemzeti szabályozó hatóságokat. Az uniós jogszabályokhoz való nemzeti igazodás azonban eltérő a spektrumpolitika és az analógról a digitális televíziózásra való átállás tekintetében.

Az audiovizuális politikát illetően eddig csak Montenegró és Albánia hangzott el teljes mértékben az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvhez. A bővítési országokban továbbra is fennállnak a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatos aggodalmak, és az elmúlt években néhány országban romlott a helyzetük.

A török internetre vonatkozó jogszabályok módosításai különös aggodalomra adnak okot, mivel olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek potenciálisan sértik az internethasználók magánélethez való jogát, és tovább korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.    

Nyugat-Balkán

Az Európai Bizottság 2018. február 6-án elfogadta a nyugat-balkáni stratégiát. Bejelentette továbbá, hogy a régióbeli partnerekkel közösen digitális menetrendet indít.

E digitális együttműködés részeként2022. szeptember 21– 22-én Pristinában (Koszovó) sor került az 5. nyugat-balkáni digitális csúcstalálkozóra, valamint a régió számos digitális fejleményéről. Az EU és a Nyugat-Balkán közötti szabályozási párbeszédez év elején kezdődött, amely elsősorban a zöld és digitális politikára összpontosított, továbbá ünnepelték a Nyugat-Balkán jövőbeli részvételét a Digitális Európa programban.

A mesterséges intelligencia (MI) és a kiberbiztonság szintén a megbeszélések élvonalában állt, és létrehoztak egy mesterséges intelligenciával foglalkozó munkacsoportot, amely a mesterséges intelligenciával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos témákkal foglalkozik, és biztosítja az uniós országokkal való közös fellépést. A kiberbiztonsági fenyegetések megelőzése és jobb felderítése érdekében a nyugat-balkáni országok megállapodtak abban, hogy megerősítik együttműködésüket az Európai Bizottsággal és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel.  

A Nyugat-Balkán mostantól részt vesz a digitális gazdaság és társadalom indexéről szóló éves jelentésben (DESI) az EU DESI módszertanának megfelelően.

A résztvevők azt is elismerték, hogy a Nyugat-Balkán sikeres a regionális barangolásmentes rendszerében, és megállapodás született az EU és a Nyugat-Balkán közötti barangolási díjak további csökkentéséről, beleértve az adatátviteli díjakat is.

Keleti partnerség (EaP)  

A digitális gazdaságban és társadalomban az EU hat keleti szomszédjával (Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna) fennálló uniós kapcsolatok az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség keretében fejlődnek.

Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna társulási megállapodásokat írt alá az EU-val. A megállapodások az elektronikus hírközlésre, a digitális bizalomra és az e-kereskedelemre vonatkozó szabadkereskedelmi térségre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

A keleti partnerség régiójával folytatott együttműködés célja, hogy megossza az EU digitális átalakulással kapcsolatos tapasztalatait az EU keleti szomszédaival. Célja továbbá, hogy megkönnyítse a három társulási megállapodás vonatkozó részeinek végrehajtását.

A DG NEAR-vel, a Kereskedelmi Főigazgatósággal és az EKSZ-szel együtt a DG Connect többéves stratégiát dolgozott ki a keleti partnerség régiójában a digitális gazdaság és társadalom előmozdítására. A stratégia összhangban van az uniós jogszabályokkal és a bevált gyakorlatokkal. E stratégia főbb pontjai a következők:

• az első digitális gazdasági fellépés a keleti partnerség régiójában (.pdf) az EU4Digital márkanév alatt
• a nemzeti széles sávú stratégiák bevezetésének támogatása a keleti partnerség régiójában
• keleti partnerség Connect (EaPConnect)
• a keleti partnerség régiójának kiberrezilienciájának fokozása (.pdf)

 Az Európai Bizottság az uniós tagállamokkal és a keleti partnerség országaival teljes együttműködésben kidolgozta a keleti partnerség régiójára vonatkozó uniós stratégiát. Az elmúlt években elért legfontosabb mérföldkövek a következők:

• 2015: A rigai keleti partnerség csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozat (.pdf) elismerte a digitális gazdaság és társadalom potenciálját a keleti partnerség régiója számára. A keleti partnerség hat országának és az EU tagállamainak miniszterei Luxemburgban találkoztak a keleti partnerség digitális gazdasággal foglalkozó első miniszteri találkozóján. A miniszterek közös nyilatkozatukban (.pdf) megerősítették elkötelezettségüket a digitális gazdasághoz és társadalomhoz kapcsolódó lehetőségek kiaknázása mellett.
• 2016: A digitális közösségről Brüsszelben tartott miniszteri szintű találkozót követő közös nyilatkozatukban a résztvevők megállapodtak abban, hogy az EU4Digital márkanév alatt számos regionális tematikus hálózatot indítanak. E hálózatok célja a bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, valamint az együttműködés előmozdítása.
• 2017: A keleti partnerség régiójával és régióján belül a digitális gazdaság és társadalom terén folytatott együttműködést a keleti partnerség digitális gazdaságról szóló, 2017. október 5-én Tallinnban tartott 2. miniszteri ülésének együttes nyilatkozata hagyta jóvá. Ezek a következtetések a keleti partnerség csúcstalálkozójának nyilatkozatában is megjelentek (.pdf).
• 2019: 2019. február 28-án a keleti partnerség hat országa és az uniós tagállamok érintett miniszterei Bukarestben találkoztak a keleti partnerség digitális gazdasággal foglalkozó 3. miniszteri találkozóján, és közös nyilatkozatot fogadtak el, amely 2020 végéig tartalmazta a keleti partnerség regionális barangolási megállapodásának ütemtervét.

Déli szomszédok

A digitális gazdaságban és társadalomban az EU déli szomszédaival (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina és Tunézia) fenntartott uniós kapcsolatok az európai szomszédságpolitika (ENP) és az Unió a Mediterrán Térségért ( UfM) keretében fejlődnek, amely az EU valamennyi déli szomszédját és Mauritániát bevonja.

Az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) tagországaiban a digitális gazdaságért felelős miniszterek 2014-ben nyilatkozatot fogadtak el a szoros együttműködésről. A nyilatkozat célja, hogy segítse az országokat a digitális gazdaság előnyeinek kiaknázásában az euromediterrán térségben.

A nyilatkozat eredményeként létrehozták a digitális gazdasággal és az internet-hozzáféréssel foglalkozó szakértői munkacsoportot, amelynek feladata, hogy mérlegelje az e célkitűzés megvalósításának módjait. A szakértői csoport kormányzati tisztviselőket és a magánszektor egyéb érdekelt feleit, a nem kormányzati szervezeteket, a nemzetközi szervezeteket és a fejlesztési bankokat tömöríti.

Az EU digitális egységes piaci stratégiája által Jean-Claude Juncker megbízatása keretében bevezetett változások új lehetőséget teremtettek az EU és a dél-mediterrán térség közötti kapcsolatokra. Ezt az érdekelt felek által 2019. április 8-án Brüsszelben tartott magas szintű Digital4med konferencián vitatták meg.

A konferencia azokra a területekre összpontosított, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolhatják, és ahol az EU releváns tapasztalatokkal és bizonyított szakértelemmel rendelkezik. A konferencia különböző együttműködési formákat azonosított, amelyek célja a miniszteri szintű politikai szerepvállalás elindítása. A következő lépés a konkrét intézkedések meghatározása és a politikai jóváhagyás keresése lesz.

Az EU és Oroszország közötti kapcsolatok a digitális gazdaságban és társadalomban az Oroszországgal kapcsolatos átfogó uniós politika keretébe illeszkednek.