Az energiarendszer digitális és zöld átállását támogató uniós szakpolitika

Szabványosítás

Szabványokra van szükség a hálózatirányítás, az egyensúlyozás és a több millió új megújuló energiaforrással való összekapcsolás kommunikációs követelményeinek, valamint a keresletoldali válaszintézkedésekkel is gazdagított új elosztott energiapiac összetett kölcsönhatásainak lefedéséhez.

Az Európai Bizottság már évek óta dolgozik a megoldások interoperabilitásán és a szabványosításon. Az intelligens hálózatok európai szintű koordinációjának fő referenciája az intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoport (amelynek társelnökei a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs HálózatokFőigazgatósága (DG CNECT) és az Energiaügyi Főigazgatóság (DG ENER) voltak), amelynek feladata az volt, hogy tanácsot adjon az Európai Bizottságnak az európai szintű szakpolitikai és szabályozási irányokkal kapcsolatban, és koordinálja az intelligens hálózatok megvalósításának első lépéseit az energetikai és digitális jogszabályokkal összhangban. Kulcsfontosságú jelentéseket adott ki a szabványokról, a kiberbiztonságról és a rugalmassági piacokról.

Az intelligens energiahálózati megoldások bevezetésének támogatása és felgyorsítása érdekében a Bizottság 2009-ben, illetve 2011-ben M/441 megbízást adott az európai szabványügyi szervezeteknek az intelligens fogyasztásmérőkre, illetve M/490-et az intelligens hálózatokra vonatkozóan. A megbízásokat sikeresen teljesítették az érintett koordinációs csoportok (SM-CG és SG-CG) szakértői, akik számos releváns eredményt és szabványt teljesítettek. Ezek a csoportok – azt követően is, hogy 2021 januárjától beolvadtak az intelligens hálózatokkal foglalkozó CEN-CENELEC-ETSI koordinációs csoportba (CG-SG) – továbbra is hozzájárulnak az új és meglévő releváns szabványok kidolgozásához és karbantartásához. Hozzájárulnak továbbá az Európai Bizottság szabványosítással kapcsolatos tevékenységeihez, és aktívan részt vesznek az intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoport munkájában. E munka eredménye többek között arra ösztönöz, hogy a Bizottság a villamos energiáról szóló (EU) 2019/944 irányelv 24. cikkében előírtak szerint kidolgozza az adatokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat. A mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó interoperabilitási szabályokról szóló (EU) 2023/1162 első végrehajtási rendeletet 2023 júniusában fogadták el, és jelenleg folyik a keresletoldali válaszra vonatkozó végrehajtási jogi aktussal kapcsolatos munka.

Figyelemre méltó sikertörténet, hogy a Bizottság az érdekelt felekkel együttműködve létrehozta az intelligens készülékek referencianyelveként (SAREF) ismert közös interoperabilitási nyelvet. A SAREF 2015-ben vált az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) és aoneM2M – a dolgok internetének szabványosítására irányuló globális kezdeményezés – szabványává, és 2017 óta alkalmazzák vezető európai beszállítók fehéráru-kereskedelmi termékeiben. A SAREF később moduláris ontológiává fejlődött, különböző vertikális kiterjesztésekkel, beleértve az energiát is, előkészítve az utat egy interoperábilis IoT-ökoszisztéma létrehozásához.

ábra: A keresletoldali rugalmasság közös nyelve felé (Forrás: EEBUS)

A SAREF ontológiáját, valamint annak SAREF4ENER és SAREF4Building kiterjesztését jelenleg széles körben tesztelik a Horizont 2020 által finanszírozottInterConnectprojekt keretében. 

A tárgyak internete és az 5G általános keretén belül az Európai Bizottság megvizsgálja az intelligens energia minden egyéb kommunikációs szempontját és igényét, és az említett kommunikációs területek fejlesztéséhez szükséges feltételeket is figyelembe veszi, valamint összehangolja azokat más területekkel, például a gépjárműiparral, az egészségüggyel, az intelligens városokkal stb.

Az európai adatstratégia

Az európai adatstratégia elismeri az adatok fontosságát a modern gazdaságban, többek között az energiaágazatban, ahol az új szereplők értékes adatvagyont hoznak létre. Az adatok állnak az elektromos hálózat középpontjában. Nagy mennyiségű különböző szoftverrendszer között cserélődik, amely lehetővé teszi a közművek számára hálózatuk megfelelő tervezését, működtetését és karbantartását a fizikai világ digitalizált modelljével.

A stratégia többek között közös európai adatterek létrehozását jelentette be több stratégiai ágazatban, többek között az energiaágazatban. A Bizottság a 2023–2024-es időszakra szóló DIGITÁLIS munkaprogramon keresztül támogatni fogja az energiaadattér kiépítését azáltal, hogy figyelembe veszi a Horizont Európa keretében támogatott, már folyamatban lévő hat energiaadattér-projekt eredményeit. A sikeres végrehajtáshoz elengedhetetlen az általános szabályok és az ágazatspecifikus szabályok közötti megfelelő egyensúly megteremtése. A tiszta energiáról szóló csomaghatékony végrehajtása,valamint az energiarendszer digitalizálására vonatkozó uniós cselekvési terv keretében javasolt releváns intézkedések megnyitják az utat a zökkenőmentes adatáramlás előtt az energiaágazaton belül és az energiaágazaton belül, valamint azon túl, ami közöseurópai adattérhez vezet.

Emellett az adatok uniós értékekkel összhangban történő fejlesztésének és megosztásának támogatása érdekében a Bizottság javaslatot tett az európai adatmegosztási jogszabályra, amely 2024 januárjában lépett hatályba. Az új szabályok 2028-ig várhatóan 270 milliárd euróval növelik az uniós tagállamok GDP-jét azáltal, hogy kezelik azokat a jogi, gazdasági és technikai problémákat, amelyek az adatok kihasználatlanságához vezetnek.

A számítási felhőre és a peremhálózatra vonatkozó európai stratégia

Az uniós adatstratégia kiemelte, hogy stratégiai jelentőséggel bír az európai felhőalapú ellátási ágazat versenyképességének megerősítése annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az EU rezilienciáját ezen az alapvető területen, és hogy az EU a világ egyik legfontosabb adatközpontjává váljon. Az Európai Bizottság az új generációs felhőinfrastruktúrára és -szolgáltatásokra vonatkozó közös európai érdeket szolgáló fontos projekt révén felülről lefelé irányuló intézkedéseket tartalmazó kiegyensúlyozott megközelítést fogad el, vállalati szinten ösztönözve az ipari szövetségeket, például az ipari adatokkal, peremhálózatokkal és felhőhálózatokkal foglalkozó szövetséget, amelyet alulról felfelé építkező, célzott R&I támogat a HORIZON EUROPE keretében, hogy szilárd alapot építsen ki a felhőalapú, peremhálózati és IoT-számítástechnikai ökoszisztéma számára.

A közös európai érdeket szolgáló fontos projekt – a következő generációs számításifelhő-infrastruktúra és -szolgáltatások célja Európa digitális és technológiai szuverenitásának megerősítése, és létre fog hozni egy „több szolgáltatóra kiterjedő számításifelhő-határ kontinuumot” anélkül, hogy egyetlen szolgáltatóhoz lenne kötve.

A mesterséges intelligenciával, a felhővel, a dolgok internetével és a pereminformatikával kapcsolatos kutatást és innovációt a Horizont Európa 4. klasztere támogatja. A felhőalapú számítástechnika és a pereminformatika felgyorsíthatja az energetikai átállást azáltal, hogy javítja az energiarendszerek hatékonyságát és automatizálását. Ezek lehetővé teszik, hogy az adatokat a forráshoz közelebb dolgozzák fel, csökkentve az adatok nagy távolságra történő továbbításához felhasznált energia mennyiségét. Ezek a technológiák együttesen hozzájárulhatnak az energiarendszer hatékonyságának javításához és rugalmasabbá tételéhez, ami elengedhetetlen a megújuló energiaforrásokra való átálláshoz.

A fenntartható energia 2024. évi európai hetén (EUSEW 2024 Highlights – Európai Bizottság (europa.eu))azEUSEW Interactive „Mesterséges intelligencia az energiaágazatban”című ülésén az Európai Bizottság innovatív digitális gerincet vezetett be az európai energiarendszer számára. Ez a gerinc, amelyet egy generatív mesterséges intelligenciát használó intelligens intelligencia mag hajt, célja, hogy az IoT-n keresztül integrálja az összes decentralizált és virtualizált eszközt, létrehozva egy többoldalú piacot, amely összeköti a gyártókat és a fogyasztókat. A generatív mesterségesintelligencia-képességek, például a forgatókönyv-generálás, az idősor-előrejelzés és a hálózatoptimalizálásra vonatkozó döntéshozatali modellek kihasználásával a rendszer a kereslet és a kínálat egyensúlyának javítására törekszik. A fő célkitűzések közé tartozik a nagyobb rugalmasság, az optimális tárolási felhasználás, a jobb ellátásbiztonság, a kisebb szénlábnyom, valamint az ipar és a fogyasztók szerepvállalásának növelése. E kezdeményezés célja az energiaárak csökkentése, az EU stratégiai autonómiájának megerősítése, valamint vezető szerepének és versenyképességének fokozása.

A kiberbiztonság megerősítése

Az európai villamosenergia-hálózat növekvő összekapcsoltsága új műszaki kihívásokat jelent, különösen a kiberbiztonság tekintetében. Ahogy egyre több eszköz csatlakozik az energiarendszerhez, több potenciális hozzáférési pontot hoznak létre a kritikus infrastruktúrák elleni kibertámadásokhoz. Az energiainfrastruktúra központi szerepe gazdaságaink számára elengedhetetlenné teszi az ipari vezérlőrendszerek sebezhetőségének minimalizálását az elektromos, a vízügyi, az olaj-, a gáz- és az adatszektorban, valamint a működési zavarok elkerülését. A határokat nem ismerő kiberfenyegetések kezelése érdekében elengedhetetlen, hogy állandó operatív együttműködési keret és információcsere álljon rendelkezésre.

E kihívások megfelelő kezelése érdekében az intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoport szakértői átfogó ágazatspecifikus stratégiát dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy miként lehet megerősíteni a kiberbiztonsági irányelv energiaágazati szintű végrehajtását (lásd a2019 szeptemberében közzétett vonatkozó jelentésüket).

Az elmúlt időszakban a munka arra összpontosított, hogy megvizsgálja az energiainfrastruktúra kiberbiztonságának biztosításához szükséges követelményeket és eljárásokat, és ennek megfelelően tanácsokkal lássa el a Bizottságot. Megállapításaik és ajánlásaik beépültek az e témákra vonatkozó végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Bizottság általi kidolgozásába, összhangban a villamosenergia-irányelvvel és a villamosenergia-rendelettel (pl. a határokon átnyúló villamosenergia-áramlás kiberbiztonsági szempontjaira vonatkozó ágazatspecifikus szabályokról szóló üzemi és kereskedelmi szabályzattal) vagy az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvvel (NIS 2 irányelv), amely 2023. január 16-án lépett hatályba. A NIS1 irányelv hatálya alá tartozó energiaágazati szervezetek mellett a NIS2 irányelv immár a villamosenergia-termelőkre, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőkre, az elektromos járművek töltőállomásainak üzemeltetőire, a távfűtésre és -hűtésre, a központi olajkészletező szervezetekre és a hidrogénre is alkalmazandó. A tagállamoknak 2024. október 17-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogukba.