Környezetbarát digitális ágazat

A digitális évtizedben Európának két fontos kihívással kell szembenéznie: a zöld átállással és a digitális átállással. 

Ezek különálló kérdéseknek tűnhetnek, de valójában két szorosan összefüggő kihívásról van szó: egyik sem lehet sikeres a másik nélkül, és mindkettő egyformán fontos Európa jövőjét tekintve. 

A digitális technológiák mindennapos alkalmazásával csökkenthetjük szén-dioxid-lábnyomunkat. Ahelyett, hogy odautaznánk a megbeszélésekre, online csatlakozhatunk a videokonferenciához, nyomon követhetjük, mennyi energiát fogyasztunk az otthonainkban, és a digitális módszerekkel akár a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága is fellendíthető.  

Az is fontos szempont azonban, hogy a digitális technológiák ne fogyasszanak több energiát, mint amennyi megtakarítható velük. Jelenleg e technológiák energiafogyasztásunk 8–10%-át, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak pedig 2–4 %-át teszik ki. Ezek ugyan alacsony százalékos arányok, de nagy számok. 

Digitális életünkben sok dolgon változtathatunk azért, hogy csökkenjen a környezetre gyakorolt hatásunk. Például az összes okostelefon élettartamának mindössze egy évvel történő meghosszabbításával 2030-ig évente 2,1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani, ami hatását tekintve azzal egyenértékű, mintha egymillió gépkocsit kivonnánk a forgalomból. Ha átállunk a 4G-ről az 5G-hálózatokra, akár 90%-kal csökkenhet az energiafogyasztás.

Az EU alaposan megvizsgálja ezeket a kérdéseket, és utánajár, milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésre. Naprakésszé fogja tenni a meglévő jogszabályokat, és új intézkedéseket vezet be a következő évtizedre kitűzött zöld és digitális céljaink elérése érdekében. Az egyik ilyen arra irányul, hogy az adatközpontok legkésőbb 2030-ra klímasemlegesek, energiahatékonyak és fenntarthatók legyenek.  

Az EU emellett azt is feltérképezi, hogy milyen önkéntes és kötelező intézkedések segíthetnek klímasemlegessé tenni és több megújuló energiaforrás használatára ösztönözni a magánszektort. Ezek közé tartozik például az Európai Zöld Digitális Koalíció.

A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv

Az Európai Bizottság előterjesztett egy,a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervetazon erőfeszítések támogatása érdekében, hogy 2050-re sikerüljön megvalósítani a klímasemlegességet. A terv egyben a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló európai ipar versenyképességét is fokozni kívánja.

A terv egyik legfontosabb eleme abban áll, hogy hozzáférhetővé tegye az EU számára azokat a technológiákat, termékeket és megoldásokat, amelyek kulcsfontosságúak a nulla nettó kibocsátásra irányuló átálláshoz. Idetartoznak például a fényelemek, a szélturbinák, az akkumulátorok, a hidrogénelektrolizátorok, a szén-dioxid-leválasztási és -tároló berendezések stb. Az ilyen termékek és megoldások egyben a gazdasági növekedés és a minőségi munkahelyek egyik fő forrását jelentik Európában.

A dokumentum ezért felvázol egy folyamatot, amellyel fel lehet gyorsítani a tiszta technológiák európai termelésére irányuló beruházásokat és finanszírozást, ami az EU-t a „clean tech” forradalom élvonalába helyezné. A terv az olyan új ötletek feltérképezése mellett, mintaz állami támogatási szabályok terén megengedett ideiglenes rugalmasság, annak vizsgálatát is javasolja, hogy a meglévő uniós szintű alapok és közös finanszírozás hogyan fordítható a tiszta technológiákkal kapcsolatos innováció, valamint e technológiák gyártásának és bevezetésének finanszírozására.