Az EU arra törekszik, hogy nemzetközi szervezetekkel és fórumokkal kötött megállapodások révén előmozdítsa a digitális transzformáció európai megközelítését.
Az EU szorosan együttműködik nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy a nemzetközi normák és szabványok kidolgozása során közös nevezőre jussanak, és ez a digitális technológia tekintetében sem lehet másként.
A kereskedelmi partnerek csatlakoztak az EU által vezetett folyamathoz, amelynek célja az 5G-re és a dolgok internetére vonatkozó globális szabványok meghatározása. Most Európának vezető szerepet kell vállalnia a technológiák új generációjának szabványosításában, beleértve a blokkláncot, a szuper-számítástechnikát és a kvantumtechnológiát.
A Bizottság a harmadik országokban működő európai vállalatokra vonatkozó indokolatlan kereskedelmi és beruházási korlátozásokkal is foglalkozik. Célja, hogy kölcsönös előnyöket biztosítson a piacokhoz való hozzáférés, a szellemi tulajdon, a kutatás-fejlesztés és a szabványosítás terén. A Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál annak biztosítására, hogy valamennyi fél betartsa az uniós és nemzetközi jogszabályokat, fenntartva az egyenlő versenyfeltételeket a digitális ágazatban.
ENSZ
Az EU az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD), a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében különböző fórumokon proaktívan együttműködött az ENSZ családjával.
Miután az ENSZ digitális együttműködéssel foglalkozó magas szintű munkacsoportja közzétette zárójelentését, az EKSZ és az Európai Bizottság Fabrizio Hochschild ENSZ-főtitkár-helyettessel széles körű konzultációt folytatott a jelentésben foglalt ajánlások végrehajtásának további módjairól.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD)
Az Európai Bizottság támogatta az UNCTAD e-kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységeit, és az EU kiemelkedően képviseltette magát az ENSZ ügynöksége által 2018 áprilisában Genfben szervezett, „A digitális platformok fejlesztési dimenziói”című konferencián. A konferencia a digitális platformok növekvő szerepét és a fejlődő technológiáknak a fenntartható fejlődés szolgálatába állítását célzó konkrét lépéseket vizsgálta.
Az UNCTAD 2019 decemberében Nairobiban (Kenya) tartotta az első „Afrikai e-kereskedelmi hetet” az Európai Bizottság támogatásával.
Nemzetközi Távközlési Unió (ITU)
Az ITU tevékenységei három területre tagolódnak:
A Bizottság biztosítja, hogy a nemzetközi szabályok összhangban legyenek az uniós jogszabályokkal és szakpolitikákkal, és hogy az EU vezető szerepet játsszon a fejlődő országok megszólításában.
Az ITU-tagok különböző regionális csoportosulásai segítik a globális ITU-rendezvényeken, például a Távközlésfejlesztési Világkonferencián (WTDC) végzett munka előkészítését. A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT) az ilyen koordináció európai fóruma. A Bizottság tanácsadói minőségben jár el.
Az EU részt vesz a Szellemi Tulajdon Világszervezete által a szerzői és szomszédos jogokkal foglalkozó állandó bizottság keretében folytatott megbeszéléseken, és megerősítette a WIPO marrákesi szerződését, amelynek célja, hogy megkönnyítse a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek számára a megjelent művekhez való hozzáférést.
Információs Társadalmi Világ-csúcstalálkozó (WSIS)
A WSIS+10 magas szintű rendezvényen jóváhagyták a WSIS+10 nyilatkozatát a WSIS eredményeinek végrehajtásáról és a WSIS+10 2015 utáni jövőképét. Eredménydokumentumait nyílt és inkluzív előkészítő folyamat keretében dolgozták ki: a WSIS+10 többszereplős előkészítő platform (WSIS+10 MPP).
Az Internetirányítási Fórum (IGF) a WSIS-ből alakult ki, mint éves, több érdekelt felet tömörítő, nem döntéshozatali fórum, amely megkönnyíti az internetes kérdésekről folytatott megbeszéléseket. A Bizottság a megalakulása óta támogatja az IGF-et.
Az IGF az internetes ökoszisztéma fontos elemévé vált, amely a résztvevők széles körét tömöríti, és egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy őszinte és nyílt megbeszéléseket folytassanak a különböző ötletekkel rendelkező szereplők között.
Az első WSIS 2005-ben került megrendezésre Tuniszban, és olyan társadalmak közös jövőképét határozta meg, amelyekben az információ és a tudás kritikus szerepet játszik az országok, társadalmak és egyének fejlődésének lehetővé tételében, beleértve a marginalizált és a legkiszolgáltatottabbakat is. Az Európai Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít következtetéseinek (azinformációs társadalomra vonatkozó tuniszi menetrend).
G7
A biarritzi G7-csúcstalálkozón nyilatkozatot fogadtak el a G7-ekről és Afrikáról, különös tekintettel az afrikaidigitális átalakulásra. A nyilatkozat kifejezetten elismeri az EU–Afrikai Unió digitális gazdasággal foglalkozó munkacsoport által megfogalmazott ajánlásokat.
A francia elnökség támogatta továbbá anyitott, szabad és biztonságos digitális átalakulásra irányuló stratégiát,amely elismeri a mesterséges intelligenciával kapcsolatos globális partnerséget, és lehetővé teszi a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzetközi együttműködésre irányuló francia–kanadai kezdeményezés elismerését.
G20
A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága képviseli az EU-t a G20-ak digitális gazdasággal foglalkozó munkacsoportjában.
A G20-ak kereskedelemmel és digitális gazdasággal foglalkozó miniszteri találkozóján (Cukuba, Japán) miniszteri nyilatkozatot fogadtak el az adatok bizalmon alapuló szabad áramlásáról, a mesterséges intelligenciáról és a biztonságról folytatott tárgyalásokat követően.
Az elnökség sikeresen mozgósította az adatok bizalommal történő szabad áramlásához szükséges támogatást, az EU pedig támogatta a DFFT-t és annak a szabad adatáramlásról szóló uniós rendelettel való szinergiáit.
E megbeszélés eredményei lefektették a siker alapjait a 2019. június végén tartott oszakai csúcstalálkozón, ahol a vezetők nyilatkozatot fogadtak el a digitális gazdaságról.
A jelenlegi G20-ak Szaúd-Arábia elnöksége alatt az előző elnökségek munkájával párhuzamosan dolgoznak a prioritásokon.
OECD
Az OECD-n belül a Digitális Gazdaságpolitikai Bizottság (CDEP) vezeti a digitális kérdéseket. A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága az EU digitális területen képviselt álláspontjait képviselő hivatalos tagként a CDEP elnökségének tagja, és biztosítja a többi főigazgatósággal való együttműködést a szakpolitikai viták és döntések befolyásolása érdekében.
A CDEP évente kétszer ülésezik, hogy jóváhagyja és kidolgozza az OECD digitális területen végzett munkáját. A CDEP munkáját négy szakpolitikai munkacsoport előzi meg, amelyek évente kétszer üléseznek: MADE (méréskor); CISP (a digitális infrastruktúráról), SDE (a magánélet védelméről és biztonságáról) és DEP (az adatkormányzásról és a magánélet védelméről).
Európa Tanács
Az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak nagy hagyománya van az együttműködésben. Az egyetértési megállapodás aláírása 2007 májusában új lendületet adott ennek a kapcsolatnak. Az Európa Tanács és az EU kapcsolatát valamennyi közös érdekű ügyre alapozza, különös tekintettel a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a jogállamiság, a politikai és jogi együttműködés, a társadalmi kohézió és a kulturális csere előmozdítására és védelmére.
Az Európai Bizottság rendszeresen részt vesz az Európa Tanács média- és információs társadalommal foglalkozó irányítóbizottságában (CDMSI), ahol a hangsúly egyre inkább áthelyeződik a médiáról az információs társadalommal kapcsolatos szélesebb körű kérdésekre, többek között az internetirányításra és a mesterséges intelligenciára.
ICANN
A Nemzetközi Bejegyzett Nevek és Számok Társasága (ICANN) felelős a globális internet egyedi azonosító rendszereinek koordinálásáért, valamint stabil és biztonságos működéséért. Az Európai Bizottság tagja az ICANN kormányzati tanácsadó bizottságának (GAC), amely közpolitikai kérdésekben tanácsokkal látja el a szervezetet.
A „.eu” országkód szerinti legfelső szintű doménnév tekintetében is a Bizottság a felelős hatóság. Ennek a domain névnek a regisztrációja Eurid.
WTO
Az EU aktívan részt vesz az e-kereskedelem (digitális kereskedelem) kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseiről szóló többoldalú tárgyalásokon, amelyek hivatalosan 2019 tavaszán kezdődtek meg, és amelyeken jelenleg a Kereskedelmi Világszervezet 80 tagja vesz részt. A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága támogatja a Kereskedelmi Főigazgatóság tárgyalóit ebben a folyamatban a hatáskörébe tartozó témákban. Ezek közé tartozik a távközlés, a nem személyes adatok szabad áramlása, az elektronikus aláírás és az elektronikus hitelesítés, a nem kívánt kereskedelmi kommunikáció és a platformok.
ASEAN
Az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) egyaránt elkötelezett a regionális integráció mellett, amely a regionális stabilitás előmozdításának, a jólét megteremtésének és a globális kihívások kezelésének eszköze.
A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága az ASEAN digitális minisztereinek és vezető tisztviselőinek ülései keretében évente EU–ASEAN IKT-párbeszédet tart, amely lehetőséget biztosít az egyes ASEAN-országokkal való kétoldalú találkozókra is. A párbeszédet és az e területen folytatott EU–ASEAN együttműködési tevékenységeket az EU által finanszírozott, megerősített regionális EU–ASEAN párbeszéd eszköz (E-READI) támogatja.
A Transzeurázsiai Információs Hálózat (TEIN), amely az európai GEANT kutatási hálózatot köti össze hasonló ázsiai szervezetekkel, az Európai Bizottságtól kapott támogatást a kutatók és hallgatók közötti információcsere ösztönzése céljából.
ASEM
Az Ázsia–Európa találkozó (ASEM)az uniós tagállamok és az Európai Bizottság, valamint 16 ázsiai ország és az ASEAN Titkársága közötti informális párbeszéd és együttműködés folyamata.
Az ASEM-párbeszéd politikai, gazdasági és kulturális kérdésekkel foglalkozik azzal a céllal, hogy a kölcsönös tisztelet és az egyenlő partnerség szellemében megerősítse a két régió közötti kapcsolatot.
A Bizottságés a Bizottság főképviselője által 2018 szeptemberében elfogadott, „Európa és Ázsia összekapcsolása – az uniós stratégia építőelemei”című közös közlemény elismeri, hogy a digitális technológia az EU és Ázsia közötti összeköttetés fontos eleme. Ezért egyenrangú az energia- és közlekedési hálózatokkal.
Ez a közlemény hozzájárult a 2018. októberi 12. ASEM-csúcstalálkozó vitájához, amelyen az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker kiemelte a fenntarthatóbb EU–Ázsia összeköttetésbe való beruházás fontosságát.
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép