A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége

A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége biztosítja az információáramlást, és kulcsszerepet játszik a hatalom elszámoltatásában. A Bizottság fokozta az e területen végzett munkáját, a jogállamisággal kapcsolatos jelentéstétel középpontjába helyezve a tömegtájékoztatás szabadságát, és továbbra is számos, kézzelfogható eredményeket hozó projektet finanszíroz. A Bizottság kulcsfontosságú kezdeményezéseket is tervezett az újságírók munkájának és biztonságának javítása érdekében, és cselekvési tervet fogadott el egy életképes média-ökoszisztéma előmozdítására.

Az Európai Uniónak a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tiszteletben tartására, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának – amely magában foglalja az információknak a hatóságok beavatkozása nélküli megismeréséhez és közléséhez való jogot – fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalásait az Európai Unió Alapjogi Chartájának (.pdf) 11. cikke rögzíti, amely az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 10. cikkét tükrözi.

Jogszabályok és jogállamiság

Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály (EMFA) 2024 májusában lépett hatályba, és azaudiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvreépül.  Az először 2022 szeptemberében javasoltEMFA célja a belső piac integritásának fokozása, és ezáltal a médiapluralizmus és -függetlenség védelme az Unióban. Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály kidolgozása soránvéleményezési felhívásra és nyilvános konzultációra került sor. Az EMFA:

• A szerkesztői függetlenség védelme annak előírásával, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben a médiaszolgáltatók tényleges szerkesztői szabadságát;
• Az újságírói források védelme, többek között a kémszoftverek használatával szemben.
• A közszolgálati média független működésének biztosítása, többek között megfelelő, fenntartható és kiszámítható pénzügyi források garantálása, valamint a közszolgálati média igazgatótanácsa vezetőjének vagy tagjainak kinevezése során az átláthatóság előmozdítása révén;
• garantálja a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát azáltal, hogy a médiaszolgáltatók konkrét információkat tesznek közzé magukról (pl. hivatalos nevek, elérhetőségek, tulajdonviszonyok);
•  Biztosítékoknyújtása a(digitálisszolgáltatásokról szóló jogszabály alapján kijelölt) online óriásplatformok által a szakmai normák szerint előállított, de aszerződési feltételekkel összeegyeztethetetlennek ítélt médiatartalmak indokolatlan eltávolítása ellen;
• A médiakínálat testreszabásához való jog bevezetése az eszközökön és interfészeken, például a csatlakoztatott televíziókon, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy saját preferenciáiknak megfelelően módosítsák az alapértelmezett beállításokat;
• Annak biztosítása, hogy a tagállamok médiapluralizmus-tesztek révén értékeljék a kulcsfontosságú médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatását;
• nagyobb átláthatóság biztosítása a közönségmérés terén a médiaszolgáltatók és a hirdetők számára, a felfújt vagy elfogult közönségadatok kockázatának korlátozása érdekében;
• Átláthatósági követelményekmegállapítása az állami hirdetések médiaszolgáltatók és online platformok számára történő, hatóságok és szervezetek általi elosztására vonatkozóan;
• A médiaszabályozók közötti együttműködés és koordináció fokozása és kiterjesztése, többek között az Unión kívüli médiaszolgáltatásokra vonatkozó intézkedések tekintetében.

A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek – közismert nevükön a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek – a zaklatás egy sajátos formája, amelyet elsősorban újságírókkal és emberijog-védőkkel szemben alkalmaznak annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy szankcionálják a közérdekű kérdésekkel kapcsolatos felszólalásokat. A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekről szóló irányelv 2024 májusában lépett hatályba, és eszközöket biztosít a bíróságok és a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek célpontjai számára a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások elleni küzdelemhez. A biztosítékok a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben alkalmazandók.

A Bizottság elfogadta az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet. Szorosan együtt fog működni a tagállamokkal és az érdekelt felekkel az újságírók biztonságának javítása érdekében. Fenntartható finanszírozást fog biztosítani az újságíróknak az EU-ban és másutt nyújtott jogi és gyakorlati segítségre összpontosító projektek számára. 2021 márciusában az Európai Hírmédiafórum keretében párbeszéd indult az érdekelt felekkel, és az érdekelt felek visszajelzést adhattak az újságírók és más médiamunkások védelméről, biztonságáról és szerepvállalásáról szóló, 2021 szeptemberében elfogadott ajánlásról. A terv előirányozza továbbá az állami hirdetések átlátható és méltányos elosztásának előmozdítását, a média sokszínűségének előmozdítását, valamint az általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások előtérbe helyezésére vonatkozó európai megközelítés kidolgozását. E tekintetben ajánlati felhívást tettek közzé egy tanulmány elkészítésére.

A jogállamisági mechanizmus kulcsfontosságú szakaszt szentel a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének, amely megvizsgálja a médiaszabályozó hatóságokat és szerveket, a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát és a kormányzati beavatkozást, valamint az újságírók védelmének keretét. A mind a 27 tagállamra kiterjedő első jogállamisági jelentést 2020. szeptember 30-án tették közzé. Összefoglalja mind a jogállamiság helyzetét az EU-ban, mind az egyes tagállamok helyzetét, négy fő pillérre összpontosítva: az igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes keret, a médiapluralizmus és más intézményi fékek és ellensúlyok. 

2024-ben az ötödik éves jogállamisági jelentés kiemelte a tagállamokban a médiakörnyezetben elért eredményeket és a folyamatban lévő kihívásokat. A jelentés elismerte a több tagállam által az újságírók biztonságának és munkakörülményeinek javítása érdekében tett konkrét lépéseket, valamint számos nemzeti médiaszabályozó hatóság feladatainak és hatásköreinek kiterjesztését. Ezen előrelépések ellenére a jelentés tartós aggodalmának adott hangot a közszolgálati médiaszolgáltatók független irányításával és pénzügyi stabilitásával, a média tulajdonviszonyainak átláthatóságával, a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáféréssel és az állami hirdetések méltányos elosztásával kapcsolatban. A Bizottság megismételte az e területekre vonatkozó ajánlásait, hangsúlyozva az újságírók biztonságát. 

A legnagyobb online platformok nagy befolyása indokolja, hogy a verseny és a fogyasztók online választási lehetőségeinek védelme érdekében egyedi előzetes szabályokat mérlegeljenek. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály jelentősen javítja a jogellenes tartalmak eltávolítására szolgáló mechanizmusokat és a felhasználók alapvető jogainak hatékony online védelmét, beleértve a szólásszabadságot is.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv megerősíti a jogi biztosítékokat a Médiapluralizmus Monitor hatálya alá tartozó számos területen, nevezetesen az online tartalommoderálás, a médiaszabályozók függetlensége, a médiatulajdon átláthatósága és a médiaműveltség terén. A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri az átültetési folyamatot.

Az uniós jogalkotó az új szerzői jogi irányelv 17. cikkével szabályokat fogadott el a tisztességesebb piac érdekében. E szabályok célja, hogy segítsék a jogosultakat abban, hogy bizonyos online megosztási platformok tekintetében jobb helyzetben legyenek. Biztosítják, hogy a jogosultak méltányosabb díjazásban részesüljenek tartalmuk felhasználásáért. Ami a sajtókiadványok kiadóinak új jogát illeti (az új szerzői jogi irányelv 15. cikke), ez a sajtókiadványok kiadóinak az online piaci szereplőkkel szembeni jobb alkupozíciója révén elő fogja mozdítani a plurális, független és minőségi újságírást.

Közvetlen finanszírozás

Az EU számos projektet finanszíroz:

• Számos folyamatban lévő vagy előkészítés alatt álló projekt és felhívás, amelyek célja:
  • térképezze fel a tömegtájékoztatás szabadságának megsértését;
  • a fenyegetett újságírók védelme;
  • a médiapluralizmust fenyegető kockázatok nyomon követése;
  • az együttműködésen alapuló újságírás, az együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása.
• A Sajtó- és Médiaszabadság Európai Központja (ECPMF) és partnerei által irányított projektek, amelyek célja a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége megsértésének kezelése az uniós tagállamokban és a tagjelölt országokban.
• Támogatások a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó központ (CMPF) számára a „MédiapluralizmusMonitor”(MPM) kidolgozásához és végrehajtásához, amely átfogó áttekintést nyújt a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét Európa-szerte fenyegető kockázatokról, négy fő területet vizsgálva:
  1. alapvető védelem
  2. piaci pluralitás
  3. politikai függetlenség
  4. társadalmi befogadás
• A Médiatulajdon-figyelő kísérleti projekt, amely növelni fogja a médiatulajdon átláthatóságát.
• A 2021–2027-es időszakra vonatkozó Kreatív Európa program, amelynek tervezett költségvetése mintegy 2,5 milliárd EUR, ami az előző időszakhoz (2014–2020) képest 80%-os növekedést jelent a 27 tagú EU-hoz képest. Előmozdítja a kulturális sokszínűséggel és a kulturális és kreatív ágazatok ipari versenyképességével kapcsolatos európai együttműködést. A Bizottság felhívást tett közzé az európai hírmédia-szakemberek közötti, az egész ágazatra kiterjedő, határokon átnyúló együttműködés előmozdítását célzó újságírói partnerségek létrehozására. A finanszírozás növelése és a tömegtájékoztatás szabadságával, sokszínűségével és az írni-olvasni tudással kapcsolatos projektek hosszú távú támogatásának biztosítása érdekében ebből a programból legalább 75 millió EUR-t különítettek el.

Támogatási intézkedések

A Covid19-világjárvány kezdete óta a Bizottság egy sor intézkedést terjesztett elő a gazdaság támogatására, és felszólította a tagállamokat, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a médiaágazat támogatása érdekében.

• Az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretet gyorsan bevezették és meghosszabbították. A hírmédia digitalizálására vonatkozó célzott állami támogatási irányadó sablont is közzétettek, hogy segítsék a tagállamokat nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik kidolgozásában.
• A REACT-EU pénzügyi támogatása további kohéziós alapokat összpontosít a kis- és középvállalkozások (kkv-k) létfontosságú prioritásaira, illetve a kulturális ágazatban működő, prioritásként elismert kreatív kkv-kra. Ezek az alapok magukban foglalják a foglalkoztatási támogatásokat, a rövid távú foglalkoztatási programokat, valamint a kkv-k likviditását és fizetőképességét.  
• A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) a tagállamok rendelkezésére álló eszköz a Covid19-világjárvány kedvezőtlen gazdasági és társadalmi következményei elleni küzdelemhez.
• A meglévő eszközöket kiigazították, beleértve a támogatott projektek végrehajtásának nagyobb rugalmasságát. Például a kulturális és kreatív ágazatokban – többek között a médiában – működő kkv-kra vonatkozó meglévő garanciakeret nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a hitelek visszafizetése terén, és a pénzügyi intézményeknek nyújtott nagyobb biztonság révén megkönnyíti a hitelezést.
• A Bizottság cselekvési tervet fogadott el a média- és audiovizuális ágazat helyreállításának és átalakításának támogatására. Ezek az ágazatok, amelyeket különösen súlyosan érintett a koronavírus okozta válság, alapvető fontosságúak a demokrácia, valamint Európa kulturális sokszínűsége és digitális autonómiája szempontjából. A cselekvési terv 3 tevékenységi területre és 10 konkrét intézkedésre összpontosít. Ezek segíteni fogják a médiaágazatot a válságból való kilábalásban azáltal, hogy megkönnyítik és kiszélesítik a finanszírozáshoz való hozzáférést. Segíteni fogják továbbá a médiaágazat átalakulását azáltal, hogy ösztönzik a kettős digitális és zöld átállás megvalósítására irányuló beruházásokat, miközben biztosítják az ágazat jövőbeli rezilienciáját. Végezetül pedig megerősítik az európai polgárok és vállalkozások szerepvállalását.

Az EMFA időrendi áttekintése