Rádióspektrum használata

Vezeték nélküli szélessávú

A vezeték nélküli széles sávú kommunikáció széles körű lefedettséget és konnektivitást biztosít a társadalmi és ipari igények kielégítésére. A különböző generációjú (GSM-től 5G-ig terjedő) földi mobilhálózatok, kiegészítve a Wi-Fi rádiós LAN-okkal, hozzáférést biztosítanak az internethez minden polgár számára, bárhol is éljenek, dolgozzanak és utazzanak. A vezeték nélküli széles sávú internet lehetővé teszi minden típusú gép és tárgy összekapcsolását („dolgok internete”). A mobil kommunikációhoz való hozzáférést repülőgépek és tengeri hajók fedélzetén is alkalmazzák.

A fejlett 5G konnektivitás kulcsfontosságú tényezője a digitalizációnak és az üzleti átalakulásnak a különböző ipari ágazatokban (vertikálok), például a közúti és vasúti közlekedésben, az intelligens gyártásban (Industry 4.0), az egészségügyben vagy a mezőgazdaságban. Rádióspektrum áll rendelkezésre az automatizált autók és vonatok támogatására – az EU által harmonizált 5,9 GHz-es frekvenciasáv (5 875–5 935 MHz) lehetővé teszi a járművek és a járművek közötti összeköttetést az utakon, valamint a rádióvezérelt városi vasúti közlekedés működését. A 874,4–880,0 MHz és a 919,4–925,0 MHz, valamint az 1900–1 910 MHz frekvenciasávok az EU -ban is harmonizáltak a vasúti mobilrádió (RMR) tekintetében, amelynek célja a vasúti műveletek mindenütt történő ellenőrzésének és irányításának biztosítása.

Mobil kommunikáció

A mobil kommunikáció életünk szerves részévé vált, lehetővé téve a csatlakozást bárhol és bármikor. A polgárok, a vállalkozások és a szervezetek világszerte egyre inkább támaszkodnak a mobil kommunikációra, hogy képesek legyenek kommunikálni, dolgozni és együttműködni.

A mobilhírközlési rádióspektrum-gazdálkodásnak intelligensnek és hatékonynak kell lennie a különböző felhasználók közötti interferencia megelőzése, a felhasználók által a konnektivitás és a fenntarthatóság tekintetében nyújtott előnyök maximalizálása, valamint az innováció és a szolgáltatások előmozdítása érdekében az egységes piacon. E célkitűzések Unió-szerte történő elérése érdekében és a mai társadalmi-gazdasági kihívások figyelembevételével a Bizottság a tagállamokkal együttműködve uniós szintű spektrumpolitikát dolgozott ki, összehangolt műszaki feltételek mellett koordinálta a rádióspektrum kiosztását, valamint a nemzeti frekvenciakiosztási eljárások tervezését és végrehajtását.

A rádióspektrum-határozattal és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexszel összhangban a Bizottság műszaki végrehajtási határozatokat dolgoz ki annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítsa a rádióspektrum rendelkezésre állásának és hatékony használatának harmonizált feltételeit. A technológia- és szolgáltatássemlegesség elvével összhangban már több mint 4 GHz rádióspektrumot azonosítottak és harmonizáltak uniós szinten a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek (beleértve a mobilkommunikációt is) tekintetében, amelyek a technológia- és szolgáltatássemlegesség elvével összhangban alacsony, közép- és nagyfrekvenciás sávokat ölelnek fel.

A Bizottság figyelemmel kísérte és elemezte a tagállamokban a nemzeti frekvencia-odaítélési eljárásokat is annak biztosítása érdekében, hogy kellő időben elegendő rádióspektrum álljon rendelkezésre beruházásösztönző feltételek mellett az EU által harmonizált sávokon belül a széles körben elterjedt vezeték nélküli (beleértve a mobil) hálózatok kiépítéséhez.

Kis cellák hálózata az 5G-hez

Az intelligensebb vezeték nélküli hálózatok, beleértve a kis cellákat és az elosztott antennákat, előfeltételei a teljes körű 5G bevezetésnek. Ebben az összefüggésben a bizottsági végrehajtási rendelet meghatározza azon kiscellák fizikai és műszaki jellemzőit, amelyek mentesülnek az egyedi városrendezési engedély vagy más egyedi előzetes engedély alól. A kiscella végrehajtási rendeletben szereplő meghatározása szigorú határértékeket állapít meg az említett kiscellás létesítmények mérete és kibocsátott teljesítménye tekintetében.

Ez a rendelet a közegészség védelmét is biztosítja az elektromágneses tereknek való kitettséggel és a kissejtes vizuális integrációval szemben. E célból előírja az elektromágneses mezőkre (EMF) vonatkozó határértékeknek való megfelelést a nyilvános mobilhálózatok kiépítésére vonatkozóan, amelyeket uniós szinten ajánlottak. Ezek az EMF-határértékek 50-szer alacsonyabb határértéket biztosítanak a nemzetközi tudományos bizonyítékok által az emberi egészségre potenciálisan hatást gyakorló szint alatt. A rendelet a kis sejtek vizuális megjelenésével is foglalkozik a vizuális rendetlenség elkerülése érdekében. Meghatározza a koherens és integrált létesítményre vonatkozó előírásokat, ugyanakkor biztosítja a nemzeti hatóságok számára a kis cellák összesített telepítésének felügyeletéhez szükséges eszközöket.

Ipari felhasználású tokok

A megbízható és reziliens vezeték nélküli kapcsolat kiépítése egyre inkább szükségessé válik az üzleti szempontból kritikus ipari folyamatokhoz, például az intelligens gyárak automatizált gyártásához kapcsolódó folyamatokhoz (Ipar 4.0). Az 5G csatlakozás különböző gépekhez csatlakoztatható érzékelőkhöz, így lehetővé teszi a gyárak, légitársaságok, autógyártók és más ipari szereplők számára a berendezések és termékek karbantartás és javítás céljából történő felügyeletét és kezelését. Például az érzékelőkből gyűjtött adatok az 5G hálózaton keresztül továbbíthatók a processzoroknak gépi tanulási algoritmusokkal, hogy előre jelezzék a berendezés jövőbeli viselkedését, mielőtt bármilyen súlyos sérülés bekövetkezne. Továbbá az ipari gyártás nagy pontosságú, távoli gépvezérlésre, valamint autonóm robotokra és beltéri járművekre támaszkodik, amelyek egy küldetéskritikus 5G magánvállalati hálózatban kapcsolódnak össze.

E célból a Bizottság megbízta a Postai és Távközlési Európai Konferenciát (CEPT), hogy tanulmányozza a 3,8–4,2 GHz-es frekvenciasávon belüli függőlegesek számára helyi hálózati összeköttetést biztosító földfelszíni vezeték nélküli széles sávú rendszerek lehetséges telepítését az Unióban. A kezdeményezés célja, hogy előmozdítsa az ipari 5G ökoszisztéma fejlesztését, a hatékony spektrumhasználatot és az innovatív megosztási feltételek bevezetését ebben a sávban az 5G vertikális alkalmazások és az inkumbens felhasználók (például az űr-föld közötti műholdas összeköttetések) között.

Mobil kommunikáció repülőgépek és hajók fedélzetén

A multimédiás élmény már mobil technológiával (beleértve a 4G-t is) biztosítható a repülőgépeken és hajókon utazó utasok számára. Az 5G összeköttetésnek a légi járműveken és a tengeri hajókon történő bővítése javítani fogja a polgárok számára az utazás során elérhető kommunikációs szolgáltatásokat, miközben a rendelkezésre álló legújabb mobiltechnológiát használja, és biztosítja a hatékony spektrumhasználatot. A repülőgépek/hajók fedélzetén található mobilkommunikációs rendszerek (MCA/MCV) olyan rendszerek, amelyek lehetővé teszik az utasok számára mobileszközeik (pl. okostelefonok) fedélzeti használatát. Jelenleg az MCA és az MCV szolgáltatások korlátozott számú repülőgépet és hajót foglalnak magukban, és egyre nagyobb az érdeklődés e szolgáltatások körének és lefedettségének bővítése iránt.

Mobil kommunikáció a repülőgép fedélzetén

2008-ban a Bizottság harmonizált műszaki szabályokat vezetett be a GSM-szolgáltatásoknak az 1 800 MHz-es frekvenciasávban történő elindítására vonatkozóan a repülőgépek fedélzetén működő páneurópai mobilhírközlési szolgáltatások számára. Ezeket a műszaki szabályokat a Bizottság ezt követően 2013-ban aktualizálta annak érdekében, hogy a 2 GHz-es frekvenciasávban az UMTS-technológiát (3G) és az LTE-technológiát (4G) az 1 800 MHz-es frekvenciasávban a GSM (2G) mellett kiegészítse. Ez azt jelenti, hogy az utasok ezt követően mobil termináljaikat széles sávú szolgáltatásokra, például egy MCA-val felszerelt repülőgépen való internet-hozzáférésre használhatták. A Bizottság 2016-ban módosította a határozatokat a légi járművek fedélzetén történő mobilkommunikáció egyszerűsítése érdekében.

Mobilkommunikáció a hajók fedélzetén

2010-ben az MCA-hoz hasonlóan a Bizottság harmonizált műszaki szabályokat vezetett be a GSM-szolgáltatásoknak az 1 800 MHz-es frekvenciasávban történő elindítására vonatkozóan a hajók fedélzetén működő páneurópai mobilhírközlési szolgáltatások számára. Ezeket a műszaki szabályokat a Bizottság ezt követően 2017-ben aktualizálta annak érdekében, hogy a GSM (2G) mellett az UMTS (3G) a 2 GHz-es frekvenciasávban, az LTE-technológia (4G) pedig az 1 800 MHz-es frekvenciasávban is szerepeljen. Ez azt jelenti, hogy az utasok ezt követően mobil termináljaikat széles sávú szolgáltatásokra, például egy MCV-vel felszerelt hajón való internet-hozzáférésre használhatták.

Audiovizuális szolgáltatások

A spektrum az audiovizuális tartalmak vezeték nélküli terjesztésének egyik fő összetevője. A földfelszíni műsorszórás az európai audiovizuális modell fontos eleme, és olyan fontos közpolitikai célkitűzéseket valósít meg, mint a kulturális sokszínűség és a médiapluralizmus.

Az UHF európai parlamenti és tanácsi határozata garantálja, hogy a földfelszíni műsorszórás céljára használt 470–694 MHz-es frekvenciasávot (UHF-sáv) legalább 2030-ig a digitális szárazföldi televíziózás (DTT), valamint a programkészítés és a különleges események (PMSE) számára tartják fenn. Ily módon a DTT- és PMSE-szolgáltatók hosszú távon kiszámíthatóak a beruházások és az innováció tekintetében. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy azt más szolgáltatásokra használják, de az ilyen használatnak összeegyeztethetőnek kell lennie a nemzeti műsorszórási igényekkel, és nem érintheti hátrányosan a szomszédos országokban történő műsorszórást. Az UHF-határozatot a 2014. augusztusi Lamy-jelentés és a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport 2015. februári véleménye alapján javasolták.

A 700 MHz alatti UHF sáv használatáról szóló tanulmány célja, hogy megkönnyítse az Európai Bizottság jelentését az UHF-sáv használatának fejleményeiről. A tanulmány az UHF-sáv használatával kapcsolatos technológiai, társadalmi, gazdasági, kulturális és nemzetközi szempontokat értékeli.

Műholdas kommunikáció távoli területeken

A műholdas kommunikáció és a műholdak által gyűjtött adatok nélkülözhetetlenné váltak az alkalmazások széles köréhez. A műholdak életbiztonsági szolgáltatásokat és egyéb szolgáltatásokat nyújtanak a szárazföldi hálózatok által nem elérhető területeken, például a tengeren, a levegőben és a hegyvidéki régiókban. Segítenek áthidalni a digitális szakadékot azáltal, hogy lehetővé teszik a vezeték nélküli széles sávhoz való hozzáférést a vidéki és távoli területeken. Elősegíthetik a TV-jelek sugárzását az egész kontinensen. A műholdas navigációs szolgáltatások hozzájárulnak a mobilitás javításához és a balesetek számának csökkentéséhez. A földfeltárás vagy meteorológiai műholdak, valamint más tudományos műholdak által gyűjtött adatok megkönnyítik az időjárás előrejelzését és segítik az éghajlatváltozás nyomon követését.

A műholdak által használt frekvenciákat a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) eljárásainak megfelelően koordinálják, biztosítva a határokon átnyúló káros interferencia megelőzését vagy minimalizálását. Az ITU a kijelölt frekvenciák és műholdas pályák nyilvántartását is fenntartja. Az ITU-eljárások nem terjednek ki a nemzeti szinten irányított műholdas szolgáltatások kiválasztására és engedélyezésére.

Mivel a műholdak számos fontos uniós szakpolitikát támogatnak, például a zöld megállapodást és az olyan programokat, mint a Galileo és a Kopernikusz, a tagállamoknak és a Bizottságnak arádióspektrum-politikai program által előírtaknak megfelelően elegendő spektrumot kell rendelkezésre bocsátaniuk az ilyen műholdas szolgáltatások számára, és megfelelően védeniük kell azt.

A Bizottság már 2007-ben harmonizálta a 2 GHz-es sávnak a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek (MSS) használatára vonatkozó feltételeket az EU-ban. Ezek olyan műholdas rendszer által nyújtott szolgáltatások, amely kommunikál a földön található hordozható terminálokkal, amelyeket egy személy szállíthat, vagy hajóra vagy autóra szerelhet. Emellett uniós szinten különleges eljárást hoztak létre az MSS-üzemeltetők kiválasztására az Európai Parlament és a Tanács külön határozata alapján. Ennek alapján a Bizottság 2009-ben határozatot fogadott el, amelyben kiválasztott két MSS-üzemeltetőt. Ezt követően a tagállamok 18 évre biztosították az üzemeltetőknek a spektrumhasználati jogokat.

Licencmentes spektrum

Az engedélymentes frekvenciasávokban a spektrumhasználati jogot olyan eszközök kapják, amelyek megfelelnek a spektrum megosztására vonatkozó bizonyos műszaki feltételeknek. Az engedélymentes eszközök egyéni felhasználói azonban nem védettek az interferenciával szemben, és nem kapnak garanciát a szolgáltatás minőségére vonatkozóan.

A harmonizált engedélymentes spektrumhasználatnak két fő kategóriája létezik: Rövid hatótávolságú eszközök és vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, beleértve a rádiós helyi hálózatokat (WAS/RLAN), amelyeket a rádióspektrum-határozat és a rádióberendezésekről szóló irányelv szerinti spektrumharmonizációról szóló bizottsági végrehajtási határozatok szabályoznak.

Rövid hatótávolságú eszközök

A kis hatótávolságú eszközök jellemzően tömegpiaci hordozható termékek, amelyek könnyen szállíthatók és használhatók határokon átnyúlóan. A tagállamokban a spektrumhoz való hozzáférés feltételeiben mutatkozó különbségek ezért megakadályozhatják azok szabad mozgását, növelhetik gyártási költségeiket, és a jogosulatlan használat miatt más rádióalkalmazásokkal és -szolgáltatásokkal való káros zavarás kockázatát idézhetik elő. E problémák elkerülése vagy minimalizálása érdekében a Bizottság végrehajtási határozatai 2006 -tól kezdődően és 2019 -ben módosítottak, valamint a kis hatótávolságú eszközök harmonizált spektrumáról szóló, 2018 -tól alkalmazandó határozat, amelyek biztosítják a különböző kis hatótávolságú eszközök spektrumhasználatára vonatkozó harmonizált műszaki feltételeket.

Az SRD-k spektrumhasználatára vonatkozó műszaki feltételek harmonizálása (két bizottsági határozat alapján) számos más uniós szakpolitikát támogat (pl. IoT, orvostechnikai eszközök, közlekedés és közlekedési telematika). Tekintettel az ÁRD-k növekvő gazdasági jelentőségére, valamint az új alkalmazásokhoz vezető technológiai és társadalmi igények gyors változásaira, mindkét határozat rendszeres módosítására van szükség.

Vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, beleértve a rádiós helyi hálózatokat (WAS/RLAN)

A vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, beleértve a rádiós helyi hálózatokat (WAS/RLAN) olyan szélessávú rádiórendszerek, amelyek lehetővé teszik a vezeték nélküli hozzáférést a köz- és magánalkalmazások számára, függetlenül az alapul szolgáló hálózati topológiától. A 2003. évi bizottsági ajánlás felszólította a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a nyilvános RLAN-hozzáférés biztosítását a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz, amelyek legfeljebb általános felhatalmazáshoz kötöttek. Ezen túlmenően az RLAN-okat az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex szabályozza, amely kis energiaigényű, vezeték nélküli hozzáférési rendszerekként határozza meg azokat, amelyek kis hatótávolságon belül működnek, és alacsony a kockázata annak, hogy más felhasználók közvetlen közelségben más hasonló rendszereket zavarnak, és nem kizárólagos jelleggel harmonizált rádióspektrumot használnak.

A vezeték nélküli hozzáférési rendszerek épületeken vagy egyéb helyiségeken belül vagy kívül is telepíthetők, általában földrajzilag korlátozott területeken. A széles sávú RLAN-ok mint a WAS alcsoportjai a ma telepített, túlnyomórészt épületekben használt berendezések egyik fő típusa. Tipikus WAS/RLAN-ok közé tartoznak az otthonokban, iskolákban, kórházakban, szállodákban, konferenciaközpontokban, vasútállomásokon, repülőtereken, bevásárlóközpontokban stb. kínált állami és magán alkalmazások. Jellemzően hagyományos üzleti termékek, például PC-k, laptopok, munkaállomások, szerverek, nyomtatók és egyéb hálózati berendezések, valamint digitális fogyasztói elektronikus berendezések otthoni vagy üzleti környezetben történő összekapcsolására szolgálnak.

Az RLAN-ok jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz a célkitűzéshez, hogy a gigabitalapú hálózat minden háztartást lefedjen – az európai gigabitalapú társadalomra vonatkozó bizottsági stratégia szerint 2025-ig minden fő társadalmi-gazdasági tényezőnek (beleértve az iskolákat, a közlekedési csomópontokat és a főbb közszolgáltatásokat nyújtókat), valamint a digitálisan intenzív vállalkozásoknak hozzáférést kell biztosítani az internethez, amelynek letöltési vagy feltöltési sebessége másodpercenként 1 gigabit. Az Unióban minden háztartásnak legalább 100 Mbit/s letöltési sebességű internetkapcsolattal kell rendelkeznie, amely 1 Gbit/s-ra bővíthető.

A vezeték nélküli széles sávú hálózatok WAS/RLAN-okon keresztül történő biztosítására az Unióban harmonizált spektrumforrások állnak rendelkezésre a 2,4 GHz-es (2 400–2 483,5 MHz), 5 GHz-es (5 150–5 350 MHz és 5 470–5 725 MHz) frekvenciasávokban, amelyeket egy 2005-ben harmonizált és 2007-ben módosított bizottsági határozat, valamint az alacsonyabb 6 GHz-es ( 5945–6 425 MHz-es) frekvenciasávok 2021-ben harmonizáltak. A WAS/RLAN-ok harmonizált spektrumának meg kell felelnie az eszközök növekvő számának és sokféleségének, valamint a csatlakozási sebesség és az adatforgalom növelésének. Támogatnia kell a számos alkalmazás által igényelt széles csatornákat (beleértve a videokonferenciát, a média letöltését, a távorvoslást, az online tanulást és játékot, a kiterjesztett valóságot és a virtuális valóságot), amelyeknek nagy sávszélességre van szükségük a gigabites sebesség eléréséhez.