A páneurópai felhőszövetségek gerinchálózatai

A páneurópai felhőalapú szövetségek gerinchálózatai számos kihívással foglalkoznának mind a köz-, mind a magánszektor számára az adatmegosztás tekintetében. Ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy befektet olyan gerinckommunikációba, amely garantálja a megbízható, egyesített felhőalapú infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést a közigazgatások számára.

Páneurópai kezdeményezésként a páneurópai felhőalapú föderáció gerinchálózatai megfelelő szintű beruházásokat igényelnek. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF Digital) nagy kapacitású, rendkívül biztonságos hálózatokon keresztül segíti a határokon átnyúló, felhőtől peremig terjedő infrastruktúra-összeköttetések kiépítését. A Digitális Európa program, az InvestEU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szintén megerősíti a közigazgatás európai számításifelhő-infrastruktúrák iránti elkötelezettségét.

Háttér

A felhőalapú technológiák alátámasztják az olyan kulcsfontosságú informatikai technológiák elterjedését, mint a mesterséges intelligencia, a blokklánc, a dolgok internete és a nagy teljesítményű számítástechnika. Jelenleg Európában mind a köz-, mind a magánszektorban viszonylag alacsony a felhőhasználat. Ez annak ellenére történik, hogy politikai elkötelezettséggel lehetővé teszik az adatok szabad áramlását az EU-ban. Például a páneurópai felhőszövetségek gerinchálózatán keresztül.

Az európai versenyképességet érintő kulcsfontosságú adatfeldolgozási kihívások elősegítették a felhő- és pereminfrastruktúrák uniós menetrend szerinti összevonását. A felhőalapú technológiák az adatfeldolgozási munkaterhek áthelyezésével és a mögöttes infrastruktúra energiahatékonyságának javításával is hozzájárulnak az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez. A számítástechnikai kapacitások elosztása pedig lehetővé teszi a megújuló energia hatékony felhasználását.

A közszférában működő páneurópai felhőszövetségek határokon átnyúló gerinchálózatai fellendítik a digitális átalakulást. Lehetővé teszik továbbá az EU-ban a közigazgatás közötti gyorsabb és biztonságosabb adatcserét.

Mit nyersz?

Az adatok EU-n belüli szabad áramlására vonatkozó politikai kötelezettségvállalás előrevetíti a felhőalapú szolgáltatások nagyobb mértékű elterjedését mind a köz-, mind a magánszektorban. Az európai gazdaság 21. századi versenyképessége szorosan összefügg a biztonságos és energiahatékony adatfeldolgozási infrastruktúrák elérhetőségével. A felhőalapú számítástechnika a nagy teljesítményű számítástechnika mellett megfelelő adatkapacitásokat biztosít a hatóságok és a vállalkozások digitális átalakulásának elősegítéséhez. A dolgok internetének megjelenése súlyosbította az ilyen adatkapacitások szükségességét, így az uniós polgárok egyre inkább függnek a felhőalapú infrastruktúráktól.

Jelenleg az európai felhőinfrastruktúra-szolgáltatások piaca néhány nagy globális vállalatra korlátozódik. Ezen infrastruktúrák európai felhasználói – például a közigazgatás, az egészségügy és a védelem – garantálni kívánják a magánélet és az adatbiztonság szintjét, amikor ilyen infrastruktúrákra támaszkodnak.