A 2025. február 24-én közzétett tanácsi ajánlástervezetet követően most elfogadásra kerül a kiberbiztonsági terv. Leírja az érintett kulcsfontosságú szereplőket és mechanizmusokat, és elmagyarázza a válság minden szakaszában betöltött szerepeket és felelősségi köröket. Magában foglalja az információmegosztást és a válaszlépések koordinálását a válság minden szakaszában, politikai és technikai szinten egyaránt.
A kiberbiztonsági tervnek lehetővé kell tennie az érintett uniós szereplők számára, hogy megértsék az interakció módját, és a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló mechanizmusokat a válságkezelés teljes életciklusa során. Célja, hogy elmagyarázza, mi a kiberválság, és mi váltja ki az uniós szintű kiberválság-mechanizmust. Ismerteti a rendelkezésre álló mechanizmusok, például a kiberbiztonsági vészhelyzeti mechanizmus – többek között az uniós kiberbiztonsági tartalék – használatát a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekből eredő válságok kezelésének, az azokra való reagálásnak és az azokat követő helyreállításnak a előkészítése során. Célja továbbá a polgári és katonai szereplők közötti strukturáltabb együttműködés előmozdítása, beleértve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO) való együttműködést is, tekintettel arra, hogy az uniós polgári infrastruktúrát érintő nagyszabású kiberbiztonsági esemény, amelyre a katonaság támaszkodik, a NATO reagálási mechanizmusait is aktiválhatja.
A kiberbiztonsági terv a meglévő keretekre, például a politikai szintű integrált válságreagálásra és az uniós kiberdiplomáciai eszköztárra épül, ugyanakkor igazodik a közelmúltban elfogadott kezdeményezésekhez, például a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó tervhez és az uniós villamosenergia-ágazat kiberbiztonsági üzemi és kereskedelmi szabályzatához.