A rendezvényen megvitatták a blokklánc/osztott könyvelési technológiák szabványosítása terén a közösségben elért eredményeket, a folyamatban lévő kihívásokat és az együttműködési lehetőségeket. Ez a munkaértekezlet kiindulópontként szolgál az intelligens szerződésekről, a digitális személyazonosságról, az irányításról, az interoperabilitásról és a CBDC/kriptoeszközökről szóló további tematikus megbeszélésekhez.
Esemény: TakeawaysAz esemény rávilágított arra, hogy széles körű egyetértés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az interoperabilitásra kell törekedni, ami lehetővé teszi a technológia erőteljesebb elterjedését. A blokklánc nyitott ökoszisztéma, amelyben az ipar, a közigazgatás és valamennyi érdekelt fél élvezi a szabványok által biztosított interoperábilis keretek előnyeit.
Míg a globális szintű koordináció és harmonizáció a szabványosítás alapvető mozgatórugója, a blokklánc használatának esetei nagyon heterogének, és a jogi követelmények a különböző földrajzi területeken eltérőek lehetnek. Ezért továbbra is biztosítani kell a megfelelőség lokalizálását a különböző régiókban, különösen az identitás, az intelligens szerződések és a CBDC/kriptoeszközök területén.
A blokklánc-szabványosítás sikerének másik fontos eleme az inkluzivitás. A technológia természeténél fogva demokratikus, alacsony belépési korlátokkal, ami számos vállalat és érdekelt fél számára lehetővé teszi, hogy hozzájáruljon ehhez. A blokklánc-szabványosítási tevékenységek ugyanezt a megközelítést követik azáltal, hogy vonzzák a résztvevőket, és világszerte különböző kezdeményezéseket inspirálnak. A gyors mozgással, az új technológiákkal és a kapcsolódó jogi követelményekkel kapcsolatos naprakész ismeretek azonban továbbra is szűkös erőforrást jelentenek, ezért ösztönözni kell az érintett szakértők és az alulreprezentált érdekelt felek részvételét célzó további ösztönzőket és állami támogatást.
A piac érettebb fejlődését szem előtt tartva az irányítás továbbra is fontos elem marad. Az alulról felfelé építkező ökoszisztéma és a felülről lefelé irányuló szabályozási megközelítések közötti dinamikában a szabványok piacvezérelt és önkéntes jellege jó alapot teremt az inkluzív együttműködéshez. Így sok résztvevő egyetért abban, hogy az irányítás a szabványosítási kezdeményezések egyik fő prioritása.