Nyílt hozzáférésű adatok

Az EU-ban a közszféra az egyik legadatintenzívebb az általa generált, gyűjtött és fizetett adatok mennyisége tekintetében. Ilyenek például az időjárási adatok, a földrajzi információk, a statisztikák, a közfinanszírozású kutatási projektek adatai és a digitalizált könyvtári könyvek. A „nyílt” nyilvános adatok olyan közszférabeli információk, amelyek hozzáférhetők és újrafelhasználhatók, lehetőleg korlátozások nélkül.

A közszféra adatainak más célokra, többek között kereskedelmi célokra történő további felhasználásának lehetővé tétele:

• a gazdasági növekedés és az innováció előmozdítása új termékek és szolgáltatások kifejlesztése révén;
• a társadalmi kihívások kezelésének elősegítése innovatív megoldások révén, példáulaz egészségügyben és a közlekedésben;
• fokozza a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt és fokozza a közigazgatás hatékonyságát;
• létfontosságú eszközzé kell válniuk az olyan új technológiák kifejlesztéséhez, mint a mesterséges intelligencia (MI), amely hatalmas mennyiségű jó minőségű adat feldolgozását teszi szükségessé;
• a polgárok politikai és társadalmi életben való részvételének előmozdítása, valamint a kormányzat átláthatóságának növelése.

Anyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló jelenlegiirányelv – más néven a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv – 2019. július 16-án lépett hatályba, és felváltotta a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003. évi irányelvet. A belső piac két fő elemére épül: átláthatóság és tisztességes verseny.

Az uniós országoknak 2021. július 16-ig kellett átültetniük a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvet. Atagállamok által közölt nemzeti átültető intézkedések az EurLexen érhetők el.

E szabályok értelmében:

• Az információszabadságra vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján hozzáférhető közszférabeli adatok elvben további felhasználás céljából rendelkezésre állnak. A közszférabeli szervezetek csak nagyon korlátozott esetekben számíthatnak fel a határköltségnél magasabb díjat adataik további felhasználásáért. Ez lehetővé teszi, hogy több kkv és induló vállalkozás lépjen be új piacokra adatalapú termékek és szolgáltatások kifejlesztésével.
• Különös hangsúlyt kapnak a nagy értékű adatkészletek, amelyek újrafelhasználása jelentős előnyökkel jár a társadalom és a gazdaság számára. Ezeknek az adatkészleteknek ingyenesen, géppel olvasható formátumban, API-kon és tömeges letöltésen keresztül kell rendelkezésre állniuk. Az irányelv mellékletében meghatározotttematikus hatály korlátain belül és azuniós országok képviselőiből álló bizottságsegítségével a Bizottság elfogadta a konkrét nagy értékű adatkészletek listáját.
• Az API-kon keresztül elérhető több valós idejű adat lehetővé teheti a vállalatok, különösen az induló vállalkozások számára, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat, például mobilitási alkalmazásokat hozzanak létre.
• A közlekedési és a közüzemi ágazatban működő közvállalkozások az általános érdekű szolgáltatások nyújtása során értékes adatokat állítanak elő. Amikor ilyen adatokat bocsátanak rendelkezésre, be kell tartaniuk az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a kizárólagosság tilalmának elvét, és megfelelő adatformátumokat és terjesztési módszereket kell használniuk. Továbbra is megállapíthatnak észszerű díjakat az adatok előállításával és további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségek megtérülésére.
• Egyes közintézmények összetett adatmegállapodásokat kötnek magánvállalkozásokkal, ami ahhoz vezethet, hogy néhány magánpartner „bezárja” a közszféra információit. Az irányelv biztosítékokat tartalmaz az átláthatóság megerősítésére és az ilyen megállapodások korlátozására.
• Az irányelv a közfinanszírozású kutatási adatokra is kiterjed: Az uniós országoknak nyílt hozzáférési politikákat kell kidolgozniuk az ilyen adatokra vonatkozóan, biztosítva az adattárakon keresztül hozzáférhetővé tett adatok további felhasználására vonatkozó harmonizált szabályokat. 

A Bizottság jó példával jár elöl saját adatainak további felhasználására vonatkozó szilárd jogi kerettel,amelyet azeurópai adatok uniós finanszírozású hivatalos portáljaegészít ki.  A portálon elérhetők az uniós tagállamoktól, valamint az uniós intézményektől és ügynökségektől származó adatkészletek, a nyílt hozzáférésű adatok újrafelhasználásáról szóló képzési anyagok, valamint a kutatási tanulmányok és sikertörténetek adatbázisa.

Háttér

2003-ban az Európai Bizottság létrehozta a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó jogi keretet,amelyet később a2013/37/EU irányelvfelülvizsgált.  A  2003. évi irányelv felülvizsgálatához készített hatásvizsgálatotalátámasztó tanulmányazt vetíti előre, hogy a közszféra információinak teljes közvetlen gazdasági értéke a 2018. évi 52 milliárd euróról (EU-27 és Egyesült Királyság) 2030-ra 194 milliárd euróra emelkedik.

Az irányelv az információk további felhasználásának gazdasági vonatkozásaira összpontosít, míg azt a kérdést, hogy mely információkat kell nyilvánosságra hozni, leginkább tagállami szinten tárgyalják az információszabadságra vonatkozó jogszabályokban. 2014-ben a Bizottság közzétette az ajánlott szabványos engedélyekről, adatkészletekről és a dokumentumok további felhasználásáért felszámított díjakról szóló iránymutatást, hogy megkönnyítse a közszférabeli adattulajdonosok számára az irányelv mindennapi gyakorlatban történő alkalmazását.

A Bizottság nyilvános konzultáció, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv átfogó értékelése és hatásvizsgálat alapján elvégezte a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatát. A nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20-án elfogadott és közzétett jelenlegi irányelvennek a folyamatnak az eredménye. 

A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelvhez képest a legfontosabb változások a következőkre összpontosultak:

• a piacra lépés akadályainak csökkentése, különösen a kkv-k esetében, azon kivételek korlátozásával, amelyek lehetővé teszik a közintézmények számára, hogy adataik további felhasználásáért a terjesztési határköltségeknél többet számítsanak fel;
• az adatok rendelkezésre állásának növelése a közadatok és a közfinanszírozású adatok új típusainak az irányelv hatálya alá vonása révén. Ide tartoznak a közüzemi és közlekedési ágazatban működő közvállalkozások birtokában lévő adatok, valamint az államilag finanszírozott kutatási adatok;
• a nagyvállalatokat előnyben részesítő és az adatok potenciális újrafelhasználóit korlátozó túlzott elsőként cselekvő előny kockázatának minimalizálása azáltal, hogy a köz- és magánszféra közötti adatmegállapodások esetében átlátható eljárást írnak elő;
• az üzleti lehetőségek bővítése az API-kon keresztül történő dinamikus adatterjesztés előmozdítása révén.