Nyílt hozzáférésű adatok

Az EU-ban a közszféra az egyik legintenzívebb adatmennyiség, amelyet generál, gyűjt és fizet. Ilyenek például az időjárási adatok, a földrajzi információk, a statisztikák, a közfinanszírozású kutatási projektek adatai és a digitalizált könyvtári könyvek. A „nyílt” nyilvános adatok a közszféra információira vonatkoznak, amelyek hozzáférhetők és újrafelhasználhatók, lehetőleg korlátozások nélkül.

A közszféra adatainak más, többek között kereskedelmi célokra történő újrafelhasználásának lehetővé tétele:

• a gazdasági növekedés és az innováció előmozdítása új termékek és szolgáltatások kifejlesztése révén;
• innovatív megoldások révén – például azegészségügyben és aközlekedésben –segítse a társadalmi kihívások kezelését;
• a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal fokozása és a közigazgatás hatékonyságának növelése;
• az új technológiák, például a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésének alapvető eszköze lesz, amely hatalmas mennyiségű, kiváló minőségű adat feldolgozását teszi szükségessé;
• a polgárok politikai és társadalmi életben való részvételének elősegítése, valamint a kormány átláthatóságának növelése.

Anyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló jelenlegiirányelv, másnéven a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv, 2019. július 16-án lépett hatályba, felváltva a 2003. évi PSI-irányelvet. A belső piac két fő elemére épül: átláthatóság és tisztességes verseny.

Azuniós országoknak 2021. július 16-ig kellett átültetniük a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvet. A tagállamok által közölt nemzeti átültető intézkedések ittérhetők el.

E szabályok értelmében:

• A közszféra olyan adatai, amelyek az információszabadságra vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében hozzáférhetők, elvileg újrafelhasználhatók. A közszférabeli szervezetek – a nagyon korlátozott esetek kivételével – nem számíthatnak fel többet adataik további felhasználásáért, mint a határköltség. Ez lehetővé teszi több kkv és induló vállalkozás számára, hogy adatalapú termékek és szolgáltatások fejlesztésével új piacokra lépjen.
• Különös hangsúlyt fektetnek a nagy értékű adatkészletekre, amelyek újrafelhasználása jelentős előnyökkel jár a társadalom és a gazdaság számára. Ezeknek az adatkészleteknek ingyenesen, géppel olvasható formátumban, API-kon és tömeges letöltésen keresztül kell rendelkezésre állniuk. Az irányelv mellékletében meghatározotttematikus hatály határain belül és azuniós országok képviselőiből álló bizottságsegítségével a Bizottság elfogadta az egyes nagy értékű adatkészletek jegyzékét.
• Az API-kon keresztül elérhető valós idejű adatok lehetővé teszik a vállalatok, különösen az induló vállalkozások számára, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat, például mobilitási alkalmazásokat hozzanak létre.
• A közlekedési és közüzemi ágazatban működő közvállalkozások értékes adatokat állítanak elő, amikor közérdekű szolgáltatásokat nyújtanak. Amikor ilyen adatokat bocsátanak rendelkezésre, tiszteletben kell tartaniuk az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a kizárólagosság elvét, és megfelelő adatformátumokat és terjesztési módszereket kell alkalmazniuk. Továbbra is ésszerű díjakat állapíthatnak meg az adatok előállításával és újrafelhasználásra való rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségek fedezésére.
• Egyes közintézmények összetett adatmegállapodásokat kötnek magáncégekkel, ami ahhoz vezethet, hogy néhány magánpartner „bezárja” a közszféra információit. Az irányelv biztosítékokat tartalmaz az átláthatóság megerősítésére és az ilyen megállapodások korlátozására.
• Az irányelv a közfinanszírozású kutatási adatokra is kiterjed: Az uniós országoknak ki kell dolgozniuk az ilyen adatokhoz való nyílt hozzáférésre vonatkozó politikákat, biztosítva az adatoknak az adattárakon keresztül történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó harmonizált szabályokat.

A Bizottság jó példával jár elöl a saját adatainak további felhasználására vonatkozó szilárd jogi kerettel, amelyet azeurópai adatok uniós finanszírozású hivatalos portáljaegészít ki. Az uniós tagállamoktól és uniós intézményektől és ügynökségektől származó adatkészletek elérhetők a portálon, valamint a nyílt hozzáférésű adatok újrafelhasználásáról szóló képzési anyagok, valamint a kutatási tanulmányok és sikertörténetek adatbázisa.

Háttér

2003-ban az Európai Bizottság létrehoztaa közszféra információinak további felhasználására vonatkozó jogi keretet, amelyet később a 2013/37/EUirányelv módosított. A 2003. évi irányelv felülvizsgálatára vonatkozó hatásvizsgálatot alátámasztó tanulmány szerint aközszféra információinak teljes közvetlen gazdasági értéke a 2018. évi 52 milliárd EUR-ról (EU27 és az Egyesült Királyság) 2030-ra 194 milliárd euróra emelkedik.

A 2013. évi irányelv az információ-újrafelhasználás gazdasági vonatkozásaira összpontosít, míg az információszabadságra vonatkozó jogszabályok többnyire tagállami szinten foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy milyen információkat kell nyilvánosságra hozni.

A Bizottság nyilvános konzultáció, a közszféra információiról szóló irányelv átfogó értékelése és hatásvizsgálat alapján felülvizsgálta a közszféra információiról szóló irányelvet. Anyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20-án elfogadott és közzétett jelenlegiirányelv e folyamat eredménye.

A közadatokról szóló irányelvhez képest a legfontosabb változások a következőkre összpontosítottak:

• a piacra lépés akadályainak csökkentése, különösen a kkv-k esetében, korlátozva azokat a kivételeket, amelyek lehetővé teszik az állami szervek számára, hogy adataik további felhasználásáért a marginális terjesztési költségeknél többet számítsanak fel;
• az adatok rendelkezésre állásánaknövelése azáltal, hogy az irányelv hatálya alá tartozó köz- és közfinanszírozású adatok új típusait is bevonják. Ez magában foglalja a közvállalkozások birtokában lévő adatokat a közüzemi és közlekedési ágazatban, valamint a közfinanszírozású kutatási adatokat;
• a nagyvállalatokat előnyben részesítő és a potenciális adat-újrahasznosítókat korlátozó túlzott elsőbbség kockázatának minimalizálása a köz-magán adatokra vonatkozó megállapodások átlátható eljárásának előírásával;
• az üzleti lehetőségek növelése az API-kon keresztüli dinamikus adatterjesztés előmozdításával.