Skip to main content
Shaping Europe’s digital future
News article | Kiadvány

Aktualizált tanulmány a széles sávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervekről az EU-27-ben

A széles sávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervekről szóló aktualizált tanulmány összefoglalja a tagállamokban a digitális menetrend és a gigabitalapú társadalom célkitűzéseire tekintettel hozott konnektivitási intézkedéseket. Csak kevés tagállam van közel az európai digitális menetrend 2020-as céljainak eléréséhez, de az EU-ban elért általános előrelépés jelentős. A legtöbb tagállamnak fokoznia kell a gigabitalapú társadalomra vonatkozó célok elérésére irányuló erőfeszítéseit. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális keretébe illeszkedő beruházási intézkedések elő fogják segíteni a célok 2025-ig történő elérését.

Szálas kábelek szimbolikus képe

Az aktualizált tanulmány áttekintést nyújt a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti tervekben meghatározott tagállami konnektivitási intézkedésekről, valamint az Európa 2020 digitális menetrend és a gigabitalapú társadalom 2025-ös célkitűzéseinek teljesüléséről.

A tanulmány aktualizálásának célja az volt, hogy visszamenőleges képet adjon az Európa 2020 stratégia digitális menetrendjének céljairól, és megbecsülje a gigabitalapú társadalom 2025-ös célkitűzései elérésének valószínűségét. Mivel a DESI 2020 mutatói főként a 2019. évi adatokon alapulnak, továbbra is valószínűsítő körülmények (alacsony, közepes és magas) alapján becsüljük meg a 2020-as digitális menetrend céljainak elérését. A tanulmányban szereplő elemzés főként a nemzeti hatóságoktól, az Európai Bizottságtól és az uniós tagállamok legfontosabb érdekelt feleitől kapott információkon alapul. A tanulmány összességében megvizsgálja az összeköttetés állapotát, valamint a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti tervekben meghatározott célok és intézkedések elérésének megvalósíthatóságát. A tanulmány első fő eredményei röviden a következők:

  1. A széles sávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervek tartalmukat tekintve igen eltérőek. Ugyanakkor valamennyi tagállam rendelkezik a széles sávú hálózatok kiépítésére vonatkozó, a gyakorlatban alkalmazott átfogó stratégiai megközelítéssel.
  2. Csak a zsúfolt tagállamok vannak közel a 2020-ig tartó időszakra szóló európai digitális menetrend (DAE) céljainak eléréséhez vagy eléréséhez, ugyanakkor az elmúlt években az EU-ban jelentős előrelépés történt a széles sávú hálózatok kiépítése terén: 2020 közepén a háztartások 87,2%-a rendelkezett legalább 30 Mbps sebességű internet-hozzáféréssel, és a háztartások 25,9%-a legalább 100 Mbps sebességű internet-hozzáféréssel rendelkezett.
  3. A tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy 2025-re elérjék a gigabitalapú társadalomra vonatkozó célokat, vagy közel álljanak ahhoz. Továbbá, ha a széles sávú hálózatok kiépítésének jelenlegi sebessége folytatódik, a legtöbb uniós tagállam számára kihívást jelent, hogy minden polgár 100 Mbps sebességű, 1 Gbit-re fejleszthető legyen.
  4. Folyamatban van az NBP-k aktualizálása, hogy azok tükrözzék a gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött céljait. Az új tervek és végrehajtási intézkedéseik segíteni fogják a tagállamokat abban, hogy 2025-ig elérjék a gigabitalapú társadalomra vonatkozó célokat.
  5. Számos olyan feltétel van, amely befolyásolja a szélessáv kiépítésének sikerét. A sikeres NBP-k mérlegelik kiindulási helyzetüket, és olyan konkrét intézkedéseket írnak le, amelyek kihasználják az egyes erősségeket, és intézkedéseket határoznak meg a hátrányok hatásainak enyhítésére.
  6. A tagállamok NBP-je általában az alábbi területek közül egyet vagy kettőt határoz meg: Keresletoldali intézkedések, kínálatoldali intézkedések, szabályozási és szervezeti intézkedések, átláthatósági intézkedések.
  7. Európa-szerte nincs univerzális megoldás a szélessávú stratégiákra. Úgy tűnik, hogy a nemzeti költségvetésiterv-javaslatok nem ruházhatók át, míg egyes intézkedések azonos feltételek mellett alkalmazhatók.

A 2020-as digitális menetrenddel, a gigabitalapú társadalom 2025-ös célkitűzéseivel, valamint a digitális évtized 2030-ra kitűzött céljaival az Európai Bizottság jelentős keretet hozott létre Európa jövőbeli digitális fejlődéséhez. Ahhoz, hogy Európa teljes mértékben kihasználhassa ezt a keretet, és ezáltal teljes mértékben kiaknázza a digitális fejlődésben rejlő lehetőségeket, valamennyi érdekelt félnek maximalizálnia kell erőfeszítéseit. E célból a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális programja kulcsfontosságú eszközök lesznek az üvegszálas és 5G hálózatok – köztük a páneurópai gerinchálózatok – kiépítésének felgyorsításához.

Az Európai Bizottság (a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága) az elkövetkező években továbbra is nyomon követi a tendenciákat és a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti terv aktualizálását a tagállamokban, hogy biztosítsa a gigabitalapú társadalom 2025-ig és a digitális évtized 2030-ra kitűzött céljainak elérése felé tett előrelépést.

Letöltések

Study on National Broadband Plans in the EU-27 (pdf)
Letöltés