Az egészségügy digitalizációja átalakíthatja az egészségügyi környezetet, és különböző módokon szolgálhatja az emberek javát. Az egészségügyre és az ellátásra vonatkozó digitális megoldások több millió polgár jóllétét növelhetik, ha azokat célirányosan tervezik meg és költséghatékony módon hajtják végre. A digitális transzformáció támogathatja a határokon átnyúló ellátás folytonosságát, ami fontos szempont azok számára, akik üzleti vagy szabadidős célból külföldön tartózkodnak.
Az új technológiák alkalmazása hozzájárulhat az egészség előmozdításához és a betegségek megelőzéséhez is, többek között a munkahelyen is. Támogathatja az egészségügyi rendszerek reformját és az emberek igényeire összpontosító új ellátási modellekre való átállásukat, és lehetővé teheti a kórházközpontú rendszerekről a közösségi alapú és integráltabb ellátási struktúrákra való áttérést.
A digitális eszközök segítségével a tudományos ismeretek felhasználhatók arra, hogy segítsék a polgárokat a jó egészség megőrzésében. Lehetőségük van arra is, hogy lehetővé tegyék az egészségügyi adatok jobb felhasználását a kutatásban és az innovációban a személyre szabott egészségügyi ellátás, a jobb egészségügyi beavatkozások, valamint a hatékonyabb egészségügyi és szociális ellátórendszerek támogatása érdekében.
Napirendtervezet
Mérsékelt: Lavinia BIANCHI/Eline CHIVOT - Videó letöltés mp3-ban
10:00–10:15 Bevezetés a digitális évtized szakpolitikai programjába (DDPP) ésamp; a digitális évtizedről szóló első jelentés eredményei (az e-egészségügyre vonatkozó rész)
- Eric PETERS, osztályvezető (megbízott), B.2. osztály, a digitális évtized koordinálása, DG CONNECT
10:15–10:40 – Hozzáférés az egészségügyi adatokhoz: Lehetőségek és lehetőségek; kihívások
Egészségügyi adatok: Lehetőségek és lehetőségek; kihívások a stratégiai kontextusban
- Saila RINNE, osztályvezető (megbízott), H.3. osztály, e-egészségügy, jóllét és idősödés, DG CONNECT e-egészségügyi mutatók: a beavatkozás logikája és a kulcsfontosságú jellemzők jelentősége a felhasználók számára
E-egészségügyi mutatók: a beavatkozás logikája és a kulcsfontosságú jellemzők jelentősége a felhasználók számára
- Renata PALEN, szakreferens – uniós szakpolitikák, H.3. egység, e-egészségügy, jóllét és idősödés, DG CONNECT
10:40–10:55 – Az európai egészségügyi adattérről szóló rendelet bevezetése: az egészségügyi adatok felhasználása és további felhasználása
Bevezetés és elsődleges felhasználás
- Konstantin HYPPÖNEN, programfelelős – uniós szakpolitikák, H.3. egység, e-egészségügy, jóllét és idősödés, Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága
Másodlagos felhasználás és végrehajtási ütemterv
- Owe LANGFELDT, szakreferens – európai egészségügyi adattér, C.1. egység, Digitális egészségügy, Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság
10:55 – 11:20 – Az elektronikus azonosítás (eID) és a digitális pénztárca
Az eID használatának jelentősége az egészségügyi ellátás összefüggésében
- Maya MADRID, szakreferens, H.4. egység, e-kormányzat és bizalom, Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága
11:20 – 11:45 – Egészségügyi adatinfrastruktúrák, a jövőbeli európai digitális infrastruktúra-konzorcium (EDIC)
A rákos megbetegedésekre vonatkozó képalkotási és genomikai adatok hozzáférhetővé tétele a kutatás, az egészségügy és a közegészségügy számára
- Aleksandra WESOLOWSKA, programfelelős – uniós szakpolitikák, H.3. egység, e-egészségügy, jóllét és idősödés, Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága
- Szymon BIELECKI, csoportvezető – uniós szakpolitikák, H.3. egység, e-egészségügy, jóllét és idősödés, DG CONNECT