E-ARK Consortium
A workshopra május 28-án, kedden került sor Brüsszelben, mintegy 50 fő részvételével, mind a helyszínen, mind az interneten. A kétórás rendezvény a térinformatikai nyilvántartások megőrzésével kapcsolatos legújabb megoldások, megvalósítási tapasztalatok és modern kutatások bemutatására összpontosított. Az előadók megvitatták továbbá a digitális térinformatikai nyilvántartások hosszú távú megőrzésének és hozzáférhetőségének aktuális kérdéseit, kihívásait és fontosságát.
A workshopot Fulgencio Sanmartín, az Európai Bizottság CNECT Főigazgatóságának szakreferense nyitotta meg, aki nyitóbeszédében hangsúlyozta az e-archiválás fontosságát a DIGITAL Europe programban. Kiemelte továbbá a térinformatikai nyilvántartások szerepét és a 3D digitális kulturális örökséggel való fontos kapcsolatokat. Végül azt is megjegyezte, hogy több képzési erőforrásra van szükség ezen a területen.
Az első beszélgetésben az eArchiving Consortium csapatának tagjai bemutatták a digitális térinformatikai rekordok legújabb eArchiving Content Information Type Specification (CITS) újdonságait. Gregor Završnik a Geoarh.si-től azt mutatta, hogy nem történt jelentős változás az alapvető specifikációban, mivel az általános kialakítás elősegíti az elfogadást. A termékleírás végrehajtására vonatkozó iránymutatások azonban új tartalmat vezettek be. Az iránymutatások most példákat mutatnak arra is, hogy a szervezetek hogyan használhatják a CITS mappastruktúrát a kapcsolt adatelemek tárolására, és rámutatnak az egyedi állandó azonosítók használatára. A beszélgetés második részében Graser Anita az Osztrák Technológiai Intézettől mutatta be az új dokumentációs közzétételi folyamatot, és azt, hogy a felhasználók hogyan járulhatnak hozzá jobban véleményükhöz és tartalmukhoz a GitHubon keresztül.
A második előadást Ivars Bergmanis és Sanita Krumina mutatta be a Lett Geospatial Information Agency (LGIA) részéről. Bemutatták tapasztalataikat és a Geospatial Heritage digitalizálási projekt terjedelmét. A projekt magában foglalta az LGIA térinformatikai fondok digitalizálását, beleértve a távérzékelési fondokat, mint például a légi fényképészeti anyagokat és a történelmi térinformatikai anyagokat minden tudományágból, valamint az 1900-tól napjainkig tartó időszakokat. A projekt folyamatban van, és a tervek szerint 2030-ra fejeződik be. A digitális térinformatikai anyagokhoz való hozzáférés fellendíti a gazdasági tevékenységet, mivel lerövidíti a döntéshozatalhoz szükséges időt.
A harmadik előadást Markus Jobst, az osztrák metrológiai és Földmérési Hivatal térinformatikai közösségének egyik tagja mutatta be. Beszéde a szolgáltatásorientált architektúra és az AI jövőbeli követelményeinek perspektíváira összpontosított. A legfontosabb üzenet az volt, hogy a mai térinformatikai rekordok értéke az összekapcsoltságából származik, és így az archiválás után is elérhetőnek kell lennie. Egy másik szempont, amit meg kell őriznünk, az adatok felfedezhetősége a Digital Object Identifier (DOI) kódokon keresztül, amelyeket minden objektum kap. Végezetül kijelentette, hogy nagy szükség van hosszú távú stratégiákra a jelenlegi technológiák megőrzésére, mint például a SOA és a térinformatikai tudás infrastruktúrája.
Az utolsó előadást Marjan Ceh készítette, a szlovéniai Ljubljanai Egyetemről. Bemutatta azt a kutatást, amely a Földrajzi tér Egyetemes Ontológiáját (UOGS) tekinti a térinformatikai rekordok értelmezésének és újrafelhasználásának eszközeként mind az emberek, mind a gépek számára. Egy olyan világban, ahol az AI eszközök, mint például a Chat GPT nagy értéket teremtenek, szükség van a tudás tárolására és a nyilvántartások rendszerezésére, hogy ezek az MI-rendszerek pontosabb eredményeket érjenek el. És az ontológia az egyik válasz erre a szemantikai infrastruktúra problémájára. A szemantikai fogalmak rövid bemutatása után javasolta az UOGS szemantikai referenciarendszerként való használatát, amelyen keresztül a különböző térinformatikai nyilvántartás-kezelő rendszereket idővel és egymással összehasonlíthatjuk. Ez elősegítheti a különböző térinformatikai információs adatbázisok harmonizálását is, amelyeket végül egy nemzeti archívumban, valamint az EU különböző nemzeti archívumaiban archiválnak.
Az eseményről publikált előadások már elérhetők, és a felvételek az elkövetkező hetekben jelennek meg.