CNECT
Az április 6-án tartott Living- in.EU találkozó célja különösen az volt, hogy megszólítsa azokat a vállalatokat, amelyek támogatni kívánják a városokat a zöld digitális átalakulásban. A városok, a vállalatok és a nemzeti hatóságok példákkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a gyakorlatban hogyan alkalmazták az EU-ban érvényes műszaki előírásokat és irányítást, ideértve a konkrét közbeszerzéseket is.
Az ülés naprakész információkkal és kilátásokkal szolgált a MIMs Plus (minimális interoperabilitási mechanizmusok)technikai ütemtervérőlis.
Eddy Hartog, az Európai Bizottság „Technológiák az intelligens közösségekért” osztályának vezetője üdvözli a résztvevőket. Számba vette az „Élet. az EU-ban” sikereket, nemcsak az aláírók száma (115 aláíró, köztük 3 nemzeti és 7 regionális szintű) tekintetében, hanem az elkészített dokumentumok minősége, az intelligens közösségekről szóló diskurzus befolyásolása, valamint annak helyi és nemzetközi szintű hatása tekintetében is, és az ENSZ Habitat-jelentésében említették az EU-ban való életvitelt. A vállalatokat, egyesületeket és a tudományos köröket is egyre nagyobb érdeklődés övezi, és az EU-ban jelenleg 112 támogató van jelen.
Martin Brynskov, a Living-in.EU technikai alcsoport elnöke, valamint az Open and Agile Smart Cities (OASC) elnöke ismerteti a napirendet, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a vevőket és a beszállítókat ugyanabban a teremben hozzák össze.
A jelenlegi helyzet: Intelligens és fenntartható városok és közösségek Európában
Cristina Martinez, az Európai Bizottság „Technológiák az intelligens közösségekért” osztályának osztályvezető-helyettese ismerteti a politikai hátteret. A digitális évtized elindítása felvázolta a 2030-ra vonatkozó jövőképet és célokat, valamint számos szakpolitikai eszközt. A Bizottság olyan jogszabályokat is létrehozott a digitális átalakulás támogatására, mint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály, az adatkormányzásról és az adatokról szóló jogszabályok vagy a csipekről szóló európai jogszabály. A Digitális Európa program első felhívásait közzétették. A Bizottság így nyújt pénzügyi támogatást a digitális átalakuláshoz. A prezentáció három fontos üzenete:
- Az EU-ban való életet az EU támogatói és aláírói alakítják.
- Fontos, hogy a szurkolók hozzájáruljanak a mozgalomban végzett munkához
- A jövőkép kialakításától a beszerzésig és a telepítésig.
- A meglévő megoldások bővítéséhez az elvekhez és a technológiákhoz való igazodásra van szükség.
- A technológiai szuverenitás most minden eddiginél fontosabb
- A Bizottság a kölcsönös biztosítási mechanizmussal összeegyeztethető, EU-barát szabványokon és megoldásokon kíván dolgozni
Rick Schager az OASC képviseletében ismerteti a minimális interoperabilitási mechanizmusok plusz (MIMs Plus) technikai ütemterv állását. Schager áttekintést nyújtott a kölcsönös biztosítási intézkedések létrehozásáról és kidolgozásukról, és elmagyarázta a kölcsönös biztosítási intézkedések különböző típusait és azok célját (az ismertetést az alábbiakban csatoljuk). Kiemeli, hogy a végső cél a társadalmi kihívások kezelése. Az üzleti oldalról az üzleti modellek és az érettségi/technológiai készültségi szintek (TRL) kezeléséről van szó. Nemcsak az adatok, hanem a döntéshozatalhoz, a forgatókönyvek szimulációjához és a valós idejű eredményekhez is hozzájutunk.
Kerekasztal – Gyakorlat a MIMs Plusszal a közbeszerzésben. A kerekasztal résztvevői élénk vitát folytattak: Andreja Lampe (Kereskedelmi és Ipari Kamara, Szlovénia), Jan-Joost van Kan (Atos), Bart De Lathouwer (Rotterdam), Mikko Sierla (Vastuu csoport), Ramón Ferri (Valencia), Mads Ockert Bonne (KMD) és vitaindítók Anja De CUNTO (Eurocities és nagy vásárlók az éghajlatért és a környezetért), Beatriz Barateiro (AIOTI) és Omar Dhaher (Európai Digitális Kkv-szövetség). Valamennyi fél kiemelte a szabványosítás, az interoperabilitás és a MIMs Plusz alapvető szerepét, valamint az eladótól való függés elkerülésének fontosságát. A napirenden olyan témák is szerepeltek, mint az adatmegosztás, a kísérleti projektek és a bővítés, a polgárok szerepvállalása és a helyi digitális ikrek.
Az EU klímasemleges intelligens városokra irányuló küldetése
A NetZeroCities célja, hogy segítse Európát a klímasemlegesség elérésére irányuló törekvéseiben azáltal, hogy támogatja a „100 klímasemleges és intelligens város 2030-ig”elnevezésű uniós küldetést, és világszínvonalú szakértelmet és szolgáltatásokat biztosít a városok számára.
Cornelia Dinca (OASC) ismerteti a „Tudástár – A klímasemlegességet elősegítő digitális megoldások szerepe” című dokumentumot. A platform célja, hogy megszervezze és hozzáférhetővé tegye a rendelkezésre álló erőforrásokat, szakértelmet és képességeket, bevált megoldásokat kínálva minden olyan város számára, amely támogatja őket a klímasemlegesség elérésében. Ennek 2022 szeptemberére kell megkezdenie működését. A Dinca felkérte a Living-in.EU közösséget, hogy járuljon hozzá a platformhoz, és kifejezte a platformok közötti együttműködésre irányuló szándékát.
A következő lépések
Michael Mulquin (OASC) A kölcsönös biztosítási intézkedések célja, hogy a városok és közösségek méretüktől függetlenül élvezhessék a nyitott piac előnyeit. Jelenleg 10 kölcsönös biztosítási intézkedés létezik a fejlesztés különböző szakaszaiban. Megfelelés és megfelelés a kölcsönös biztosítási intézkedések összefüggésében: azok a polgárok és közösségek, akik és amelyek úgy döntenek, hogy ökoszisztémáikat a MIM-eknek megfelelő módon építik ki, valamint azok a vállalatok, amelyek biztosítják, hogy termékeik és szolgáltatásaik megfeleljenek a MIM-eknek. Elegendő iránymutatásra van szükség a kölcsönös biztosítási intézkedésekre vonatkozóan, hogy az ökoszisztémák meg tudjanak felelni azoknak, és hogy a termékeket és szolgáltatásokat a MIM-nek megfelelőként lehessen tanúsítani. Az OASC úgy véli, hogy a kölcsönös biztosítási intézkedések addig nem készek bevezetni, amíg a megfelelőségi és megfelelési követelmények nem egyértelműek. A követelményeknek lehetővé kell tenniük a vállalatok számára annak ellenőrzését, hogy termékük megfelel-e a MIM-nek, és ennek a vizsgálatnak gyorsnak, egyszerűnek és megfizethetőnek kell lennie.
Serge Novaretti (a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága) kifejezte az Európai Bizottság azon szándékát, hogy – például tesztágyak biztosításával – támogassa a megfelelőségi és megfelelőségi követelményeket és vizsgálatokat. Az elkövetkezendő hónapokban a kölcsönös biztosítási mechanizmusnak való megfelelést ellenjegyzőket is létrehozzák.
Következtetés
Martin Brynskov (OASC) nagyon pozitívan értékeli, hogy egyértelmű cél van a megfelelési és megfelelőségi követelmények kidolgozása, valamint e követelmények tesztelése és validálása. Kiemeli az intelligens városok és közösségek európai interoperabilitási keretéről szóló javaslat (EBA4SCC) jelentőségét. Ez adokumentumegyértelműen meghatározza az intelligens városok és közösségek fontosságát, amelyek transzverzálisak minden ágazatban, például a mobilitás és a közlekedés, az energia, a biztonság és a védelem területén.
Cristina Martinez (DG CONNECT) végezetül megköszöni a résztvevőknek az intenzív és ígéretes párbeszédet. Arra szólított fel, hogy több ember vegyen részt aktívan az „EU-ban való élet” mozgalomban, a városokat és a vállalatokat pedig arra, hogy vegyenek részt a szabványosítási folyamatban.