A tanulmány rámutat arra, hogy a Next Generation Internet (NGI) kezdeményezés jelentős hatást gyakorolt egy fenntartható, szuverén nyílt forráskódú technológiai környezet kialakítására Európában, amely igazodik az uniós szakpolitikákhoz és értékekhez.
Azt is jelzi, hogy a kezdeményezés által finanszírozott projektek prioritásként kezelik az egyének jogait, előmozdítják a választás szabadságát, fokozzák a biztonságot és a védelmet, előmozdítják a fenntarthatóságot, és előmozdítják a digitális nyilvános térben való aktív részvételt.
A tanulmány megállapította továbbá, hogy az NGI-projektek hozzájárulnak számos uniós jogszabály lehetővé tételéhez, különös tekintettel az általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR) való megfelelés támogatására, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacról szóló jogszabályra, a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra, az uniós digitális személyazonossági kezdeményezésekre, az online választás szabadságának biztosítására és a digitális közjavak koncepciójának támogatására.
Ezenkívül az NGI-projektek hozzájárultak a különböző protokollok és szabványok szabványosításához, amelyek célja a magánélet, a biztonság, az interoperabilitás és a funkcionalitás javítása a digitális környezetben.
Ezzel párhuzamosan a több mint 1000 projektet és mintegy 80 000, szoftverhamisítással kapcsolatos NGI-projektekhez aktívan hozzájáruló magánszemélyt magában foglaló portfólióval az NGI-kezdeményezés elősegíti az IKT-fejlesztők képzett közösségét Európában, és kulcsszerepet játszik a digitális készségek fejlesztésében, az innováció előmozdításában, valamint az európai versenyképesség és növekedés fokozásában.
A tanulmány szerint az NGI kezdeményezés előmozdította az innovációt, az interoperabilitást és a meglévő kezdeményezésekbe való integrációt, valamint a fenntartható struktúrák létrehozását, végső soron hozzájárulva az internet szabad és nyílt forráskódú szoftverekkel (FOSS) foglalkozó közösségének növekedéséhez és fejlődéséhez.
A kezdeményezés a nyílt forráskódú szoftverek ellátási lánca ellenőrizhetőségének, kiszámíthatóságának és rezilienciájának javítására is összpontosított.
E tanulmány eredményei átfogó áttekintést nyújtanak az NGI-portfólióról, elemezve annak teljesítményét e teljesítményértékelési kritériumok alapján, valamint a web 4.0-val kapcsolatos technológiai építőelemeit.
A megállapítások célja, hogy információkkal szolgáljanak a szakpolitikai döntéshozatalhoz és a jövőbeli munkaprogram kialakításához, többek között az olyan területekkel kapcsolatos megfontolások tekintetében, mint a digitális közjavak és a Web 4.0 fejlesztése.
Háttér
A Next Generation Initiative (NGI) kezdeményezés célja, hogy létrehozza a jövő internetének kulcsfontosságú technológiai építőelemeit, és a jövő internetét olyan interoperábilis platform-ökoszisztémaként alakítsa ki, amely megtestesíti azokat az értékeket, amelyeket Európa fontosnak tart: nyitottság, inkluzivitás, átláthatóság, a magánélet védelme, együttműködés és adatvédelem.
A cél az, hogy a felhasználók szabadon választhassanak az ingyenes és nyílt forráskódú decentralizált digitális megoldások közül. E célból az NGI pénzügyi támogatást nyújt az internet valamennyi rétegét lefedő, alulról szerveződő projektekhez: a nyílt hardvertől, a hálózati és közlekedési technológiáktól, a firmware-től, az operációs rendszerektől és a virtualizációtól, az elektronikus személyazonosságoktól és köztesszoftverektől, a decentralizált főkönyvektől, a szoftverproduktivitási eszközöktől, a forgalomfelügyeleti eszközöktől az over-the-top internetig és a vertikális alkalmazásokig.
Az NGI program 2019-ben indította el az internetes innovátorok támogatását, öt év alatt mintegy 140 millió eurót mozgósítva és több mint 1000 projektet támogatva.