A jelentés azonosítja a kommunikációs hálózatokat és infrastruktúrát fenyegető veszélyeket, amelyek kihasználják a sebezhetőségeket, és jelentős kockázatot jelenthetnek a konnektivitási infrastruktúra biztonságára és rezilienciájára nézve. Az azonosított fenyegetésekre vonatkozó megállapítások közé tartoznak többek között a törlők, akik törölhetik vagy korruptíthatják a célzott rendszerekre, a zsarolóvírus-támadásokra, az ellátási láncot érintő támadásokra és a fizikai támadásokra vonatkozó adatokat.
E megállapítások alapján, valamint az 5G hálózatokra vonatkozó koordinált uniós kockázatértékelésben már azonosított kockázati forgatókönyvek mellett a jelentés tíz stratégiai kockázati forgatókönyvet dolgoz ki, például az ellátási láncot érintő támadást az üzemeltetők infrastruktúrájához való hozzáférés érdekében, vagy a digitális infrastruktúra elleni összehangolt fizikai szabotázstámadást.
Az e kockázatok csökkentését célzó azonnali nyomon követésként a jelentés stratégiai és technikai ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok, a Bizottság és az ENISA számára, amelyeket a lehető leghamarabb végre kell hajtani. Ezek az ajánlások magukban foglalják a kibergyakorlatokat, a kritikus infrastruktúrák stressztesztjét, az alapvető internetes infrastruktúra – többek között a tenger alatti kábelek – kritikusságának, ellenálló képességének és redundanciájának értékelését, valamint a digitális infrastruktúra elleni fizikai támadásokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok nemzeti hatóságok közötti cseréjét.
A jelentés a távközlési miniszterek 2022. március 9-én Neversben (Franciaország) tartott nem hivatalos ülésén megfogalmazott közös felhívást követő intézkedés. Ez a jelentés hozzájárul a ma elfogadott, „Hogyan kezeljük Európa digitális infrastrukturális igényeit?” című fehér könyv III. pillére (Biztonságos és reziliens digitális infrastruktúrák Európa számára) keretébe tartozó munkafolyamathoz is.
További információk a jelentésben találhatók.