Skip to main content
Shaping Europe’s digital future
News article | Kiadvány

Meg kell-e építeni a mátrixot? A digitális ikermodell néhány kihívása – Szeminárium a komplex tudomány helyi digitális ikermodellek céljára való használatáról szóló állásfoglalás ismertetése

A „Should We Build The Matrix?” című prezentációt A digitális ikerkoncepció néhány kihívása” című, Dirk Helbing professzor által készített tanulmány célja az volt, hogy bemutassa azokat az érveket, amelyek a komplex tudomány városokkal való foglalkozása során történő alkalmazása mellett szólnak. A dokumentum a Complexity Science and Smart Cities szakértői csoport által készített állásfoglaláson alapult.

Image of a city in the sky reflecting the city below

@iStock Getty images

2021. szeptember 6-án Dirk Helbing, az ETHZ számítógépes társadalomtudományi professzora előadást tartott az összetett tudományokkal és intelligens városokkal foglalkozó szakértői csoport által készített állásfoglalás alapján.

A prezentáció célja az volt, hogy bemutassa, milyen érvek szólnak amellett, hogy a komplex tudományt hogyan alkalmazzák a városokkal való kapcsolattartás során.

A városok rendkívül dinamikus és összetett rendszerek, amelyek rengeteg egymással kölcsönhatásban lévő és néha egymással ütköző rétegből állnak. Az egyik rétegben vagy a kezdeti feltételek valamelyikében bekövetkező kismértékű zavar „vajhatást” okozhat a rendszerben, ami súlyos instabilitáshoz vezethet.

Ezek a komplexitás jelei, ezért az intelligens városokat összetett rendszerekként kell modelleznünk. Ezek a modellek akkor válhatnak hasznossá, ha képet szeretnénk kapni arról, hogy mi történhet, ha valamit megváltoztatunk a városban, és „meg akarjuk tekinteni” ennek a változásnak az eredményét a szimuláció során, vagy amikor egy politika eredményét akarjuk tesztelni (pl. növelni a körgyűrűt egy további sávtal és annak a forgalmi torlódásokra gyakorolt hatását). A komplex tudomány azt is lehetővé teszi, hogy az embereket (vagy polgárokat) a rendszer részeként és modellezés alatt is bevonják.

Mindenesetre a polgári részvétel gondolata – ha nem is a modellekben, legalábbis a modellforgatókönyvekkel való „játszásban”, valamint azok szerepvállalásának és hatékony visszajelzésének megszerzésében – mélyen gyökerezik a Dirk által bemutatott e-demokrácia modellben, szemben a háborús szobákkal, ahol a ikert (és modelljeit) néhány felhasználó központilag irányítja.

A szemináriumon 32 külső meghívott szakértő vett részt, különböző háttérrel, a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (C3, C1), a Közös Kutatóközpont, az uniós projektek, az OASC, a különböző városok, a komplex tudomány szakértői és a standard testületek képviselői vettek részt a szemináriumon.

Dirk Helbing bemutatta a hallgatóságnak az állásfoglalás mögött meghúzódó ötleteket, számos példát és gyakorlati ajánlást ismertetve arra vonatkozóan, hogy mikor kell alkalmazni a komplex tudományt.

Előadását követően volt ideje kérdéseket feltenni, különösen az összetettség városok számára történő gyakorlati alkalmazásával, valamint olyan metamodellek vagy metaszabványok létrehozásával kapcsolatban, amelyek előmozdíthatják e modellek használatát, és széles körben elérhetővé és könnyen alkalmazhatóvá tehetik azokat. Megvitatták a polgárok bevonását is.

Az állásfoglalás jelenleg a ResearchGate előnyomtatásban található, a https://www.researchgate.net/publication/354446988 oldalon.

A szemináriumról készült videofelvétel a https://www.youtube.com/watch?v=gAkoprZmW4k címen érhető el.