5G cselekvési terv

A nagyon nagy kapacitású hálózatok, például az 5G kulcsfontosságú eszköz lesz Európa számára ahhoz, hogy versenyképesek legyenek a globális piacon, és a mobilszolgáltatók világméretű 5G bevételei 2025-re várhatóan elérik a 225 milliárd EUR-t.

A Bizottság 2016 szeptemberében tervet indított az 5G infrastruktúrák és szolgáltatások Európa-szerte történő kiépítésére irányuló uniós erőfeszítések fokozására. A cselekvési terv egyértelmű ütemtervet határozott meg az 5G infrastruktúrára irányuló köz- és magánberuházások számára az EU-ban. 

Ennek elérése érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket javasolja:

• összehangolja az 5G valamennyi uniós tagállamban történő összehangolt kiépítésére vonatkozó ütemterveket és prioritásokat, célul tűzve ki a hálózat korai bevezetését 2018-ig, és legkésőbb 2020 végéig a nagyszabású kereskedelmi bevezetés felé mozduljon el;
• a 2019. évi rádiótávközlési világkonferenciát (WRC-19) megelőzően ideiglenes spektrumsávok rendelkezésre bocsátása az 5G számára, amelyet a lehető leghamarabb ki kell egészíteni további frekvenciasávokkal, és törekedni kell a 6 GHz feletti konkrét 5G frekvenciasávok engedélyezésére vonatkozó ajánlott megközelítés kialakítására;
• mozdítsák elő a korai telepítést a nagyobb városi területeken és a főbb közlekedési útvonalak mentén;
• mozdítsák elő a több érdekelt felet tömörítő páneurópai kísérleteket, amelyek katalizátorként szolgálnak ahhoz, hogy a technológiai innovációt teljes körű üzleti megoldásokká alakítsák;
• az 5G-alapú innovációt támogató iparági vezetésű kockázati alap végrehajtásának elősegítése;
• egyesítse a vezető szereplőket a globális szabványok előmozdításában.

Az EU 5G köz- és magánszféra közötti partnersége (5G-PPP) a többi régióhoz képest egyértelműen a jelenlegi kutatási szakasz élvonalába helyezte Európát. A kutatási eredmények jelenleg táplálják a globális szabványosítási folyamatot, és számos kulcsfontosságú ágazattal együttműködve az első nagyszabású európai kísérletek és demonstrációk előkészítésére szolgálnak. Az 5G cselekvési terv kihasználja ezeket a kezdeti kutatási sikereket.

Szabályozási keret

Az új európai elektronikus hírközlési kódex és az 5G cselekvési terv szorosan kapcsolódnak egymáshoz: mindkettő célja az európai ipar versenyképességének előmozdítása. Támogatni fogják az 5G hálózatok kiépítését és elterjedését, különösen a rádióspektrum időben történő kiosztását és rendelkezésre állását, a kiscellás hálózatok kiépítésének kedvezőbb feltételeit vagy az egyes szolgáltatások kiépítését akadályozó ágazati kérdéseket, a beruházási ösztönzőket és a kedvező keretfeltételeket, míg a nyílt internetre vonatkozó, nemrégiben elfogadott szabályok jogbiztonságot nyújtanak az 5G-alkalmazások kiépítését illetően.

5G alkalmazása

Az 5G lehetővé teszi:

• ipari átalakulás a gigabites sebességgel nyújtott vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások révén. Az 5G-nek jóval 10 Gigabit/másodpercnél nagyobb adatkapcsolatokat, 5 milliszekundum alatti késleltetést és a rendelkezésre álló vezeték nélküli erőforrások (Wi-Fi-től 4G-ig) kihasználását és több millió csatlakoztatott eszköz egyidejű kezelését kell biztosítania;
• az eszközöket és tárgyakat összekapcsoló új típusú alkalmazások (a tárgyak internete) és a sokoldalúság támogatása szoftver-virtualizáció révén, amely innovatív üzleti modelleket tesz lehetővé több ágazatban (pl. közlekedés, egészségügy, gyártás, logisztika, energia, média és szórakoztatás).

Lehetőséget teremt az új, átfogó mobil virtuális szolgáltatásokra, amelyek fontosak a gazdaság és a társadalom számára, a virtuális valóságtól kezdve a távoli együttműködésen át az on-line egészségügyi megfigyelésig vagy az összekapcsolt autókig, valamint esetleg a drónok szállításáig vagy az automatizált vezetésig.