5G

Az 5G gyakorlatilag univerzális, ultra-nagy sávszélességű és alacsony késleltetésű "kapcsolatot" biztosít nemcsak az egyes felhasználók, hanem a csatlakoztatott objektumok számára is. Várhatóan alkalmazások és ágazatok széles körét fogja kiszolgálni, beleértve a szakmai felhasználásokat is. Például összekapcsolt automatizált mobilitás, e-egészségügy, energiagazdálkodás, esetleg biztonsági alkalmazások stb.

Az 5G a mesterségesintelligencia-rendszerek kulcsfontosságú támogató eszköze is lesz, mivel valós idejű adatgyűjtést és -elemzést biztosít. Ugyanakkor új dimenzióba emeli a felhőt azáltal, hogy lehetővé teszi a számítástechnika és a tárolás – például a peremfelhő és a mobil pereminformatika – elosztását az egész infrastruktúrában,

Európa alakítja az 5G-s jövőképet

Az Európai Bizottság már korán felismerte az 5G-ben rejlő lehetőségeket, és 2013-ban az 5G-vel (5G-PPP) foglalkozó köz-magán társulást hozott létre az 5G-technológiával kapcsolatos kutatás és innováció felgyorsítása érdekében. Az Európai Bizottság a Horizont 2020 programon keresztül több mint 700 millió euró közfinanszírozást különített el e tevékenység támogatására.

Ezeket a tevékenységeket az 5G-re épülő globális konszenzus biztosítását célzó nemzetközi terv kíséri. Az 5G kutatásba és szabványokba történő uniós beruházásokra van szükség a 2025-re várható forgalom volumenének támogatásához. Az uniós beruházások emellett fellendítik a hálózatokat és az internetes architektúrákat az olyan feltörekvő területeken, mint a gépek közötti (M2M) kommunikáció és a dolgok internete (IoT). 

A Bizottság 2016-ban elfogadta az 5G-re vonatkozó európai cselekvési tervet, hogy biztosítsa az 5G-infrastruktúra mielőbbi kiépítését Európa-szerte. A cselekvési terv célja az volt, hogy legkésőbb 2020 végéig valamennyi uniós tagállamban megkezdjék az 5G szolgáltatások bevezetését. Ezt követően gyors kiépítést javasol annak érdekében, hogy 2025-re biztosítani lehessen a megszakítás nélküli 5G lefedettséget a városi területeken és a fő közlekedési útvonalak mentén.

A digitális iránytű: A digitális évtized megvalósításának 2021-ben elfogadott európai módja azt a további célt tűzi ki, hogy 2030-ra valamennyi lakott területre kiterjedjen az 5G.

Az 5G cselekvési terv és a digitális évtizedre vonatkozó stratégia előrehaladásának nyomon követése érdekében a Bizottság támogatja az Európai 5G Megfigyelőközpontot. A Megfigyelőközpont olyan nyomonkövetési eszköz, amely globális összefüggésben vizsgálja a főbb európai piaci fejleményeket. Beszámol továbbá a tagállamok által hozott előkészítő intézkedésekről, például a spektrumárverésekről és a nemzeti 5G stratégiákról.

Az 5G hálózatok kiépítése szorosan függ a rádióspektrumhoz való hozzáféréstől, amely a vezeték nélküli technológiák alapja. A csatlakoztatott eszközök és használatuk arányának növekedésével a spektrumerőforrásokat és használatukat Európa-szerte harmonizálni kell az infrastruktúra határokon átnyúló interoperabilitásának lehetővé tétele érdekében. Ez az alapja az 5G-vel a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatások széles körének, például az új okostelefon-alkalmazásoknak és a különböző ipari ágazatok számára nyújtott szakmai szolgáltatásoknak.

Úton a 6G felé

Az Európai Bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy felkészítse Európát a 6G-re,biztosítva, hogy készen álljunk a kommunikáció következő generációjára. A 6G-vel kapcsolatos kutatási és innovációs kezdeményezések világszerte megjelentek, és az első termékek és infrastruktúrák az évtized vége felé várhatók. Európának megvan a lehetősége arra, hogy világszinten vezető 6G szolgáltatóvá váljon, ha ennek megfelelően megcélozzuk a beruházásokat, és fenntartjuk a partnerségeket az európai iparral és a hasonlóan gondolkodó országokkal.