Az Európai Bizottság az 5G köz-magán társulás keretében az iparággal együtt kutatási és innovációs eszközként működik együtt az európai 5G kutatás strukturálásához és irányításához.
Az 5G köz-magán társulás (5G-PPP) keretében végzett uniós kutatás célja, hogy előmozdítsa Európa technológiai know-how-ját és ipari vezető szerepét az 5G hálózatokban. Célja továbbá, hogy megvizsgálja azokat a kialakulóban lévő technológiákat, amelyek előkészítik az 5G-n túli korszakot. A kutatási eredmények célja az 5G szabványok kialakítása, a vonatkozó spektrumazonosítás validálása és a globális 5G jövőkép támogatása. Az 5G-PPP keretében az építészettel, a jövőképpel, a spektrummal, a szabványokkal, a technológiaértékeléssel, a teszteléssel, a gépjárműiparral, a biztonsággal stb. foglalkozó munkacsoportokat hoztak létre a vonatkozó európai kutatási projektek eredményeinek megszilárdítása céljából.
A szabványok és spektrumok esete
Az 5G szabványosítása 2016 elején kezdődött a harmadik generációs partnerségi projekt (3GPP) égisze alatt,amely a globális mobil kommunikációs rendszerek kulcsfontosságú szabványügyi testülete. A szabványok első hulláma a 3GPP 15. kiadásán keresztül érhető el, a második hullám pedig fejlesztés alatt áll, és 2020-ig lesz elérhető. Az EU célja, hogy fejlett kutatásai révén továbbra is befolyásolja a jövőbeli (5G és azon túli) kommunikációs rendszerek technológiai meghatározását és következésképpen a szabványokat. Az Európai Bizottság az 5G szabványokat az európai ipar digitalizálására irányuló kezdeményezés öt prioritási területe közé sorolja.
Hasonlóképpen, az 5G spektrumazonosítás hivatalosan az ITU 2015-ös rádiótávközlési világkonferenciáján (WRC-15) kezdődött azzal a céllal, hogy 2019-re meghatározza a 6 GHz feletti 5G spektrumot. Ebben az összefüggésben az uniós kutatás előírja a vizsgált különböző sávok alkalmazhatóságának értékelését.
Európa 5G kutatási terve
Az 5G kutatást a Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs programja finanszírozza, és három szakaszban szerveződik:
1. fázis: A jövő 5G hálózati architektúrája
Az 5G PPP 1. szakasza, amely a 2015–2017-es időszakot öleli fel, fontos eredményeket hozott az alapvető 5G technológiák terén. A klasszikus rádió- és hálózati előadások terén elért eredményeken túl megjelentek a személyre szabott hálózati szeleteket támogató virtuális hálózati architektúrák, valamint a heterogén hálózatok, azaz a „hálózatok hálózata”, beleértve a műholdas hálózatokat is.
Az Európai Bizottság 2015. július 1- jén 19 kutatási projektet indított 129 millió eurós költségvetéssel e kérdések kezelésére és a jövőbeli 5G hálózati architektúra alapvető elemeinek biztosítására. Kulcsfontosságú eredményeik a jövőbeli 5G hálózatok technológiai alapjai, és nagymértékben hozzájárultak az 5G szabványosítási folyamathoz.
2. fázis: A demonstráció és a kísérletek felé való elmozdulás a vertikális iparágak bevonásával
Az 5G PPP 2. szakasza, amely a 2017–2019 közötti időszakot öleli fel, bővíti ezeket az eredményeket, és szorosabb kapcsolatokat hoz létre az 5G közösség és a vertikális iparágak között. A második szakasz célja a koncepciók és kísérletek bizonyítása felé való elmozdulás. Aktívan bevonja a vertikális iparágakat, amelyek várhatóan a jövőbeli 5G hálózatok fő felhasználóinak részei lesznek.
Az Európai Bizottság 2017. június 1-jén 21 projektet indított útjára, összesen mintegy 150 millió EUR finanszírozással. Számos új érdekelt fél (a 2. fázisban résztvevők több mint 60%-a) csatlakozott a PPP-hez, lehetővé téve a projektek számára, hogy demonstrációkat kezdeményezzenek és kísérletezzenek az 5G technológiákkal a jövőbeli hálózathasználók különböző típusaihoz (emberek, robotok, autók, „dolgok” stb.) közelebbi környezetben.
3. fázis: Az 5G platformok, az összekapcsolt és automatizált mobilitás, a vertikális iparágakban végzett kísérletek és az 5G hosszú távú fejlődése
Az 5G PPP 3. szakaszának első hulláma egy end-to-end kísérleti hálózati infrastruktúra integrációja révén megszilárdítja az előző szakaszok eredményeit. 2018. július 1-jén három uniós finanszírozású projekt indult, és tíz különböző uniós országban több mint tizenöt kísérleti helyszínt összekötő, végponttól végpontig terjedő platformokat építenek ki. Az így létrejövő infrastruktúrát a technológiai lehetőségek teljes rendszerkörnyezetben történő validálására, valamint az 5G PPP fő teljesítménymutatóinak (KPI) validálására fogják használni.
A 3. szakasz második hulláma az összekapcsolt és automatizált mobilitás (CAM) határokon átnyúló folyosóin futó kísérleti projektek támogatása. Az Európai Bizottság 2018. november 1-jén három kutatási és innovációs projektet indított, amelyek a szomszédos tagállamok által jóváhagyott, határokon átnyúló folyosók közül háromra terjedtek ki. A fő cél a járművek összekapcsolhatóságának kihasználása, hogy teljes ökoszisztémát hozzon létre az autók és a járművek körül, és ne csak a biztonsággal kapcsolatos felhasználási eseteket szolgálja, hanem számos alkalmazást, beleértve a karbantartást, a biztosítást, az infotainmentet, a vezető segítségét és az autonóm vezetést.
A harmadik hullám támogatja a kísérletek és kísérleti projektek végrehajtását, amelyek célja az 5G hálózat alkalmazhatóságának bizonyítása a vertikális iparágak felhasználási eseteiben (média és szórakoztatóipar, ipar, egészségügy, közlekedés és autóipar, energia stb.), amelyek az első hullámtól az 5G végpontok közötti platformokon futnak. 2019 közepénhét új projekt indult, összesen 100 millió EUR összegű uniós finanszírozással.
Az utolsó hullám a kommunikációs rendszerek hosszú távú fejlődésével foglalkozik, megvizsgálja az 5G PPP keretében még nem vagy még nem teljes körűen tárgyalt technológiákat, és megnyitja az utat az 5G-n túlmutató intelligens konnektivitási rendszerek felé.
A kutatáson túl
2015 -ben az 5G PPP-vel együtt kidolgoztak egy 5G jövőképet, valamint a folyamatban lévő kutatást, valamint az 5G kutatás és szabványok kidolgozását. Ismerteti az 5G hálózatok fő innovációs és felhasználási eseteit, és tisztázza az 5G európai jövőképét.
Az európai 5G jövőkép a vertikális iparágakat, például az autóipart helyezi az 5G felhasználási esetek középpontjába. Forradalmasítja a mai hálózatok kialakításának és működésének módját. Az 5G hálózatokat rugalmas hálózati platformoknak tekintik, amelyek képesek alkalmazkodni az olyan konkrét digitális üzleti felhasználási esetek sokoldalú követelményeihez, mint például az autonóm vezetés, az intelligens gyárak, a távoli egészségügyi ellátás és az intelligens energiaellátás.
Azóta az Európai Bizottság és az 5G PPP számos olyan szemponton dolgozott, amelyek ebből a jövőképből erednek, mint például a különböző függőlegesek követelményei vagy a páneurópai 5G vizsgálati ütemterv. A folyamatban lévő együttműködés eredményeit bemutatófehér könyveket és ütemterveket rendszeresen közzéteszik.
A kutatási és innovációs munka nyomon követéseként az Európai Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal és az iparral a 2016-ban közzétett 5G cselekvési terv végrehajtásának különböző lépéseiben, előkészítve az 5G hálózatok uniós országok közötti hatékony és összehangolt kiépítését.
Kapcsolódó tartalom
Összkép
Az 5G a kritikus új generációs hálózati technológia, amely lehetővé teszi az innovációt és támogatja a digitális átalakulást.
Lásd még
A Bizottság új stratégiai célkitűzéseket határozott meg az 5G digitális évtizedben történő kiépítésére vonatkozóan, amely a digitális és zöld helyreállítás alapját képezi.
Az Európai Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás (SNS Közös Vállalkozás) célja Európa ipari vezető szerepének biztosítása az 5G és a 6G terén.
Az Európai 5G Megfigyelőközpont lehetővé teszi az EU számára, hogy értékelje az 5G cselekvési terv előrehaladását, és lépéseket tegyen annak teljes körű végrehajtása érdekében.
Az 5G cselekvési terv olyan stratégiai kezdeményezés, amely Unió-szerte megvalósítja az 5G-t valamennyi polgár és vállalkozás számára.
Az összekapcsolt és automatizált mobilitás egyedülálló lehetőséget kínál közlekedési rendszereink biztonságosabbá, tisztábbá, hatékonyabbá és felhasználóbarátabbá tételére.
Az uniós tagállamok és az ipar összehangolják arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy elindítsák az összekapcsolt és automatizált mobilitást szolgáló 5G folyosók (CAM) széles körű kiépítését.