A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály Unió-szerte javítani fogja a kiberbiztonsági eseményekre való felkészültséget, azok észlelését és az azokra való reagálást.
A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály 2025. február 4-én lépett hatályba. Célja, hogy megerősítse a jelentős és nagyszabású kiberbiztonsági fenyegetések és támadások észlelésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra szolgáló uniós kapacitásokat. A jogszabály magában foglalja az EU-szerte összekapcsolt nemzeti és határokon átnyúló kiberközpontokból álló európai kiberbiztonsági riasztási rendszert, valamint az EU kiberrezilienciájának javítását célzó átfogó kiberbiztonsági vészhelyzeti mechanizmust.
Európai kiberbiztonsági riasztási rendszer
A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály javaslatot tartalmaz egy európai kiberbiztonsági riasztási rendszerre a kiberfenyegetések észlelésének, elemzésének és az azokra való reagálásnak a javítása érdekében.
Ez a rendszer az EU-ban működő nemzeti és határokon átnyúló kiberközpontokból fog állni, amelyek fejlett technológiákat, például mesterséges intelligenciát (MI) és adatelemzést fognak használni a fenyegetések észlelésére és a fenyegetésekkel kapcsolatos figyelmeztetések határokon átnyúló megosztására a hatóságokkal.
A 2022 novemberében elindított első szakaszban a Digitális Európa program keretében két, határokon átnyúló biztonsági műveleti központból (jelenleg kiberközpontokból) álló konzorciumot választottak ki.
Kiberbiztonsági vészhelyzeti mechanizmus
A kiberbiztonsági vészhelyzeti mechanizmus biztosítani fogja a kiberbiztonsági eseményekre való felkészültség és reagálás javítását. Ennek érdekében három területen fog fellépni:
- A felkészültségi intézkedések támogatása: A kulcsfontosságú ágazatokban, például a pénzügyekben, az energiaágazatban és az egészségügyben működő szervezetek tesztelése olyan potenciális gyengeségek tekintetében, amelyek kiszolgáltatottá tehetik őket a kiberfenyegetésekkel szemben. A vizsgálandó ágazatok kiválasztásakor figyelembe kell venni az uniós szintű közös kockázatértékelést.
- Uniós kiberbiztonsági tartalék létrehozása: Az uniós kiberbiztonsági tartalék magánszolgáltatók (a továbbiakban: megbízható szolgáltatók) biztonsági eseményekre való reagálási szolgáltatásaiból áll, amelyek a tagállamok vagy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, illetve a Digitális Európa programhoz társult harmadik országok kérésére a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály feltételei szerint telepíthetők, hogy segítsék őket a jelentős vagy nagyszabású kiberbiztonsági események kezelésében.
- Kölcsönös segítségnyújtás biztosítása: A mechanizmus támogatni fogja azt a tagállamot, amely kölcsönös segítséget nyújt a kiberbiztonsági esemény által érintett másik tagállamnak.
Kiberbiztonsági események felülvizsgálati mechanizmusa
A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály létrehozza továbbá a kiberbiztonsági események európai felülvizsgálati mechanizmusát az egyes kiberbiztonsági események értékelése és felülvizsgálata céljából. A Bizottság vagy a nemzeti hatóságok (az EU-CyCLONe) kérésére az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) felel az egyes jelentős vagy nagyszabású kiberbiztonsági események felülvizsgálatáért, és jelentést kell készítenie, amely tartalmazza a levont tanulságokat és adott esetben az uniós kiberreagálás javítására vonatkozó ajánlásokat.
Finanszírozás
Az e rendelet szerinti európai kiberbiztonsági riasztási rendszert és kiberbiztonsági vészhelyzeti mechanizmust a Digitális Európa program (DIGITAL) „Kiberbiztonság és bizalom” egyedi célkitűzése keretében nyújtott finanszírozás fogja támogatni.
A teljes költségvetés 100 millió eurós emelést tartalmaz, amelyet e rendelet a Digitális Európa program egyéb stratégiai célkitűzéseiből javasol átcsoportosítani. Ezzel a DIGITAL keretében kiberbiztonsági intézkedésekre rendelkezésre álló új teljes összeg 842,8 millió euróra emelkedik.
A további 100 millió EUR egy része meg fogja erősíteni az ECCC által kezelt költségvetést a kiberközpontokkal és a felkészültséggel kapcsolatos intézkedések végrehajtása érdekében, munkaprogramja(i)k részeként. Emellett a kiegészítő finanszírozás az uniós kiberbiztonsági tartalék létrehozásának támogatására szolgál majd.
Kiegészíti a 2023–2027-es időszakra vonatkozó DIGITAL és Kiberbiztonsági DIGITAL fő munkaprogramban hasonló intézkedésekre már előirányzott költségvetést, amely a 2023–2027-es időszakra összesen 551 millió EUR-t tehet ki, míg a 2021–2022-es időszakra már 115 millió EUR-t különítettek el kísérleti projektek formájában. A tagállami hozzájárulásokkal együtt a teljes költségvetés akár 1,109 milliárd EUR is lehet.
Kapcsolódó tartalom
Összkép