Kiberbiztonsági politikák

Kiberbiztonsági stratégia

Az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2020 végén új uniós kiberbiztonsági stratégiát terjesztett elő.

A stratégia kiterjed az olyan alapvető szolgáltatások biztonságára, mint a kórházak, az energiahálózatok és a vasutak. Fedezi továbbá az otthonainkban, irodáinkban és gyárainkban található, egyre növekvő számú összekapcsolt tárgy biztonságát.

A stratégia a súlyos kibertámadásokra való reagáláshoz szükséges kollektív képességek kiépítésére, valamint a kibertér nemzetközi biztonságának és stabilitásának biztosítása érdekében a partnerekkel világszerte folytatott együttműködésre összpontosít. Felvázolja, hogy a közös kiberbiztonsági egység hogyan biztosíthatja a kiberfenyegetésekre való leghatékonyabb reagálást az EU és a tagállamok rendelkezésére álló kollektív erőforrások és szakértelem felhasználásával.

Jogszabályok és tanúsítás

Irányelv az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről (NIS 2 irányelv)

A kiberbiztonsági fenyegetések szinte mindig határokon átnyúlóak, és az egyik ország kritikus létesítményei elleni kibertámadás az EU egészét érintheti. Az uniós országoknak erős kormányzati szervekre van szükségük, amelyek felügyelik országuk kiberbiztonságát, és az információk megosztása révén együttműködnek más tagállamokbeli partnereikkel. Ez különösen fontos a társadalmaink számára kritikus ágazatok esetében.

A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló első irányelv (kiberbiztonságiirányelv)biztosítja az ilyen kormányzati szervek létrehozását és együttműködését. Ezt az irányelvet 2020 végén felülvizsgálták, ami a NIS 2 irányelv javaslatához és elfogadásához vezetett. A tagállamoknak 2024. október 18-ig kellett teljes mértékben átültetniük és végrehajtaniuk a NIS2-t.

ENISA – az EU kiberbiztonsági ügynöksége

Az ENISA (EurópaiUniós Kiberbiztonsági Ügynökség)a kiberbiztonsággal foglalkozó uniós ügynökség. Támogatást nyújt a tagállamoknak, az uniós intézményeknek és a vállalkozásoknak a kulcsfontosságú területeken, beleértve a kiberbiztonsági irányelv végrehajtását is.

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály

A digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó kiberbiztonsági követelményekről szóló rendeletre irányuló javaslat, az úgynevezett kiberrezilienciáról szóló jogszabály megerősíti a kiberbiztonsági szabályokat a biztonságosabb hardver- és szoftvertermékek biztosítása érdekében.

Kiberbiztonsági jogszabály

A kiberbiztonsági jogszabály megerősíti az ENISA szerepét. Az ügynökség jelenleg állandó megbízatással rendelkezik, és felhatalmazással rendelkezik arra, hogy Unió-szerte hozzájáruljon mind az operatív együttműködés, mind a válságkezelés megerősítéséhez. Emellett több pénzügyi és emberi erőforrással rendelkezik, mint korábban. A Bizottság 2023. április 18-án javaslatot tett az uniós kiberbiztonsági jogszabály célzott módosítására.

A kiberszolidaritásról szóló jogszabály

Az Európai Bizottság 2023. április 18-án javaslatot tett a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabályra, hogy Unió-szerte javítsa a kiberfenyegetésekre való reagálást. A javaslat magában foglal egy európai kiberbiztonsági pajzsot és egy átfogó kiberbiztonsági vészhelyzeti mechanizmust egy jobb kibervédelmi módszer létrehozása érdekében.

Tanúsítás

Digitális életünk csak akkor működhet jól, ha a közvélemény bízik az informatikai termékek és szolgáltatások kiberbiztonságában. Fontos látni, hogy egy terméket ellenőriztek és tanúsítottak, hogy megfeleljen a magas szintű kiberbiztonsági szabványoknak. Az EU-ban jelenleg különböző biztonsági tanúsítási rendszerek léteznek az informatikai termékekre vonatkozóan. Az egységes, közös tanúsítási rendszer mindenki számára egyszerűbb és világosabb lenne.

A Bizottság ezért egy uniós szintű tanúsítási keretrendszeren dolgozik, amelynek középpontjában az ENISA áll. A kiberbiztonsági jogszabály felvázolja e keret megvalósításának folyamatát.

Beruházás

Helyreállítási terv

A kiberbiztonság a Bizottság egyik prioritása a koronavírus-válságra adott válaszában, mivel a kijárási korlátozások idején fokozódtak a kibertámadások. Az európai helyreállítási terv további kiberbiztonsági beruházásokat tartalmaz.

A kutatás és az innováció támogatása: Horizont 2020 és cPPP; Európai horizont

A digitális biztonsággal kapcsolatos kutatás elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan innovatív megoldásokat alakítsunk ki, amelyek megvédenek minket a legújabb, legfejlettebb kiberfenyegetésekkel szemben. Ezért a kiberbiztonság fontos része a Horizont 2020-nak és utódjának, az Európai horizontnak. 

A Horizont Európa keretében a 2021–2027-es időszakban a kiberbiztonság a „Polgári biztonság a társadalomért” klaszter részét képezi. 

A Horizont 2020 részeként a Bizottság társfinanszírozta az olyan témákkal kapcsolatos kutatást és innovációt, mint a kiberbiztonsági felkészültség kibertartományok és szimuláció révén, a kis- és középvállalkozások kiberbiztonsága, a villamosenergia- és energiarendszer kiberbiztonsága, valamint a kiberbiztonság és az adatvédelem a kritikus ágazatokban. Ezek a témák a „Biztonságos társadalmak – Európa és polgárai szabadságának és biztonságának védelme” klaszterbe tartoznak.

2016-ban az Európai Bizottság és az Európai Kiberbiztonsági Szervezet (ECSO) között létrejött a Horizont 2020 szerződéses kiberbiztonsági köz-magán társulása (cPPP), amely a kiberipar, a tudományos élet, a közigazgatás stb. képviselőiből áll.

A kiberkapacitások és -telepítés támogatása

Fizikai és digitális infrastruktúráink nagyon szorosan összefonódnak. Ezért a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó infrastrukturális beruházási finanszírozási programja, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) részeként a kiberbiztonságba is beruházott.

A CEF támogatást nyújtott a számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportoknak, az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőknek, a digitális szolgáltatóknak, az egyablakos ügyintézési pontoknak és az illetékes nemzeti hatóságoknak. Ez fokozza a kiberbiztonsági képességeket és a határokon átnyúló együttműködést az EU-n belül, támogatva az uniós kiberbiztonsági stratégia végrehajtását.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Digitális Európa program egy ambiciózus program, amely 1,9 milliárd eurót kíván beruházni a kiberbiztonsági kapacitásba, valamint a kiberbiztonsági infrastruktúrák és eszközök széles körű telepítésébe az egész EU-ban a közigazgatási szervek, a vállalkozások és a magánszemélyek számára.

A kiberbiztonság az InvestEU részét is képezi. Az InvestEU egy általános program, amely számos pénzügyi eszközt egyesít, és közberuházásokat használ fel a magánszektor további beruházásainak biztosítására. Stratégiai beruházási eszköze támogatni fogja a kiberbiztonság kulcsfontosságú értékláncait. Fontos részét képezi a koronavírus-válságra válaszul kidolgozott helyreállítási csomagnak.

Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont és -hálózat; Atlas

Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont egyesíti a szakértelmet, és összehangolja a kiberbiztonsági technológia európai fejlesztését és bevezetését. Együtt fog működni az iparral, a tudományos közösséggel és másokkal a kiberbiztonságba történő beruházások közös menetrendjének kidolgozása érdekében, és dönteni fog a kiberbiztonsági megoldások kutatásának, fejlesztésének és bevezetésének finanszírozási prioritásairól a Horizont Európa és a Digitális Európa programon keresztül.

Jelenleg négy kísérleti projekt fut a kompetenciaközpont és a hálózat alapjainak lefektetésére. A projektben több mint 170 partner vesz részt.

A kiberbiztonsági szakértelem és kapacitás EU-szerte történő jobb áttekintése érdekében a Bizottság Kiberbiztonsági Atlasz néven átfogó platformot dolgozott ki.

Szakpolitikai iránymutatás

A jelentős kibertámadásokra való összehangolt reagálás tervezete

A Bizottság gyors veszélyhelyzet-reagálási terve tervet tartalmaz nagyszabású, határokon átnyúló kiberbiztonsági események vagy válságok esetére. Meghatározza a tagállamok és az uniós intézmények közötti együttműködés célkitűzéseit és módjait az ilyen eseményekre és válságokra való reagálás terén. Kifejti, hogy a meglévő válságkezelési mechanizmusok hogyan tudják teljes mértékben kihasználni a meglévő uniós szintű kiberbiztonsági szervezeteket.

Közös kiberbiztonsági egység

Ezt követően Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke javaslatot tett egy uniós szintű közös kiberbiztonsági egység létrehozására. A közös kiberbiztonsági egység létrehozásáról szóló, a Bizottság által 2021. június 23-án bejelentett ajánlás fontos lépés az európai kiberbiztonsági válságkezelési keret kiteljesítése felé. Ez az uniós kiberbiztonsági stratégia és a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia konkrét eredménye, amely hozzájárul a biztonságos digitális gazdasághoz és társadalomhoz.

A közös kiberbiztonsági egység platformként fog működni a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válságokra való összehangolt uniós reagálás biztosítása, valamint az e támadások utáni helyreállításban való segítségnyújtás érdekében.

Az 5G biztonságos kiépítése az EU-ban

Az 5G hálózatokat a tervek szerint Unió-szerte kiépítik. Hatalmas előnyöket kínálnak, de több potenciális belépési ponttal is rendelkeznek a támadók számára az architektúra kevésbé központosított jellege, a nagyobb számú antennák és a szoftverektől való fokozott függőség miatt. Az 5G-re vonatkozó uniós eszköztár intézkedéseket határoz meg az 5G-hálózatokra vonatkozó biztonsági követelmények megerősítése, a nagy kockázatúnak tekintett beszállítókra vonatkozó korlátozások alkalmazása és az eladók diverzifikációjának biztosítása érdekében.

A választási folyamat biztosítása

Európai demokráciáink egyre inkább digitalizálódnak: a politikai kampányok online zajlanak, maguk a választások pedig számos országban elektronikus szavazás útján zajlanak. 

A Bizottság a szabad és tisztességes európai választások támogatására irányuló szélesebb körű ajánláscsomag részeként ajánlásokat adott ki az európai parlamenti választások kiberbiztonságára vonatkozóan. Egy hónappal a 2019-es európai választások előtt az Európai Parlament, az uniós országok, a Bizottság és az ENISA élőben tesztelte felkészültségüket.

Készségek és tudatosság

Készségek

Csak akkor tudjuk biztosítani a digitális biztonságot, ha megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkező szakértőkkel rendelkezünk, és jelenleg nincs elég. A Bizottság ezért tesz lépéseket a kiberbiztonsági készségek fejlesztésének ösztönzésére.

A Bizottság felhívást tett közzé a kiberbiztonsági készségek egyetemi és szakképzési oktatásának koherens keretére vonatkozóan. Az ECSO kiberbiztonsági kompetenciaközpontját és hálózatát előkészítő négy kísérleti projekt jelenleg ezen dolgozik. Vannak olyan visszatérő kezdeményezések is, amelyek közvetlenül a diákoknak szólnak, mint például az éves európai kiberbiztonsági kihívás.

A kiberbiztonsági készségek a Bizottság digitális készségekre vonatkozó általános menetrendjének hatálya alá tartoznak. Részét képezik továbbá a Horizont 2020, a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretében tett finanszírozási erőfeszítéseknek is. Példa erre a „kibertartományok” finanszírozása, amelyek a kiberfenyegetések képzés céljából történő élő szimulációs környezetei.

Tudatosság

Gyakran az emberi tényező a gyenge láncszem a kiberbiztonságban: Ha valaki rákattint egy adathalász linkre, annak óriási következményei lehetnek. A Bizottság ezért felhívja a figyelmet a kiberbiztonságra, és népszerűsíti a bevált gyakorlatokat a nyilvánosság körében. Évente egyszer például az ENISA-val közösen megszervezi az Európai Kiberbiztonsági Hónapot.

Az Európai Uniós Kiberkészségek Akadémiája

A készségek európai évének részeként elindított Uniós Kiberkészségek Akadémiája európai és nemzeti szintű magán- és állami kezdeményezéseket fog össze a kiberbiztonsági munkaerő hiányosságainak kezelése érdekében.  A kezdeményezés házigazdája online lesz a Bizottság munkahelyekkel és készségekkel foglalkozó platformján, és finanszírozási lehetőségeket, képzést és tanúsítványokat kínál majd az egész EU-ból azok számára, akik érdeklődnek a kiberbiztonsági karrier iránt.

Közlemény a Kiberkészségek Európai Akadémiájáról

Tájékoztató a Kiberkészségek Európai Akadémiájáról

Kiberközösség

ENISA – az EU kiberbiztonsági ügynöksége

Az ENISA a kiberbiztonsággal foglalkozó uniós ügynökség. Támogatást nyújt a tagállamoknak, az uniós intézményeknek és a vállalkozásoknak a kulcsfontosságú területeken, beleértve a kiberbiztonsági irányelv végrehajtását is.

ISAC-k

Az információmegosztó és -elemző központok (ISAC-ok) elősegítik a kiberbiztonsági közösség közötti együttműködést a gazdaság különböző ágazataiban. A Bizottság prioritásként kezeli az ISAC-k továbbfejlesztését mind uniós, mind nemzeti szinten. A Bizottság az ENISA-val együttműködésben új ISAC-k létrehozását is támogatja a hatály alá nem tartozó ágazatokban. A Bizottság által felügyelt „felhatalmazó uniós ISAC-konzorcium” jogi, technikai és szervezeti támogatást nyújt az ISAC-oknak.

KKK

A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) aktívan hozzájárul a kiberbiztonsághoz az EU-ban. A JRC például kidolgozott egy kiberbiztonsági taxonómiát. Ez összehangolja a kiberbiztonságban használt terminológiát annak érdekében, hogy világosabb áttekintést kapjunk az EU kiberbiztonsági képességeiről.

A JRC a közelmúltban „Kiberbiztonság– digitális horgonyunk”címmel jelentést tett közzé, amely betekintést nyújt a jelenlegi uniós kiberbiztonsági környezetbe és annak történetébe.

CSIRT-ek/CERT-ek

A kiberbiztonsági irányelv értelmében az uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy jól működő számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportokkal (CSIRT-ek), más néven hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportokkal (CERT-ek) rendelkezzenek. Ezek a csoportok a gyakorlatban foglalkoznak a kiberbiztonsági eseményekkel és kockázatokkal. Uniós szinten együttműködnek egymással, és együttműködnek a magánszektorral is.
A kijelölt CSIRT-eknek az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők és a digitális szolgáltatók valamennyi típusára ki kell terjedniük.

A CSIRT-ek fő feladatai a következők:

• az események nemzeti szintű nyomon követése;
• korai előrejelzés, riasztások, bejelentések és a kockázatokkal és eseményekkel kapcsolatos egyéb információk biztosítása az érintett érdekelt felek számára;
• váratlan eseményekre való reagálás;
• dinamikus kockázat- és eseményelemzés, valamint helyzetismeret biztosítása;
• részvétel a CSIRT-ek hálózatában.

ECSO

Az Európai Kiberbiztonsági Szervezetet (ECSO) 2016-ban hozták létre azzal a céllal, hogy a Bizottság partnereként lépjen fel a „Horizont 2020” keretprogramot lefedő szerződéses köz-magán társulásban a 2016–2020 közötti időszakban. Az ECSO 250 tagjának többsége vagy a kiberbiztonsági ágazathoz, vagy az e területen működő kutatási és tudományos intézményekhez tartozik. Kisebb mértékben az ECSO tagjai közé tartoznak a közszféra szereplői és a keresletoldali iparágak is.

A Horizont 2020-ra vonatkozó ajánlások megfogalmazása mellett az ECSO különböző tevékenységeket is végez, amelyek célja az európai szintű közösségépítés és iparfejlesztés.

Women4Cyber

Fontos kiemelni a nők szerepét a kiberbiztonsági közösségben, akik alulreprezentáltak. A Bizottság ezért hozta létre a Women4Cyber nyilvántartást, együttműködve az ECSO Women4Cyber kezdeményezésével. Megkönnyíti a média, a rendezvényszervezők és mások számára, hogy megtalálják a kiberbiztonságban dolgozó sok tehetséges nőt, így ezek a nők láthatóbbá és kiemelkedőbbé válnak a kiberközösségben és a nyilvános vitában.

Kiberpárbeszédek

Az EU együttműködik partnereivel a kiberbiztonsági politikával kapcsolatos közös érdekek előmozdítása érdekében. A 9. EU–USA kiberpárbeszédre2023 decemberében került sor Brüsszelben. Az EU és az USA előmozdította az együttműködést olyan területeken, mint a kiberdiplomácia, a válságkezelés, a kapacitásépítés, a kritikus infrastruktúrák kiberbiztonsága(beleértvea biztonsági események bejelentését),a hardver- és szoftvertermékek kiberbiztonsága (beleértve a kiberbiztonsági termékekre vonatkozó közös cselekvési tervet), valamint a  kialakulóban lévő technológiák, például a mesterséges intelligencia kiberbiztonsági vonatkozásai.

2021óta az EU és Ukrajna két kiberpárbeszédet tartott. 2023-ban az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) munkamegállapodást kötött ukrán partnerekkel a kapacitásépítés, a bevált gyakorlatok cseréje és a helyzetismeret előmozdítása érdekében. Az EU emellett kiberpárbeszédeket is kezdeményezett Indiával, Japánnal, a Koreai Köztársasággal és Brazíliával. AzEU és az Egyesült Királyság közötti első kiberpárbeszédre 2023 decemberében került sor Brüsszelben.

A kiberbiztonságot kétoldalú digitális partnerségek és digitális párbeszédek, valamint az EU–LAC digitális szövetség, az EU–Nyugat-Balkán szabályozási párbeszéd, a rezilienciáról szóló EU–NATO strukturált párbeszéd és a kiberbiztonságról és -védelemről szóló EU–NATO strukturált párbeszéd keretében is megvitatják. 2023-ban a kritikus infrastruktúrák rezilienciájával foglalkozó EU–NATO munkacsoport jelentésttett közzé, amely feltérképezte a fontos horizontális ágazatokat. 

Az EU és Japán 2024. november 11-énTokióban tartotta hatodik kiberpárbeszédét, ahol eszmecserét folytattak a fenyegetettségi helyzetről és a rosszindulatú kibertevékenységekre való reagálásról, valamint naprakész tájékoztatást nyújtottak a kiberbiztonsággal, valamint a kialakulóban lévő technológiákkal, a kiberválság-kezeléssel és a kibervédelemmel kapcsolatos legújabb szakpolitikai és jogalkotási fejleményeikről.

Egyéb kiberpolitikai területek

Kiberbűnözés

A közönséges bűnözők kihasználják az európaiakat fenyegető kibertámadásokat. A Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága nyomon követi és aktualizálja a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó uniós jogszabályokat, és támogatja a bűnüldözési kapacitást. A Bizottság együttműködik az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központjával is.

Kiberdiplomácia

Az EU erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megvédje magát a határain kívülről érkező kiberfenyegetésekkel szemben. Ennek részeként a Bizottság együttműködik az Európai Külügyi Szolgálattal és a tagállamokkal a rossz szándékú kibertevékenységekkel szembeni közös diplomáciai válaszintézkedések (a „kiberdiplomáciai eszköztár”) végrehajtásában. Ez a válasz magában foglalja a diplomáciai együttműködést és párbeszédet, a kibertámadások elleni megelőző intézkedéseket, valamint az EU-t fenyegető kibertámadásokban részt vevők elleni szankciókat.

A Bizottság szükség esetén segítséget nyújt a külső kiberfenyegetésekre való reagálással kapcsolatos döntéshozatalban. Közvetlenül finanszírozza továbbá a folyamatban lévő uniós kiberdiplomáciai támogatási kezdeményezést.

Kibervédelem

A Bizottság és a főképviselő 2022. november 10-én közös közleményt terjesztett elő az uniós kibervédelmi politikáról, amelynek célja az Ukrajna elleni orosz agressziót követően romló biztonsági környezet kezelése, valamint az EU azon képességének fokozása, hogy megvédje polgárait és infrastruktúráját.  

Az uniós kibervédelmi politika négy pillérre épül, amelyek olyan kezdeményezések széles körét ölelik fel, amelyek segítik az EU-t és a tagállamokat a kibertámadások hatékonyabb felderítésében, megakadályozásában és az azokkal szembeni védekezésben:

1. Közös fellépés az erősebb uniós kibervédelemért

2. A védelmi ökoszisztéma biztosítása

3. Beruházás a kibervédelmi képességekbe

4. Partner a közös kihívások kezelésére

Az új szakpolitika beruházásokra szólít fel a teljes spektrumú kibervédelmi képességek terén, és meg fogja erősíteni az uniós katonai és polgári kiberközösségek közötti koordinációt és együttműködést. Fokozni fogja az együttműködést a magánszektorral és a hatékony kiberválság-kezelést az Unión belül. Az új szakpolitika hozzá fog járulni a kritikus kibertechnológiáktól való stratégiai függőségeink csökkentéséhez és az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) megerősítéséhez is. Ösztönözni fogja a kibertehetségek képzését, vonzását és megtartását.

Az EU az Európai Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ),az Európai Védelmi Ügynökség, valamint az ENISA és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol)tevékenységei révén együttműködik a kibertérben a védelem terén.

Kiberkapacitás-építés harmadik országokban

Az EU együttműködik más országokkal annak érdekében, hogy segítse a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni védelmi kapacitásuk kiépítését. A Bizottság nemzetközi együttműködési és fejlesztési osztályán keresztül különböző kiberbiztonsági programokat támogat a Nyugat-Balkánon és az EU közvetlen szomszédságában található hat keleti partnerországban, valamint világszerte más országokban.