Európai Kiberbiztonsági Kompetenciahálózat és -központ

A kezdeményezés céljai

A kiberbiztonsági alapoknak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó következő többéves pénzügyi keretben történő kezelésével a kezdeményezés hozzá fog járulni egy összekapcsolt, uniós szintű kiberbiztonsági ipari és kutatási ökoszisztéma létrehozásához. Ösztönöznie kell az érintett érdekelt felek közötti jobb együttműködést, többek között a kiberbiztonsági polgári és a védelmi ágazat között.

Ez az együttműködés segíteni fogja az érdekelt feleket abban, hogy a lehető legjobban kihasználják a meglévő kiberbiztonsági erőforrásokat és szakértelmet Európa-szerte. A kezdeményezés az Európai Bizottság által 2018-ban végzett felmérésre válaszoló tagállamok több mint 660 kiberbiztonsági szakértői központjában már meglévő szakértelemre épül.

A kezdeményezésnek segítenie kell az EU-t és a tagállamokat abban, hogy a kutatáson és fejlesztésen túlmutató proaktív, hosszabb távú stratégiai perspektívát alakítsanak ki a kiberbiztonsági iparpolitikában. Ennek a megközelítésnek elő kell segítenie, hogy áttörést jelentő megoldások szülessenek a magán- és az állami szektor előtt álló kiberbiztonsági kihívásokra, és támogatnia kell e megoldások hatékony bevezetését.

Lehetővé teszi az érintett kutatási és ipari közösségek és hatóságok számára, hogy hozzáférjenek a kulcsfontosságú kapacitásokhoz, például a tesztelési és kísérleti létesítményekhez. Ezek az eszközök az elégtelen pénzügyi és emberi erőforrások miatt gyakran az egyes tagállamok hatáskörén kívül esnek.

A kezdeményezés hozzá fog járulni a készséghiány megszüntetéséhez és az agyelszívás elkerüléséhez azáltal, hogy biztosítja a legjobb tehetségek hozzáférését a nagyszabású európai kiberbiztonsági kutatási és innovációs projektekhez, és ezáltal érdekes szakmai kihívásokat kínál.

A nemzeti koordinációs központok hálózata

Minden tagállam kijelöl egy nemzeti koordinációs központot. Nemzeti szintű kapcsolattartó pontként fognak működni a kompetenciaközösség és a kompetenciaközpont számára. Ők országuk kiberbiztonsági közösségének „kapuőrei”. Támogatják az e rendelet szerinti intézkedések végrehajtását, és pénzügyi támogatást továbbadhatnak a nemzeti és helyi ökoszisztémáknak.

A kiberbiztonsági kompetenciaközösség

Ez a közösség a kiberbiztonsági technológiában részt vevő szereplők széles, nyitott és sokszínű csoportját fogja magában foglalni, beleértve különösen a kutatási egységeket, a kínálati/keresleti oldali iparágakat és a közszférát. Hozzájárul a kompetenciaközpont tevékenységeihez és munkatervéhez, és hasznosítja a kompetenciaközpont és a hálózat közösségépítő tevékenységeit is.

Az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont (ECCC)

Az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont (ECCC) célja Európa kiberbiztonsági kapacitásainak és versenyképességének növelése. Együtt fog működni a nemzeti koordinációs központok hálózatával egy erős kiberbiztonsági közösség kiépítése érdekében. A bukaresti székhelyű ügynökség a Digitális Európa és a Horizont Európa program vonatkozó részeit fogja végrehajtani támogatások odaítélésével és közbeszerzések lebonyolításával.

Feladatok és célkitűzések

Az ECCC arra törekszik, hogy átfogó küldetését a következők révén teljesítse:

• a nemzeti koordinációs központok hálózatának és a kiberbiztonsági kompetenciaközösségnek a létrehozása és koordinálásának elősegítése;
• stratégiai beruházási döntések meghozatala és az EU, a tagállamok és az ipar erőforrásainak összevonása;
• A Horizont Európa és a Digitális Európa programból származó, kiberbiztonsággal kapcsolatos pénzügyi támogatás végrehajtása.

Ez a következő célkitűzésekhez fog hozzájárulni:

• hozzájárulás a legújabb kiberbiztonsági technológiák széles körű bevezetéséhez, különösen termékek és megoldások beszerzésének végrehajtása vagy támogatása révén;
• pénzügyi támogatás és technikai segítségnyújtás biztosítása a kiberbiztonsági induló innovatív vállalkozások számára, valamint a potenciális piacokkal való összekapcsolásuk és a beruházások vonzása érdekében;
• átfogó ipari és kutatási menetrenden alapuló kutatás és innováció támogatása, beleértve a következő generációs kiberbiztonsági képességekre irányuló nagyszabású kutatási és demonstrációs projekteket;
• magas szintű kiberbiztonsági normák előmozdítása nemcsak a technológia és a kiberbiztonsági rendszerek, hanem a készségfejlesztés terén is;
• A polgári és a védelmi szféra közötti együttműködés megkönnyítése a kettős felhasználású technológiák és alkalmazások tekintetében, valamint az Európai Védelmi Alappal kapcsolatos polgári-védelmi szinergiák fokozása.

Irányítási struktúra

Az ECCC-t jelenleg hozzák létre. Adminisztratív és irányítási struktúrája a következőket foglalja magában:

• Igazgatótanács, amely stratégiai iránymutatást nyújt és felügyeli tevékenységeit;
• ügyvezető igazgató, aki jogi képviselőként felel a napi irányításért;
• Stratégiai tanácsadó csoport az ECCC és a kiberbiztonsági közösség közötti átfogó, folyamatos párbeszéd biztosítása érdekében.

Az irányító testület tagjai a következők:

• a tagállamok egy-egy képviselője és a Bizottság két képviselője, akik megbízatása négy évre szól, és megújítható;
• megfigyelők, beleértve az ENISA-t állandó jelleggel, mások pedig eseti alapon;
• három évre megválasztott, megújítható elnök és elnökhelyettes;
• Az ügyvezető igazgató, aki részt vesz, de szavazati joggal nem rendelkezik.

A döntéseket elvileg konszenzussal hozzák meg. Amennyiben ez nem lehetséges, az összes szavazat legalább 75%-os többségére van szükség. Az együttes fellépések esetében a szavazás arányos lesz az érintettek pénzügyi hozzájárulásával. Az EU a szavazati jogok 26%-ával rendelkezik az uniós költségvetést érintő bármely döntés tekintetében.

Az irányító testületet ipari és tudományos tanácsadó testület segíti a magánszektorral, a fogyasztói szervezetekkel és más érdekelt felekkel folytatott rendszeres párbeszéd biztosítása érdekében.

Pénzügyi források

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a kompetenciaközpontot az Európai Unió és a részt vevő tagállamok pénzügyi hozzájárulásaiból közösen finanszírozzák.

Az Európai Bizottság a kiberbiztonságot kiemelt helyen kezeli a 2021–2027-es időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetés napirendjén. Az új Digitális Európa program keretében az Európai Bizottság 2018-ban 2 milliárd EUR összegű beruházást javasolt az EU digitális gazdaságának, társadalmának és demokráciáinak védelmére a közvélemény-kutatási szakértelem, az uniós kiberbiztonsági ipar fellendítése, valamint a legkorszerűbb kiberbiztonsági berendezések és infrastruktúra finanszírozása révén. A kiberbiztonsági kutatást és innovációt a Horizont Európa program is támogatni fogja.

Az ECCC és a hálózat arra is törekedni fog, hogy adott esetben szinergiákat érjen el más releváns uniós programokkal.

A részt vevő tagállamoknak az EU pénzügyi hozzájárulását a prioritásaikkal összhangban azonos összegű beruházásokkal, valamint a Központ és a hálózat működési költségeinek társfinanszírozásával kell kiegészíteniük.

A konkrét finanszírozási prioritásokat a kompetenciaközpont éves munkatervének részeként határozzák meg, amelyet az igazgatótanács fogad el az ipari és tudományos tanácsadó csoport észrevételeinek kézhezvételét követően.

A tervek szerint a finanszírozás nagy részét nyílt pályázati felhívások és ajánlati felhívások útján osztják el. Az érdekelt felek a korábbi kutatási és innovációs keretprogramokból ismerik ezt a rendszert. Ezekben az esetekben a kompetenciaközpont irányítja és végül folyósítja a pénzügyi támogatást a kedvezményezetteknek, amelyek jellemzően tudományos és kutatási szervezetek, ipari vállalatok vagy hatóságok.

Az ECCC arra is törekedni fog, hogy egy vagy több más szervezettel – jellemzően hatóságokkal – együtt előmozdítsa a stratégiai kiberbiztonsági infrastruktúrák és eszközök közös beszerzését.

Bizonyos finanszírozást közvetlenül a nemzeti koordinációs központok rendelkezésére bocsátanak az e rendelet szerinti feladatok elvégzése céljából.

A nemzeti koordinációs központok úgynevezett lépcsőzetes támogatások révén is képesek lesznek pénzügyileg támogatni saját nemzeti ökoszisztémáikat.