Skip to main content
Shaping Europe’s digital future

NIS 2 irányelv: a hálózati és információs rendszerek kiberbiztonságára vonatkozó új szabályok

A NIS 2 irányelv Unió-szerte 18 kritikus ágazatban egységes jogi keretet hoz létre a kiberbiztonság fenntartása érdekében. Felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy határozzanak meg nemzeti kiberbiztonsági stratégiákat, és működjenek együtt az EU-val a határokon átnyúló reagálás és végrehajtás érdekében.

A kiberbiztonság magában foglalja a hálózati és információs rendszerek (NIS), felhasználóik és más érintett személyek védelmét a kiberbiztonsági eseményekkel és fenyegetésekkel szemben. Európa kiberfenyegetéseknek való fokozott kitettségére reagálva az (EU) 2022/2555 irányelv, más néven a NIS 2 irányelv felváltotta elődjét, az (EU) 2016/1148 irányelvet vagy a NIS 1 irányelvet. A NIS 2 a szélesebb hatály, az egyértelműbb szabályok és a szigorúbb felügyeleti eszközök révén növeli a kiberbiztonsággal kapcsolatos közös uniós ambíciószintet. Előírja a tagállamok számára, hogy javítsák kiberbiztonsági képességeiket, miközben kockázatkezelési intézkedéseket és jelentéstételi követelményeket vezetnek be több ágazat szervezetei számára, valamint szabályokat állapítanak meg az együttműködésre, az információmegosztásra, a felügyeletre és a kiberbiztonsági intézkedések végrehajtására vonatkozóan.

Az irányelv előírja, hogy minden tagállamnak nemzeti kiberbiztonsági stratégiát kell elfogadnia, amely magában foglalja az ellátási lánc biztonságára, a sebezhetőség kezelésére, valamint a kiberbiztonsági oktatásra és tudatosságra vonatkozó szakpolitikákat. A tagállamoknak össze kell állítaniuk és rendszeresen frissíteniük kell az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékét, biztosítva, hogy ezek a szervezetek megfeleljenek az irányelv követelményeinek. 

A NIS 1 hatálya alá tartozó olyan ágazatok mellett, mint az energia, a közlekedés, az egészségügy, a pénzügyek, a vízgazdálkodás és a digitális infrastruktúra, ezek a szabályok a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra, több digitális szolgáltatásra, például a közösségi platformokra, a szennyvíz- és hulladékgazdálkodásra, a kritikus termékek gyártására, a postai és futárszolgáltatásokra, a központi és regionális szintű közigazgatásra vagy a világűrre vonatkoznak. Az e kritikus ágazatokban működő közepes és nagy szervezeteknek főszabályként megfelelő kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket kell hozniuk, és értesíteniük kell az érintett nemzeti hatóságokat a jelentős biztonsági eseményekről. Ezek olyan események, amelyek jelentős zavart vagy kárt okozhatnak. 

Az irányelv a felügyeletre, a végrehajtásra és az önkéntes szakértői értékelésekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz a kölcsönös bizalom és a kiberbiztonsági képességek Unió-szerte történő fokozása érdekében. Bevezeti továbbá a felső vezetés elszámoltathatóságát a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseknek való meg nem felelés esetén, ezáltal felhívja az igazgatótanács figyelmét a kiberbiztonságra.

Az irányelv létrehozza a számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportok (CSIRT-ek) hálózatát a kiberfenyegetésekre vonatkozó információk cseréje és az eseményekre való reagálás érdekében. Ezek a csapatok elengedhetetlenek a helyzetismeret fenntartásához és a segítségnyújtáshoz. A nagyszabású kiberbiztonsági események vagy válságok kezelése érdekében az irányelv létrehozza az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózatát (EU-CyCLONe). Ez a hálózat támogatja a koordinált irányítást, és biztosítja a tagállamok és az uniós intézmények közötti rendszeres információcserét nagyszabású biztonsági események és válságok esetén. 

Ezzel párhuzamosan a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport a kiberbiztonsági irányelv által létrehozott platform, amelynek célja az uniós tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) közötti stratégiai együttműködés és információcsere megkönnyítése. A csoport nem kötelező erejű iránymutatásokat és ajánlásokat tesz közzé a kiberbiztonsági irányelv végrehajtásának támogatása érdekében.

Háttér

A NIS 1 ((EU) 2016/1148 irányelv) volt az első olyan átfogó uniós jogszabály, amelynek célja a hálózati és információs rendszerek kiberbiztonságának fokozása az uniós gazdaság és társadalom számára létfontosságú szolgáltatások védelme érdekében. 2020 decemberében a Bizottság javaslatot tett a NIS 1 felülvizsgálatára, amelynek eredményeként elfogadásra került a NIS 2, amely 2023 januárjában lépett hatályba. A tagállamoknak 2024. október 17-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba a NIS 2 irányelvet. A NIS 2 2024. október 18-tól hatályon kívül helyezte a NIS 1-et.

A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított 23 tagállamnak küldött felszólító levéllel, mivel azok a 2024. október 17-i határidőig nem ültették át teljes körűen a NIS 2 irányelvet a nemzeti jogba. A tagállamoknak reagálniuk kell, és be kell fejezniük az irányelv átültetését. Ennek elmulasztása esetén a Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsáthat ki, amely hivatalos felszólítás az uniós jognak való megfelelésre. A folyamatos meg nem felelés végül azt eredményezheti, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztik, amely pénzbírságot szabhat ki.

Legfrissebb hírek

Kapcsolódó tartalom

Összkép

Az Európai Unió különböző területeken dolgozik a kiberreziliencia előmozdítása, kommunikációnk és adataink védelme, valamint az online társadalom és gazdaság biztonságának megőrzése érdekében.