A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály

A nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésének megkönnyítése 

Az intelligensebb, rugalmasabb és innovatívabb szolgáltatások fejlesztése a gyors, megbízható, adatintenzív kapcsolatok elérhetőségétől függ. Ezeket a szolgáltatásokat olyan technológiák fejlődése és használata vezérli, mint a felhőalapú számítástechnika, a mesterséges intelligencia (MI), az adatterek és a virtuális valóság. Ez a nagyobb sávszélesség és a gyorsabb sebesség iránti növekvő igényt eredményezi. Egy 2018. évi jelentés azonban megállapította, hogy a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló 2014. évi irányelvet nem alkalmazták következetesen az EU-ban. A Bizottság ezért azt javasolta, hogy a rendeletet a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály váltsa fel. 

2024 februárjában politikai megállapodás született, és a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály 2024. május 11-én hatályba lépett. 2025. november 12-től teljes mértékben alkalmazandó.

A jogszabály aktualizálja a szabályokat annak érdekében, hogy biztosítsa a gigabites hálózatok telepítésének gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb kiépítését, kezelve az olyan fő akadályokat, mint a hálózatkiépítés költséges és összetett eljárásai. A jogi aktus a digitális évtized 2030-ra kitűzött konnektivitási céljának eléréséhez is elengedhetetlen: a gyors gigabites konnektivitáshoz és a gyors mobil adatokhoz való EU-n belüli hozzáférés biztosítása 2030-ig. 

A GIA számos olyan intézkedést vezet be, amelyek célja a hálózatok kiépítésének egyszerűsítése: 

• Az infrastruktúra megosztott használata – Az alépítmények és oszlopok megosztott használatának ösztönzése a nagyon nagy kapacitású hálózatok (VHCN) kiépítéséhez az erőforrások optimalizálása és a költségek csökkentése érdekében.
• Az építési munkák közös telepítése és koordinálása – lehetővé téve a távközlési szolgáltatók számára, hogy együttműködjenek az optikai kábelek egyidejű telepítésére irányuló közberuházási projektekkel, csökkentve a zavarokat és felgyorsítva a széles sávú hálózatok bővítését.
• Az adminisztratív eljárások egyszerűsítése: A hálózat kiépítésével kapcsolatos adminisztratív eljárások egyszerűsítése az egész EU-ban a bürokratikus akadályok csökkentése és a hatékonyság javítása érdekében.
• Az épületek nagy sebességű készenléti infrastruktúrával való felszerelése: A nagy sebességű technológia fogadására kész infrastruktúrával rendelkező épületek biztosításának ösztönzése és az ahhoz való hozzáférés biztosítása a széles sávú hálózatok kiépítésének és elterjedésének megkönnyítése érdekében. 

A GIA célja továbbá az elektronikus hírközlő hálózatok környezeti lábnyomának csökkentése a környezeti szempontból hatékonyabb technológiák, például az optikai szálak és az 5G bevezetésének előmozdítása révén. A meglévő fizikai infrastruktúra újrafelhasználása és az építési munkák jobb összehangolása az erőforrások hatékonyabb felhasználása révén hozzá fog járulni a hálózatok kiépítésével járó általános környezeti hatás csökkentéséhez is. 

Gigabit-ajánlás 

Ezzel párhuzamosan a Bizottság 2024 februárjában elfogadta a gigabit-ajánlást. Az ajánlás arra a rendeletre épül, amely iránymutatást nyújt a nemzeti szabályozó hatóságoknak arra vonatkozóan, hogy miként alakítsák ki a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetők hozzáférési jogorvoslati kötelezettségeit, előmozdítva a versenyt. Konkrétan olyan helyzetekben nyújt iránymutatást, amikor az elektronikus hírközlési építményekhez való hozzáférés szükséges a versennyel kapcsolatos kérdések kezeléséhez. Emellett felvázolja azokat a követelményeket, amelyek szerint a nemzeti szabályozó hatóságoknak felügyelniük kell a rézről a szálakra való zökkenőmentes átállást. 

A gigabitalapú hozzáférésről szóló ajánlás felváltja az új generációs hozzáférésről szóló 2010. évi ajánlást és a megkülönböztetésmentességről és a költségszámítási módszertanról szóló 2013. évi ajánlást.