Ennek az aktualizált tanulmánynak a fő célja annak újraértékelése, hogy a konnektivitási politikák, szabályozások, valamint az európai és nemzeti szintű beruházások terén bekövetkezett legújabb fejleményeket követően valószínűsíthető-e a gigabitalapú társadalom 2025-re és a digitális évtized 2030-ra vonatkozó konnektivitási céljainak elérése. Az ambiciózus nemzeti szélessávú terveknek és a távközlési ágazat szerepvállalásának, valamint a köz- és magánberuházásoknak köszönhetően az EU az elmúlt években előrelépést tett a konnektivitási célok elérése felé.
Összességében valamennyi tagállam olyan átfogó stratégiai megközelítést alkalmazott a széles sávú hálózatok kiépítésére vonatkozóan, amely gyakorlati eredményeket hozott. A sikeres nemzeti költségvetési tervek figyelembe veszik referencia-tagállamuk kezdeti feltételeit, egyedi erősségeikre épülő konkrét intézkedéseket írnak le, és intézkedéseket határoznak meg a kihívások kezelésére. A tanulmányban elemzett nemzeti költségvetési tervek általában egy vagy két fókuszpontot azonosítanak a következő cselekvési irányvonalak közül: Keresletoldali intézkedések, kínálatoldali intézkedések, szabályozási és szervezeti intézkedések, átláthatósági intézkedések. Európa-szerte nincs egyenmegoldás a széles sávú stratégiákra. Ezért a nemzeti költségvetési terveket többnyire az egyes tagállamok igényeihez igazítják, bár egyes intézkedések hasonló feltételek mellett könnyen kiigazíthatók és végrehajthatók több tagállamban.
A gigabitalapú társadalomra vonatkozó 2025-ös és a digitális évtizedre vonatkozó 2030-as célok elérése azonban kihívást jelenthet egyes tagállamok számára. A konnektivitási cél elérése felé tett előrehaladást lassító tényezők közé tartozik például az alacsony FTTP-lefedettség, a digitális készségek alacsony szintje, a gigabites sebességre vonatkozó alacsony előfizetési arány, a nehéz domborzati viszonyok, a kihívást jelentő és költségigényes kiépítés a vidéki és távoli területeken, a beruházási folyamat akadályai, a magas széles sávú árak, a nem elég széles körű beruházási tervek, a magas DOCSIS 3.1. piaci részesedés, az alacsony népsűrűség, a csak mobil széles sávú szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók nagy száma stb.
Ha az EU nem akar globális szinten lemaradni, akkor a szélessávú fejlesztést még jobban fel kell gyorsítani. E tekintetben a gigabites hálózatok és az internetes szolgáltatások biztosítása és kiaknázása kulcsfontosságú az EU jövőbeli gazdasági fejlődése és versenyképessége, valamint a társadalom egészének fejlődése és kohéziója szempontjából. A jelenlegi szakpolitikák és kezdeményezések, például a Next Generation EU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a digitális évtizedre vonatkozó szakpolitikai program, a CEF2 digitális , a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály és a konnektivitási eszköztár óriási hatással lesznek a széles sávú technológiák bevezetésére.