A dolgok következő generációja

A mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazok mellett a dolgok internete (IoT) a világgazdaság digitalizálásának középpontjában áll. Az érzékelőkből gyűjtött adatok nyomon követhetők és visszatáplálhatók, hogy cselekvést kezdeményezzenek, betekintést nyerjenek vagy reagáljanak egy másik összekapcsolt tárgyra több száz mérföldre. A feldolgozás peremére lépve elkerülhetjük a szükségtelen kommunikációs és tárolási költségeket, miközben gépi tanulást és mesterséges intelligenciát alkalmazunk a fizikai folyamatokra vagy vállalkozásokra hatást gyakorló adatminták azonosítására.

1. ábra: Cloud-Edge-IoT Zenekar

Figyelembe véve az összekapcsolt eszközök és rendszerek exponenciális növekedését, az adatfeldolgozás és az elemzés gazdaságunk, társadalmunk és környezetünk digitalizálásának motorjává válik. Mivel az eszközök egyre okosabbak az adatgyűjtésben, az információk feldolgozásában és továbbításában, valamint a valós idejű cselekvések elindításában, az IoT áll ennek a digitális átalakulásnak a középpontjában, integrálva az eszközöket, az adatokat, a számítási teljesítményt és a csatlakoztathatóságot.

A dolgok jövőbeli internete

Az IoT intelligens környezeteket hoz létre digitális technológiákkal, hogy optimalizálja életünket. 2025-re több mint 41 milliárd IoT-eszköz bevezetése várható (International Data Corporation). Ez az adatok exponenciális növekedéséhez vezet, és a számítástechnikai műveleteket és az adatelemzést a szélére helyezi.

Az Edge computing többrétegű technológiára épül, amely lehetővé teszi a csatlakoztatott IoT-eszközök kezelését és automatizálását. Ez a domináns felhőalapú számítási modell logikus fejlődése, elkerülve a küldetéskritikus adatok felhőbe történő átvitelét, támogatva az ellenálló képességet, a valós idejű működést, valamint a biztonságot, a magánéletet és a védelmet. Ugyanakkor csökkenti az energiafogyasztást és a szénlábnyomunkat. Az élszámítás során a feldolgozás egy központosított pontról mozog, közelebb (vagy akár) magához az IoT-eszközhöz: a hálózat pereme vagy pereme.

Az IoT következő generációjának kutatásához, innovációjához és bevezetéséhez erős számítástechnikai kapacitásra lesz szükség ahhoz, hogy Európa digitális autonómiáját a jövőbeli IKT-rendszerekben támogatni lehessen. Ez a számítástechnikai kontinuum létrehozásával érhető el – a távoli eszközöktől a felhőig –, és magában foglalja a kulcsfontosságú európai szereplők által vezérelt intelligens platformépítést.

Európa IoT-stratégiája

A következő generációs IoT-stratégiáról folytatott megbeszélések kiindulópontjaként a dolgok új generációja (NGIoT) projekt 2020 szeptemberében munkaértekezletet tartott a felhőtől az innovációig terjedő stratégiáról, amely az adatgazdaságban betöltött szerepük fényében foglalkozott az európai érdekelt felek technológiai kihívásaival és versenyhatásával.

2021 márciusában a Bizottság Fireside Chat workshopja kisszámú szakértő érdekelt felet mozgósított az olyan ágazatokban, mint a repülőgépipar, a mezőgazdaság, az autóipar, az építőipari gépek, az otthoni és ipari automatizálás, azzal a céllal, hogy a jövőbeli IoT-re és a peremalapú számítástechnikára vonatkozó európai stratégiát dolgozzanak ki, több mint 5 éves piaci kerettel.

Általános konszenzus született még a versenytársak között is abban, hogy a digitalizáció következő szakaszát támogató megbízható IoT- és peremalapú számítástechnikai platformokra és hangszerelési mechanizmusokra van szükség. Az ipari szereplők üdvözölték a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az Európai horizont keretében K+I támogatást nyújtson, és áthidalja a kulcsfontosságú digitális technológiákkal, valamint intelligens hálózatokkal és szolgáltatásokkal foglalkozó közös vállalkozásokat; a mesterséges intelligenciával, az adatokkal és a robotikával kapcsolatos partnerség; valamint az ágazati adatterekkel és felhőszéli föderációkkal kapcsolatos elfogadásorientált kezdeményezések.

2021 áprilisában a Fireside Chat nyomán a Bizottság által az EU-IoT projekttel közösen szervezett NGIoT & Edge számítástechnikai stratégiai fórum különböző digitális és vertikális területek technológiai szakértőit gyűjtötte össze, hogy eszmecserét folytassanak az előttünk álló prioritásokról, kihívásokról és lehetőségekről.

A fórum emellett közös stratégiai jövőképet alakított ki a következő generációs IoT és (távoli) számítástechnika tekintetében Európában. Több mint 30 felszólalót és 300 résztvevőt fogadott a rendszer ökoszisztémáiról és szövetségeiről, az integrációs platformokról, a megbízhatóságról és a jövőbe mutató koncepciókról szóló 14 plenáris ülésen, amely az esemény során élénk vitákat váltott ki.

Uniós finanszírozási programok

Európai horizont: A Horizont 2020 sikerét követően a Horizont Európa több mint 150 millió EUR-val járul hozzá a K+I-hez a 2021–22-es időszakra szóló, „Világvezető adatok és számítástechnikai technológiák: A felhőtől az Edge-ig az európai adatok internetéig” című közlemény a következő generációs számítástechnikai komponensek, rendszerek és platformok fejlesztésével és telepítésével támogatja a trendet. Ez lehetővé teszi a nagy kapacitású számítástechnika kontinuumra való áttérést, energiahatékony és megbízható módon.

A Horizont Európa 4. klasztere 3. célkitűzésének keretében a Bizottság kiválasztott egy projektcsoportot a metaoperatív rendszerek következő generációjára vonatkozóan, hogy értéket teremtsenek a kulcsfontosságú ipari és társadalmi alkalmazásokban, például az épületekben, a gépjárműiparban, a mezőgazdaságban és az energiában, amelyek mindegyike több számítástechnikai energiát igényel az elkövetkező években. A 64 millió EUR összegű uniós finanszírozás és az európai IoT és élvonalbeli ökoszisztéma kiépítése céljából 6 kutatási és innovációs fellépés – ICOS, Fluidos, NEMO ,köd, Aeros és NEPHELE – és 3 koordinációs és támogatási intézkedés – OpenContinuum, Unlock-CEI és HiPEAC– támogatni fogja egy ilyen nyitott ökoszisztéma kialakulását azáltal, hogy nyílt felhívásokat tesz közzé az új eucloudedgeiot.eu internetes portálon, különös tekintettel a közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, a kkv-kra és az induló vállalkozásokra. A klasztert a 2022.júniusi dublini IoT- héten a „Jövő Európai Platformjai az IoT és az Edge számára” című ülésen jelentették be, és szeptember 1-jén indul, az Unlock-CEI és a HiPEAC június 1-jén, illetve december 1-jén.

Aprogram más területein, például a 2. klaszterben: A kultúra, a kreativitás és az inkluzív társadalom, a tárgyak internete az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és az európai zöld megállapodás céljainak elérésének kritikus eszköze. Például az ipari digitalizálás lehetőséget kínál a levegő- és vízszennyezés távellenőrzésére, az energia és a természeti erőforrások felhasználásának optimalizálására, valamint arra, hogy a fent említett vertikális ágazatokban hogyan hajtják végre a felelős műveleteket.

Digitális Európa: A Horizont Európa program mellett a Bizottság Digitális Európa programja (DIGITAL) adatokat és felhőszolgáltatásokat fog biztosítani az uniós vállalkozások, polgárok és közigazgatási szervek számára, azzal a céllal, hogy közös európai adattereket hozzanak létre a különbözővertikális ágazatokban, például a mezőgazdaságban, a mobilitásban és az energiaágazatban, amelyet megbízható, energiahatékony felhőinfrastruktúra egészít ki. 2021 áprilisában az Open DEI projekt állásfoglalást tett közzé, amelyben hangsúlyozta, hogy az ilyen adatterek fontos szerepet játszanak a jövőbeli adatgazdaság megteremtésében az adatok szuverén megosztásán keresztül, nem csak az ágazatokon belül, hanem azok között is.

A digitális technológia megerősíti továbbá a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tesztelési és kísérleti létesítményeket olyan területeken, mint az egészségügy és a mobilitás, és támogatja az európai digitális innovációs központokat a kkv-k digitalizálásának fellendítése és az európai vállalatok versenyképességének növelése érdekében a digitális korban.

Ezek az új kezdeményezések a Horizont 2020 sikereire épülnek. Az európai ipar digitalizálása (DEI) terület prioritásként kezeli az ökoszisztéma-építést, a platformok interoperabilitását, a technológiai integrációt, a szabványosítást és a validálást nagyszabású kísérleti projektek és TEF-ek révén. A következő kulcsfontosságú ágazatokra összpontosít: mezőgazdaság, energia, feldolgozóipar, mobilitás, egészségügy és intelligens közösségek.

Az EU támogatja az ipari IoT-platformok fejlesztését, amelyek elengedhetetlenek a kulcsfontosságú digitális technológiák valós alkalmazásokba, folyamatokba, termékekbe és szolgáltatásokba való integrálásához. A különböző szakpolitikai kezdeményezéseket kiegészítve a Bizottság mintegy 400 millió EUR-t bocsátott rendelkezésre a „Horizont 2020” keretprogramon keresztül a DEI kiemelt területe keretében a platformépítésre és a nagyszabású kísérleti projektekre irányuló erőfeszítésekre. Néhány ilyen projekt már befejeződött, vagy hamarosan véget ér, míg mások csak elindulnak, és 2023-ban is futnak.

Határokon átnyúló együttműködés

Az IoT és Edge Computing Innovation szövetséget (AIOTI) a Bizottság kezdeményezte, hogy támogassa az európai iparközpontú IoT-ökoszisztéma létrehozását. Ennek az ökoszisztémának a jobb megértése érdekében 2019 júniusában egy tanulmány vizsgálta a vállalkozások, kutatószervezetek és tudományos körök fizikai és virtuális klasztereinek környezetét, amely az IoT-technológiák és -alkalmazások fejlesztésén és piaci bevezetésén dolgozik.

Az Advanced Research & Technology for Embedded Intelligent Systems Industry Association (ARTEMIS-IA) az európai ipar, a kkv-k, az egyetemek és a kutatóintézetek tagjait képviseli az Európai Vezetési Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek Közös Vállalkozásban (ECSEL-JU). Az Artemis-IA támogatja tagjainak kutatási és innovációs érdekeit a Bizottság, valamint a részt vevő tagállamok kormányai számára.