A dolgok internetére vonatkozó európai politika

A dolgok internete egyesíti a fizikait és a virtuálisat, innovatív megoldásokat kínál és intelligens környezetet teremt. A mesterséges intelligencia (AI) és a nagy adathalmazok mellett a dolgok internete (IoT) technológiák a világgazdaság digitális átalakulásának élvonalában állnak. Az érzékelőkből gyűjtött adatok nyomon követhetők és visszaadhatók, hogy cselekvést kezdeményezzenek, betekintést nyerjenek vagy reagáljanak egy több száz kilométerre lévő, összekapcsolt objektumra.

Európai IoT és Edge Computing

Az IoT technológiák optimalizálják az életünket. 2025-re több mint 41 milliárd IoT-eszköz (International Data Corporation) bevezetése várható, ami az adatok exponenciális növekedését eredményezi, és a számítástechnikai műveleteket és az adatelemzést a hálózat szélére helyezi.

Ha a feldolgozás közelebb kerül a peremhez, csökkenthetjük a kommunikációs és tárolási költségeket, valamint az energiafogyasztást. A gépi tanulást és a mesterséges intelligenciát is alkalmazhatjuk a fizikai folyamatokra vagy vállalkozásokra hatást gyakorló adatminták biztonságos azonosítására. Az Európai Bizottság egy sor támogató szakpolitikai intézkedést fogadott el annak érdekében, hogy felgyorsítsa az IoT és az élvonalbeli számítástechnika következő generációjának elterjedését, és az uniós polgárok és vállalkozások javát szolgálva teljes mértékben kiaknázza a bennük rejlő lehetőségeket Európában.

A tárgyak internetének egységes piaca megvalósításának potenciális akadálya a sokszínű és nagyon nagy mennyiségű csatlakoztatott eszköz kezelésének képessége, valamint annak szükségessége, hogy biztonságosan azonosítani lehessen őket annak érdekében, hogy csatlakoztathatók legyenek az IoT-hálózatokhoz. Ebben az összefüggésben fontos előmozdítani az interoperábilis IoT-számozási teret egy olyan univerzális objektumazonosító rendszer számára, amely túllépi a földrajzi határokat, és egy nyitott objektum-hitelesítést.

Az európai adatstratégia hozzájárul a dolgok internetének egységes európai piacának megteremtéséhez. Ez a stratégia szakpolitikai és jogi megoldásokat javasol az adatoknak az EU-n belüli, nemzeti határokon átnyúló szabad áramlására vonatkozóan. Kiterjed az olyan összetett környezetben fennálló felelősségre is, mint például az IoT, ami elengedhetetlen az IoT-termékek és -szolgáltatások jogbiztonságának növeléséhez. A kialakulóban lévő digitális technológiákkal, többek között a tárgyak internetével összefüggésben felmerülő felelősségi kihívások első feltérképezése érdekében a Bizottság szolgálati munkadokumentumot tett közzé a kialakulóban lévő digitális technológiákért való felelősségről.

IoT kutatás, fejlesztés és innováció

A Horizont Európa program keretében a 2021–2027 közötti időszakban az EU mintegy 95,5 millió EUR-t fog befektetni a kialakulóban lévő technológiák kutatásába, innovációjába és bevezetésébe, a Horizont 2020 sikereire építve és hozzájárulva Európa zöld és digitális átállásához.

Az európai ipar digitalizálása (DEI) fókuszterületén keresztül az EU prioritásként kezeli az ökoszisztéma-építést, a platformok interoperabilitását, a technológiai integrációt, a szabványosítást és a validálást nagyszabású kísérleti és kísérleti létesítmények révén. A különböző szakpolitikai kezdeményezéseket kiegészítve a Bizottság a Horizont 2020 keretében mintegy 400 millió EUR-t bocsátott rendelkezésre a platformépítésre és a nagyszabású kísérleti projektekre irányuló erőfeszítésekre. E projektek némelyike már lezárult, míg mások 2023-ban folytatódnak.

A 2021–2022-es időszakra szóló felhívásaiban a Bizottság jelenleg támogatja a „Világvezető adat- és számítástechnikai technológiák” kezdeményezést, és jelenleg támogatja a IoT-projekteket és egyéb tevékenységeket az Európai horizont 4. klasztere (digitális, ipari és űrkutatás) 3. célkitűzése keretében: A felhőtől az Edge-ig.

Ezek a projektek a tárgyak internetének és a peremtechnológiáknak a fejlesztésére és azok több ágazaton belüli használatának bemutatására, az ipari együttműködés nyílt platformokon és szabványokon keresztül történő fellendítésére, valamint Európa vezető szerepének elérésére összpontosítanak a teljes perem ökoszisztémában. A Bizottság több kezdeményezést támogat az európai ipar digitalizálásának támogatására az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Digitális Európa program révén, például közös európai adatterek kiépítését a vertikális ágazatokban, például a mezőgazdaságban, az energiaiparban és a mobilitásban.

Alkalmazási szempontból az IoT és a digitális technológiák kulcsfontosságúak a digitális átalakuláshoz a különböző ágazatokban. E digitalizáció megvalósítása érdekében a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) az érintett szakpolitikai főigazgatóságokkal együttműködve támogatja a Horizont Európa 5. „Klíma, Energia és Mobilitás” klaszterében, valamint a 6. „Élelmiszerek, biogazdaság, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezetvédelem” klaszterben megvalósuló digitális projekteket.

Az élvonalbeli számítástechnikával együtt a jövőbeli IoT forradalmasítja a termelés és a folyamatok szervezésének és nyomon követésének módját a stratégiai értékláncokon keresztül, biztosítva az európai ipar számára a szükséges zöld és digitális átállást.

IoT szektorok szerint

Az Európai Bizottság IoT-politikája számos vertikális ágazatra terjed ki, előmozdítva az új technológiák alkalmazását gazdaságunk és társadalmunk digitális és zöld átállásának fellendítése érdekében.

A DG CONNECT összefogott a Bizottság más főigazgatóságaival annak érdekében, hogy minden lehetséges okot lefedjen. A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósággal (DG MOVE) együttműködve szinergiákat alakított ki az európai adatstratégia és a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiaközött,különös tekintettel aközös európai mobilitási adattérkiépítésére . Ami az összekapcsolt és automatizált mobilitástilleti, mindkét főigazgatóság egy sor kiegészítő politika, kutatás-fejlesztési tevékenység révén egyesítette erőit a Kutatási és Innovációs Főigazgatósággal (DG RTD), valamint a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósággal (DG GROW).

A DG CONNECT szorosan együttműködik az Energiaügyi Főigazgatósággal (DG ENER) annak érdekében, hogy előkészítse az energiaágazat digitalizálására vonatkozócselekvési tervalapjait azuniós energiarendszer digitális és fenntartható átalakításának felgyorsítása érdekében, összhangban a Bizottságeurópai zöld megállapodással, a REPowerEU-val és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális évtized szakpolitikai programjával. Ez a közös munka az energiaágazatban az információcsere és az adatfelhasználás fokozását is érinti azzal a céllal, hogy létrejöjjön a közös európai energiaadattér.

Ami az európai mezőgazdasági ágazat digitális átalakulásátilleti, a DG CONNECT a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósággal (DG AGRI) is együttműködik aközös európai mezőgazdasági adattérkialakítása érdekében . A jelenlegi fejleményeket az Európai horizont társfinanszírozza, a megfelelő adatterek 2024-ben a DIGITAL keretében történő kiépítésével, az uniós tagállamok tevékenységeire építve.

A Bizottság különböző főigazgatóságai közötti kiváló, hatékony és szoros együttműködés révén az EU jó példával jár elöl olyan területeken, mint a jogalkotás, a szabványosítás és az interoperabilitás, a kiberbiztonság, a fenntartható IKT, a kutatás, az innováció és a bevezetés. Együttműködik mind a köz-, mind a magánszektor, valamint a civil társadalom érintett szereplőivel ezeken a területeken.