A dolgok internetére vonatkozó európai politika

A dolgok internete (IoT) lehetővé teszi számunkra, hogy egyesítsük a fizikai és a virtuális világot. Innovatív megoldásokat kínál, és lehetővé teszi számunkra, hogy intelligens környezetet teremtsünk. A tárgyak internete technológiák a világgazdaság digitális átalakulásának élvonalában állnak, az elosztott és mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása mellett. Az IoT érzékelőkből gyűjtött adatok nyomon követhetők és visszaadhatók egy központi rendszerbe, hogy működésbe lépjenek, betekintést nyerjenek vagy reagáljanak egy másik, több száz kilométerre lévő csatlakoztatott objektumra.

Európai IoT és Edge Computing

Az IoT technológiák bevezetése optimalizálni fogja az életünket. Az IoT-hez csatlakoztatott eszközök száma az előrejelzések szerint a 2023-as 40 milliárdról 2026-ra 49 milliárdra nő, ami 7%-os összesített éves növekedési rátával nő(International Data Corporation). Érdemes megemlíteni azt is, hogy az európai szervezetek háromnegyede használ felhőt, miközben nagyjából ugyanazt a megosztási tervet tervezik befektetni az IoT-be.

Ez a hálózat szélén feldolgozott adatok exponenciális növekedéséhez vezet.

Ez azt jelenti, hogy csökkenthetjük a kommunikációs és tárolási költségeket, valamint az adatfeldolgozás energiafogyasztását.

Gépi tanulást és mesterséges intelligenciát is
alkalmazhatunk a fizikai folyamatokat vagy vállalkozásokat érintő adatminták biztonságos azonosítása érdekében. Az Európai Bizottság támogató szakpolitikai intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy felgyorsítsa aIoT és a peremalapú számítástechnika következő generációjának elterjedését, és teljes mértékben kiaknázza a bennük rejlő lehetőségeket Európában az uniós polgárok és vállalkozások javát szolgálva.

A peremalapú számítástechnikával együtt a jövő IoT forradalmasítja a termelés és a folyamatok szervezésének és nyomon követésének módját a stratégiai értékláncokban, és ezáltal zöld és digitális átállást eredményez az európai ipar számára.

Web 4.0 és ipari virtuális világok

AzIoT-objektumok és az összekapcsolt rendszerek elterjedése által vezérelve a peremen lévő adatkezelés összetettségét az adatinfláció, az adattípusok sokfélesége és a feladategyüttműködés jellemzi.

A Web 4.0 és az új virtuális világ felé vezető fejlődés hangsúlyozza a kialakuló hálózati funkciók szerepét. Ez az átmenet a dolgok internetéről a digitális ikrek internetére, a felhőből és a központi számítástechnikából a térinformatika felé. Előnyére válik az olyan felhasználói felületi technológiák fejlődése, mint a kiterjesztett valóság (XR), és az automatizálást és a robotikát ösztönzi az ipari metaverzum víziója felé.

Egy közelmúltbeli konzultációs találkozó eredményei között azt állították, hogy az ipari metaverzum érettebb, mint a fogyasztó által vezérelt metaverzum. Az érdekelt felek kifejtették véleményüket a megosztott hírszerzési és együttműködési ipari rendszerek fontosságáról az IoT-Edge Continuumban, a Cloud-Edge Continuum szélesebb körű kihívásainak részeként. Mivel ez egy kialakulóban lévő terület, további munkára van szükség az európai érdekelt felek előtt álló lehetőségek és kihívások feltárása érdekében.

A tárgyak internetével kapcsolatos kutatási, fejlesztési és innovációs programok

A Horizont Európa keretében a „Világ vezető adat- és számítástechnikai technológiák” elnevezésű felhívásán keresztül a Bizottság az IoT-projekteket és egyéb tevékenységeket finanszíroz a „Digitális, ipari és űrkutatási cél” 4. klasztere keretében:A felhőtől a peremig az IoT-ig

Az Európai horizont 2021–2022-es munkaprogramja szerinti pályázati felhívások révén az EU csupán mintegy 100 millió EUR-t fektetett be ebbe a klaszterbe a metaoperációsrendszerekre vonatkozó kutatási és innovációs projektek, valamint a decentralizált hírszerzést és rajokat szolgáló programozási eszközök révén.

Ezek a projektek arra épülnek, hogy a legtöbb adatfeldolgozást a szélen és még az eszközök szintjén tartsák, nem pedig a felhőben. Végrehajtásukra a 2022–2025 közötti időszakban kerül sor. Ezek a feltörekvő technológiákba történő beruházások a kapcsolódó Horizont 2020 projektek sikereire épülnek, amelyek összege mintegy 150 millió EUR, amelyek közül néhány 2023-ig tartott. Ezek az elődprojektek a platformépítésre és a nagyszabású kísérletiprojektekre összpontosítottak,de általában véve hozzájárulnak Európa zöld és digitális átállásához is. Az EU emellett támogatja az olyan transzverzális szempontokat is, mint az ökoszisztéma-építés, a kiberbiztonság, a platformok interoperabilitása, a technológiai integráció és a szabványosítás.

A 2023–2024-es munkaprogramban szereplő felhívások a kognitív számítástechnika kontinuumával kapcsolatos kutatásra és innovációra, valamint a kialakulóban lévő intelligens IoT-platformok és a decentralizált intelligenciára összpontosítanak. Ezek a projektek demonstrálják az IoT és a peremtechnológiák alkalmazását több ágazatban, amely nyílt platformokon és szabványokon keresztül ösztönzi az ipari együttműködést, és ezáltal Európa vezető szerepét tölti be az egész perem-ökoszisztémán.

IoT ágazatonként

Az Európai Bizottság IoT-politikája számos vertikális ágazatra terjed ki, előmozdítva az új technológiák használatát gazdaságunk és társadalmunk digitális és zöld átállásának fellendítése érdekében.

Az alkalmazás szempontjából az IoT és a digitális technológiák kulcsfontosságú szerepet játszanak a különböző ágazatokban a digitális átalakulásban. E digitalizáció megvalósítása érdekében a Kommunikációs Hálózatok, Tartalom és Technológia Főigazgatóság (DG CONNECT) együttműködik az érintett szakpolitikai főigazgatóságokkal a Horizont Európa „Éghajlat, energia és mobilitás” 5. klaszterében és az „Élelmiszer, biogazdaság, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezetvédelem” elnevezésű 6. klaszter digitális projektjeinek támogatása érdekében.

A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) és a DG CONNECT szinergiákat alakít ki azeurópai adatstratégia és a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiaközött,különös tekintettel aközös európai mobilitási adattérkiépítésére . Mindkét főigazgatóság összefogott a Kutatási és Innovációs Főigazgatósággal (DG RTD) és a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósággal (DG GROW) annak érdekében, hogy egy sor kiegészítő politikaés kutatási és fejlesztési intézkedés révén fejlesszék az összekapcsolt és automatizált mobilitástémáját.

Az Energiaügyi Főigazgatóság (DG ENER) és a DG CONNECT azenergiaügyi cselekvési tervetkövető fellépéseket készít elő az uniós energiarendszer digitális és fenntartható átalakításának felgyorsításaérdekében. Ez a munka összhangban van a Bizottság európai zöld megállapodásával, a REPowerEU-valés a 2030-ig tartó időszakra szólódigitális évtized szakpolitikai programjával. Érinti továbbá az energiaágazaton belüli adatcsere és adatfelhasználás fokozását, azzal a céllal, hogy közös európai energiaadatteret hozzanak létre.

Végezetül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) együttműködik a DG CONNECT-vel, hogyközös európai mezőgazdasági adatteret alakítson ki az európai mezőgazdasági ágazat digitális átalakulásának biztosítása érdekében. A jelenlegi fellépéseket a Horizont Európa keretében társfinanszírozzák. A megfelelő adatterek kiépítését 2024-ben a Digitális Európa program keretében kell támogatni, az uniós tagállamok tevékenységeire építve.

A Bizottság különböző főigazgatóságai közötti kiváló, hatékony és szoros együttműködésrévén az EU példát mutat az olyan területeken, mint a jogalkotás, a szabványosítás és az interoperabilitás, a kiberbiztonság, a fenntartható IKT, valamint a kutatás, az innováció és a bevezetés támogatása. Együttműködik mind a köz-, mind a magánszektor, valamint a civil társadalom érdekelt feleivel ezeken a területeken.