A tárgyak internetére vonatkozó európai politika

A tárgyak internete (IoT) lehetővé teszi számunkra, hogy egyesítsük a fizikai és a virtuális világot. Innovatív megoldásokat kínál, és lehetővé teszi számunkra, hogy intelligens környezetet hozzunk létre. A dolgok internetének technológiái az elosztott és mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása mellett a világgazdaság digitális átalakulásának élvonalában állnak. Az IoT érzékelőkből gyűjtött adatok nyomon követhetők és visszaküldhetők egy központi rendszerbe, hogy elindítsanak egy műveletet, betekintést nyerjenek vagy reagáljanak egy másik, több száz kilométerre lévő összekapcsolt objektumra.

Európai IoT és Edge Computing

Az IoT technológiák bevezetése optimalizálni fogja az életünket. A telepített IoT-csatlakoztatott eszközök száma a 2023. évi mintegy 40 milliárdról 2026-ra várhatóan 49 milliárdra nő, ami összességében évi 7%-os növekedést jelent (International Data Corporation). Figyelemre méltó az is, hogy az európai szervezetek háromnegyede használ felhőt, míg körülbelül ugyanennyien tervezik, hogy beruháznak a dolgok internetébe.

Ez a hálózat szélén feldolgozott adatok exponenciális növekedéséhez vezet.

Ez azt jelenti, hogy csökkenthetjük az átviteli és tárolási költségeket, valamint az adatfeldolgozás energiafogyasztását.

Gépi tanulást és mesterséges intelligenciát is alkalmazhatunk a fizikai folyamatokra vagy vállalkozásokra hatást gyakorló adatminták biztonságos azonosítására. Az Európai Bizottság számos támogató szakpolitikai intézkedést fogadott el annak érdekében, hogy felgyorsítsa a tárgyak internete és a pereminformatika következő generációjának elterjedését, és az uniós polgárok és vállalkozások javát szolgálva teljes mértékben kibontakoztassa a bennük rejlő lehetőségeket Európában.

A jövőbeli IoT a pereminformatikával együtt forradalmasítani fogja a termelés és a folyamatok stratégiai értékláncokon átívelő szervezésének és nyomon követésének módját, és a zöld és digitális átállást az európai ipar számára is elérhetővé teszi.

Web 4.0 és ipari virtuális világok

Az IoT-objektumok és az összekapcsolt rendszerek mindenütt történő növekedésének köszönhetően a peremen történő adatkezelés összetettségét az adatinfláció, az adattípusok sokfélesége és a feladatok konkurenciája jellemzi.

A Web 4.0 és az új virtuális világ felé történő fejlődés hangsúlyozza a feltörekvő hálózati funkciók szerepét. Ez egy átmenet a dolgok internetéről a digitális ikrek internetére, a felhőről és a központi számítástechnikáról a térbeli számítástechnikára. Kihasználja a felhasználói felületi technológiák, például a kiterjesztett valóság fejlődését, és ösztönzi az automatizálást és a robotikát az ipari metaverzum víziója felé.

Egy közelmúltbeli konzultációs ülés megállapításai között szerepelt, hogy az ipari metaverzum érettebb, mint a fogyasztóvezérelt metaverzum. Az érdekelt felek kifejtették véleményüket az elosztott intelligencia és az együttműködő ipari rendszerek fontosságáról az IoT-Edge Continuumban, a szélesebb körű Cloud-Edge Continuum kihívások részeként. Mivel ez egy kialakulóban lévő terület, további munkára van szükség az európai érdekelt felek előtt álló lehetőségek és kihívások feltárása érdekében.

A dolgok internetével kapcsolatos kutatási, fejlesztési és innovációs programok

A Horizont Európa „Világelső adat- és számítástechnikai technológiákra” irányuló felhívásain keresztül a Bizottság a dolgok internetével kapcsolatos projekteket és egyéb tevékenységeket finanszíroz a 4. klaszter (Digitális gazdaság, ipar és világűr) keretében.

A Horizont Európa 2021–2022-es munkaprogramja keretében közzétett pályázati felhívások révén az EU mindössze mintegy 100 millió eurót fektetett be ebbe a klaszterbe metaoperációs rendszerekkel és programozási eszközökkel kapcsolatos kutatási és innovációs projektekbe a decentralizált hírszerzés és a rajok számára.

Ezek a projektek azon alapulnak, hogy a legtöbb adatfeldolgozást a peremen, sőt az eszközök szintjén tartják, nem pedig a felhőben. Végrehajtásukra a 2022–2025-ös időszakban kerül sor. Ezek a kialakulóban lévő technológiákba történő beruházások a kapcsolódó Horizont 2020 projektek sikereire épülnek, amelyek mintegy 150 millió EUR-t tettek ki, és amelyek közül néhány 2023-ig tartott. Ezek az elődprojektek a platformépítésre és a nagyszabású kísérleti projektekre összpontosítottak, de általában véve hozzájárulnak Európa zöld és digitális átállásához is. Emellett az EU olyan transzverzális szempontokat is támogat, mint az ökoszisztéma-építés, a kiberbiztonság, a platformok interoperabilitása, a technológiai integráció és a szabványosítás.

A 2023–2024-es munkaprogram keretében kiírt pályázati felhívások a kognitív számítástechnikai kontinuum kutatására és innovációjára, valamint a kialakulóban lévő intelligens IoT-platformok és a decentralizált intelligencia tesztelésére összpontosítanak. Ezek a projektek demonstrálni fogják a dolgok internete és a peremtechnológiák több ágazatban történő használatát, fellendítve az ipari együttműködést nyílt platformokon és szabványokon keresztül, és ezáltal Európa vezető szerepét a peremhálózat egész ökoszisztémájában.

A dolgok internete ágazatonként

Az Európai Bizottság IoT-politikája számos vertikális ágazatra kiterjed, és előmozdítja az új technológiák használatát gazdaságunk és társadalmunk digitális és zöld átállásának fellendítése érdekében.

Alkalmazási szempontból a dolgok internete és a digitális technológiák kulcsfontosságú szerepet játszanak a különböző ágazatok digitális átalakulásában. E digitalizáció megvalósítása érdekében a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) az érintett szakpolitikai főigazgatóságokkal együttműködve támogatja a digitális projekteket a Horizont Európa 5. klaszterében („Éghajlat, energiaügy és mobilitás”) és 6. klaszterében („Élelmiszerek, biogazdaság, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezetvédelem”).

A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) és a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága szinergiákat alakít ki azeurópai adatstratégia és afenntartható és intelligens mobilitási stratégia között, különös tekintettel aközös európai mobilitási adattér kiépítésére. Mindkét főigazgatóság összefogott a Kutatási és Innovációs Főigazgatósággal (DG RTD) és a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósággal (DG GROW), hogy egymást kiegészítő szakpolitikák, valamint kutatási és fejlesztési tevékenységek révén kidolgozzák az összekapcsolt és automatizált mobilitás témáját.

Az Energiaügyi Főigazgatóság (DG ENER) és a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága az energiaügyi cselekvési terv digitalizálását követően intézkedéseket készít elő az uniós energiarendszer digitális és fenntartható átalakításának felgyorsítása érdekében. Ez a munka összhangban van a Bizottság európai zöld megállapodással, REPowerEU-val és a Digitális évtized 2030 szakpolitikai programmal. Érinti továbbá az energiaágazaton belüli adatcsere és adatfelhasználás fokozását azzal a céllal, hogy közös európai energiaadatteret hozzon létre.

Végezetül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) együttműködik a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságával (DG CONNECT) egy közös európai mezőgazdasági adattér kialakításában az európai mezőgazdasági ágazat digitális átalakulásának biztosítása érdekében. A jelenlegi intézkedések társfinanszírozása a Horizont Európa programon keresztül történik. A megfelelő adatterek kiépítését 2024-ben a Digitális Európa program keretében kell támogatni, az uniós tagállamok tevékenységeire építve.

A Bizottság különböző főigazgatóságai közötti kiváló, hatékony és szoros együttműködés révén az EU jó példával jár elöl olyan területeken, mint a jogalkotás, a szabványosítás és az interoperabilitás, a kiberbiztonság, a fenntartható IKT, valamint a kutatás, az innováció és a bevezetés támogatása. Együttműködik mind a köz-, mind a magánszektor, valamint a civil társadalom érdekelt feleivel ezeken a területeken.