A 4. cikk és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály fogalommeghatározásai
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke előírja, hogy az MI-rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy személyzetük és a nevükben az MI-rendszerek működtetésével és használatával foglalkozó más személyek megfelelő szintű MI-műveltséggel rendelkezzenek. Ezt a személyzet és más személyek műszaki ismereteinek, tapasztalatainak, oktatásának és képzésének, valamint azon kontextusnak a figyelembevételével kötelesek megtenni, amelyben az MI-rendszereket használni fogják, és azon személyek figyelembevételével, akiken az MI-rendszereket használni fogják.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságnak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkében említett fogalma a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 3. cikkének 56. pontjában szereplő fogalommeghatározáson alapul, amely szerint: „MI-műveltség”: olyan készségek, ismeretek és megértés, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatók, az alkalmazók és az érintett személyek számára, hogy – figyelembe véve az e rendelettel összefüggésben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket – tájékozottan vezessék be az MI-rendszereket, valamint megismerjék a mesterséges intelligencia lehetőségeit és kockázatait, valamint az általa okozott lehetséges károkat.
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke kulcsfontosságú rendelkezés annak biztosításához, hogy az MI-rendszerek valamennyi szolgáltatója és alkalmazója felvértezze személyzetét a biztosított vagy telepített rendszer(ek)hez kapcsolódó megfelelő készségekkel, ismeretekkel és megértéssel. Ez a szervezeten belül mindenkit érint, aki közvetlenül egy MI-rendszerrel foglalkozik, és megerősíti a rendeletben foglalt átláthatóságra (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 13. cikke) és emberi felügyeletre (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 14. cikke) vonatkozó rendelkezéseket. Ugyanakkor a 4. cikk közvetetten hozzájárul az érintett személyek védelméhez, mivel biztosítja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályainak hatékony alkalmazását.
„Az MI-rendszereknek a szolgáltatók/munkáltatók nevében történő üzemeltetésével és használatával foglalkozó személyek” azt jelentik, hogy ezek nem alkalmazottak, hanem általában a szervezeti hatáskörbe tartozó személyek. Ez lehet például egy vállalkozó, egy szolgáltató, egy ügyfél.
A 3. cikk (56) bekezdése említi az érintett személyeket. A (20) preambulumbekezdés a következőképpen szól: „Annakérdekében, hogy az MI-rendszerek az alapvető jogok, az egészség és a biztonság védelme mellett a lehető legnagyobb előnyökkel járjanak, valamint hogy lehetővé váljon a demokratikus ellenőrzés, az MI-műveltségnek fel kell vérteznie a szolgáltatókat, az alkalmazókat és az érintett személyeket az MI-rendszerekkel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához szükséges fogalmakkal. Ezek a fogalmak a releváns kontextustól függően eltérőek lehetnek, és magukban foglalhatják a műszaki elemeknek az MI-rendszer fejlesztési szakaszában történő helyes alkalmazásának megértését, a használata során alkalmazandó intézkedéseket, az MI-rendszer kimenetének megfelelő értelmezési módjait, valamint az érintett személyek esetében az annak megértéséhez szükséges ismereteket, hogy az MI segítségével hozott döntések milyen hatással lesznek rájuk. E rendelet alkalmazásával összefüggésben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságnak biztosítania kell az MI-értéklánc valamennyi érintett szereplője számára a megfelelő megfelelés és annak helyes végrehajtásának biztosításához szükséges betekintést. Emellett a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságra vonatkozó intézkedések széles körű végrehajtása és a megfelelő nyomonkövetési intézkedések bevezetése hozzájárulhat a munkakörülmények javításához, és végső soron fenntarthatja a megbízható mesterséges intelligencia konszolidációját és innovációs pályáját az Unióban.” Tekintettel a fentiekre, a konkrét kockázattól függően hasznos lehet az írni-olvasni tudás az ügyfelek/ügyfelek számára is.”
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke nem vonja maga után azt a kötelezettséget, hogy mérni kell a munkavállalók mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit. Ugyanakkor megerősíti, hogy a mesterségesintelligencia-szolgáltatóknak és -alkalmazóknak megfelelő szintű mesterségesintelligencia-műveltséget kell biztosítaniuk, figyelembe véve a munkavállalók műszaki ismereteit, tapasztalatait, oktatását és képzését.
Igen, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály különbséget tesz az MI-modellek (GPAI-modellek), az MI-rendszerek, köztük a GPAI-rendszerek, a tiltott, nagy kockázatú rendszerek között. További részletekért lásd a Bizottság által február 6-án közzétett, az MI-rendszer meghatározására vonatkozó iránymutatásokat is, amelyek célja, hogy segítsék a szolgáltatókat és más érintett személyeket annak meghatározásában, hogy egy szoftverrendszer MI-rendszernek minősül-e, és megkönnyítsék a szabályok hatékony alkalmazását. Ezek az iránymutatások, amelyek nem kötelező erejűek, és amelyeket úgy alakítottak ki, hogy idővel fejlődjenek, ismertetik a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban rögzített jogi fogalom gyakorlati alkalmazását. Az MI-rendszerek meghatározására vonatkozó iránymutatásokat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban meghatározott tiltott mesterségesintelligencia-gyakorlatokról szóló iránymutatások mellett tették közzé.
Jelenleg a Bizottság által a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkével kapcsolatban végzett tevékenységekre vonatkozó információk megtalálhatók amesterséges intelligenciáról szólópaktum honlapján, beleértve a február 20-án tartott webinárium rögzítését és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságról szóló élő adattárat. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságról és készségekről szóló külön weboldal előkészítése folyamatban van.
A 4. cikknek való megfelelés
Az MI-hivatal nem ír elő szigorú követelményeket a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke és annak „megfelelő szintű MI-műveltsége” tekintetében. Éppen ellenkezőleg, bizonyos fokú rugalmasságot tart szükségesnek, figyelembe véve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság széles témáját és a mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő technológiáját. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének való megfelelés érdekében azonban az MI-rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak:
a) A mesterséges intelligencia általános megértésének biztosítása szervezetükön belül: Mi az az AI? Hogyan működik? Milyen MI-t használnak szervezetünkben? Milyen lehetőségei és veszélyei vannak?
b) Mérlegeljék szervezetük (MI-rendszerek szolgáltatója vagy alkalmazója) szerepét: A szervezetem mesterségesintelligencia-rendszereket fejleszt, vagy csak egy másik szervezet által kifejlesztett mesterségesintelligencia-rendszereket használ?
c) Figyelembe kell venni a rendelkezésre bocsátott vagy telepített MI-rendszerek kockázatát: Mit kell tudniuk az alkalmazottaknak, amikor ilyen MI-rendszerrel foglalkoznak? Milyen kockázatokkal kell tisztában lenniük, és tisztában kell lenniük a mérsékléssel?
d) Konkrétan építsék az MI-műveltséggel kapcsolatos intézkedéseiket az előző elemzésre, figyelembe véve a következőket:
- a személyzet és más személyek műszaki ismereteinek, tapasztalatainak, oktatásának és képzésének különbségei – Mennyit tudnak a munkavállalók/személyek a mesterséges intelligenciáról és a szervezet általuk használt rendszereiről? Mit kell még tudniuk?
- valamint az MI-rendszerek használatának kontextusa és azok a személyek, akiken az MI-rendszereket használni fogják – Melyik ágazatban és milyen célra/szolgáltatásra használják az MI-rendszert?
Az a, b, c és d szempontok jogi és etikai szempontokat is magukban foglalnak. Ezért ösztönözni kell a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelettel (azaz a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály megértésével), valamint az etikai és irányítási elvekkel való kapcsolatokat.
Az előző kérdésre adott válaszban foglaltak szerint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének való megfelelés érdekében a szervezeteknek figyelembe kell venniük szerepüket (MI-rendszerek szolgáltatói vagy alkalmazói), valamint az általuk biztosított és/vagy telepített MI-rendszerekkel kapcsolatos kockázatokat. Ennek megfelelően a szervezeteknek ki kell igazítaniuk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági megközelítésüket. Például, ha a szervezet MI-rendszerei a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály III. fejezete szerint nagy kockázatúak, további intézkedések lehetnek relevánsak annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek azzal, hogyan kezeljék az adott MI-rendszereket, és elkerüljék és/vagy csökkentsék kockázataikat.
Ez attól függ, hogy a szervezet hogyan válaszol az 1. kérdésben szereplő megfontolásokra. Sok esetben azonban hatástalan és elégtelen lehet pusztán az MI-rendszerek használati utasításaira hagyatkozni, vagy a személyzetet ezek elolvasására kérni. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének célja, hogy az egyes célcsoportok tudásszintje és tudástípusa alapján, valamint a szervezetben használt MI-rendszerek kontextusára és céljára tekintettel a legmegfelelőbb képzéseket és iránymutatást nyújtson.
Ez összhangban van a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egyéb rendelkezéseivel is. A 26. cikk például kötelezettséget vezet be a nagy kockázatú rendszerek alkalmazói számára annak biztosítására, hogy az MI-rendszerekkel foglalkozó személyzet a gyakorlatban megfelelő képzésben részesüljön a rendszer kezeléséhez és az emberi felügyelet biztosításához. A használati utasításra való támaszkodás ezért nem elegendő, további intézkedésekre van szükség.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság tekintetében nincs egyenmegoldás, és a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal nem kíván szigorú követelményeket vagy kötelező képzéseket előírni. A képzésre vonatkozó követelmények a konkrét kontextustól függenek. Bár az összegyűjtött gyakorlatok megismétlése nem biztosítja automatikusan a 4. cikknek való megfelelés vélelmét, amesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságra vonatkozó élő adattárbanszereplő kezdeményezések némi inspirációt nyújthatnak.
Nem, az MI-hivatal nem ír elő követelményeket bizonyos ágazatokra vonatkozóan. Amint azonban az az 1. kérdésre adott válaszban szerepel, az MI-rendszerek biztosításának/telepítésének kontextusának – beleértve az ágazatot és a célt is – relevánsnak kell lennie a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági kezdeményezés kidolgozásakor és bevezetésekor. Emellett figyelembe kell venni az MI-rendszerek kockázati szintjét is.
Ez az MI-rendszer konkrét típusától és a kockázattól függ (pl. magas kockázat esetén). Általánosságban elmondható, hogy a szolgáltatónak vagy vállalkozónak dolgozó személyeknek megfelelő MI-készségekkel kell rendelkezniük a szóban forgó feladat ellátásához (ugyanúgy, mint az alkalmazottaknak).
Igen, tájékoztatni kell őket a konkrét kockázatokról, például a hallucinációról.
Ez két különböző kérdés. Az alkalmazottaknak és az ember-in-the-loopnak megfelelő készségekre van szükségük, amelyek célzottak az általuk használt rendszerre.
Általában igen, de ez a szóban forgó MI-eszköztől és annak konkrét minősítésétől függ. Ez különösen fontos, tekintettel a technológiai fejlődés gyorsaságára.
A szervezetnek továbbra is mérlegelnie kell az 1. kérdésre adott válasz lépéseit, és fel kell tennie magának a következő kérdéseket: Tudják-e ezek a műszaki alkalmazottak, hogy mit kell tudni a szervezet MI-rendszereiről, és hogyan kell kezelni őket? Tudatában vannak-e az összes kockázatnak, és hogyan lehet azokat elkerülni/mérsékelni? Ezenkívül a szervezetnek mérlegelnie kell, hogy mit kell még tudniuk ezeknek az alkalmazottaknak; pl. a mesterséges intelligencia jogi és etikai vonatkozásai.
Igen, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke arra ösztönzi a szolgáltatókat és az alkalmazókat, hogy vegyék figyelembe a munkavállalók és más személyek tudását, tapasztalatait, oktatását és képzését a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megfelelő szintű jártasság biztosítása érdekében. Tekintettel az MI-rendszerek közötti különbségre, valamint arra, hogy a tudás és a tapasztalat szintje, valamint a kapott oktatás és képzés típusa eltérő lehet, helyénvaló lehet eltérő szintű képzéssel vagy tanulási megközelítésekkel rendelkezni.
Tanúsítványra nincs szükség. A szervezetek belső nyilvántartást vezethetnek a képzésekről és/vagy más irányadó kezdeményezésekről.
Nem, nincs olyan konkrét irányítási struktúra, amely a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének való megfelelésre lenne felhatalmazva.
Az Európai Bizottság az uniós digitális szabálykönyv egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére irányuló szélesebb körű bizottsági erőfeszítések részeként javaslatot tett a digitális salátarendeletre, amely célzott módosításokat tartalmaz a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozóan.
Ami a 4. cikket illeti, a Bizottság azt javasolta, hogy a szervezetekre vonatkozó nem konkrét kötelezettség érvényesítése helyett helyezzék át a tagállamok és a Bizottság azon kötelezettségét, hogy mozdítsák elő a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságot, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos továbbképzést és átképzést. Ezzel a Bizottság biztosítani fogja az eddig tett erőfeszítések folytonosságát is (különösen a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságra vonatkozó kérdések és válaszok, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági gyakorlatok adattárarévén).
Fontos kiemelni, hogy azok számára, akik nagy kockázatú MI-rendszereket telepítenek, továbbra is kötelező biztosítani, hogy személyzetük képzésben részesüljön az emberi felügyelet biztosítása érdekében.
A 4. cikk végrehajtása
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke 2025. február 2-án lépett hatályba, ezért már alkalmazandó az a kötelezettség, hogy intézkedéseket kell hozni a személyzet mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságának biztosítása érdekében. A felügyeleti és végrehajtási szabályok 2026. augusztus 3-tól alkalmazandók.
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének felügyelete és érvényesítése nem az MI-hivatal feladata, hanem anemzeti piacfelügyeleti hatóságokhatáskörébe tartozik. A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok 2026. augusztus 2-tól kezdik meg a szabályok felügyeletét és érvényesítését. Míg a végrehajtásra vonatkozó határozatok a különböző tagállamok nemzeti piacfelügyeleti hatóságainak hatáskörébe tartoznak, az MI-hivatal szorosan együtt fog működni az MI-testülettel a megfelelő végrehajtás támogatása érdekében.
A tilalmak 2025. február 2. óta alkalmazandók. Az MI-testülettel és az összes érintett hatóság közötti együttműködéssel biztosítani fogják a szabályok koherens alkalmazását.
A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok szankciókat és egyéb végrehajtási intézkedéseket szabhatnak ki a 4. cikk megsértésének szankcionálására. Ez a tagállamok által 2025. augusztus 2-ig elfogadandó nemzeti jogszabályokon fog alapulni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtása arányos megközelítést követ. Minden szankciónak arányosnak kell lennie az egyedi eset alapján, és figyelembe kell vennie olyan tényezőket, mint a jogsértés jellege és súlyossága, valamint szándékos és gondatlan jellege. Ez azonban valószínűbb lehet, ha bizonyíték van a munkavállalók vagy más személyek megfelelő képzésének és útmutatásának hiánya miatt bekövetkezett eseményre.
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály jogi kerete az EU-n belüli és kívüli állami és magánszereplőkre egyaránt alkalmazandó, amennyiben az MI-rendszert forgalomba hozzák az uniós piacon, használják az Unióban, vagy használata hatással van az EU-ban tartózkodó személyekre. Ez a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkére is érvényes.
A közjogi jogérvényesítés azt jelenti, hogy minden tagállam kijelöli a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály rendelkezéseinek végrehajtásáért felelős hatóságokat, amelyek felügyelik és érvényesítik az e jogszabálynak való megfelelést. A magánjogi jogérvényesítés arra az esetre vonatkozik, amikor egy magánszemély kárt szenved, és úgy véli, hogy ez annak tudható be, hogy egy szervezet nem tesz eleget a 4. cikkben foglalt kötelezettségnek, és kártérítésre pereli a szervezetet.
Sérülés/kár esetén az MI-rendszer szolgáltatója a nemzeti joggal összhangban perelhető. A mesterséges intelligenciáról szóló törvény nem teremt bűncselekményeket vagy kártérítéshez való jogot.
Az MI-iroda megközelítése az MI-műveltséggel kapcsolatban
Pillanatnyilag további gyakorlati példákon, webináriumokon és pontosításokon keresztül nyújtunk iránymutatást ezen a kérdéseken és válaszokon (Q&A) keresztül.
Kinevezésüket követően az illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatóságok további iránymutatást nyújthatnak a végrehajtással kapcsolatban. Az MI-hivatal szorosan együtt fog működni az MI-testülettel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság témájában, összhangban a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 66. cikkének f) pontjával és 95. cikkének (2f) bekezdésével.
A Bizottság iránymutatásokat fog közzétenni a 8–15. cikkben és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 25. cikkében említett követelmények és kötelezettségek alkalmazásáról, és ezek az iránymutatások az írástudással kapcsolatos kérdéseket is érinteni fogják, például az emberi felügyelet vagy a kockázatkezelés megvitatásakor.
Az AI@EC közlemény már operatív intézkedésként azonosította a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségekkel rendelkező munkaerő kiépítésére és fenntartására irányuló szakpolitikakidolgozását. Az Európai Bizottság már számos intézkedést hajtott végre személyzete számára a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság tekintetében:
- A mesterséges intelligenciával kapcsolatos tartalmakhoz – a mesterséges intelligenciára vonatkozó iránymutatásokhoz, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzési erőforrásokhoz, rendezvényekhez és hírekhez – a személyzet minden tagja számára hozzáférhető, egyablakos ügyintézési pontként szolgáló belső MI-specifikus webportál létrehozása.
- A mesterséges intelligenciával kapcsolatos, különböző célokra irányuló tanulási csomagok meghatározása a Bizottság képzési platformján – általános, vezetői és fejlesztői (szakember). Ezek a csomagok tartalmazzák a releváns képzések válogatott listáját, majd az alapvető, erősen ajánlott és ajánlott kategóriákat. A platformon további képzések és webináriumok rögzítése is elérhető.
- Mesterségesintelligencia-eszközökkel kapcsolatos képzések – A mesterségesintelligencia-portál külön szakasza felsorolja a teljes személyzet számára elérhető mesterségesintelligencia-eszközöket, amelyek magukban foglalják az egyes eszközökhöz kapcsolódó tanulási erőforrásokat. Vannak időszakos Q&A munkamenetek az AI használatáról a mindennapi munkában.
- Létezik egy mesterségesintelligencia-gyakorlati közösség, ahol bárki kérdéseket tehet fel a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és kapcsolatba léphet a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértőkkel.
Jelenleg számos ügynökség már hozzáfér a Bizottság tanulási platformjához (EU-Learn), valamint olyan erőforrásokhoz, mint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tanulási csomagok és a Bizottság egyéb képzései.
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke végrehajtásának és az annak való megfelelésnek a támogatása érdekében az MI-hivatal továbbra is támogatni fogja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági gyakorlatokélő adattárát,további példákat gyűjt a szervezetektől, és frissíti a szóban forgó kérdéseket és válaszokat. További figyelemfelkeltő tevékenységeket fognak szervezni, és külön weboldalt fognak indítani a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassággal (a 4. cikk hatályán belül és kívül), a készségekkel és a tehetségekkel kapcsolatos tevékenységek számára azzal a céllal, hogy előmozdítsák a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassághoz való hozzáférést, és előmozdítsák a mesterséges intelligenciáról szóló párbeszédet mindenki számára.
Az MI-hivatal nagyra értékeli az összes érdekelt fél, köztük az iparág meglátásait és szakértelmét. Ezért létrehoztuk a mesterséges intelligenciáról szóló paktumot, hogy előmozdítsuk egy olyan együttműködési közösség létrehozását, ahol az érdekelt felek megoszthatják egymással a bevált gyakorlatokat és a belső politikákat, amelyek hasznosak lehetnek mások számára a megfelelés útján. Ami a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságot illeti, a mesterséges intelligenciáról szóló paktum keretében a közelmúltban közzétettük a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági gyakorlatok élő adattárát; felkérjük az MI-rendszerek minden olyan szolgáltatóját és/vagy fejlesztőjét, amely MI-műveltségi programot vezetett be, hogy nyújtsa be észrevételeit.
Az MI-hivatal rendszeresen ellenőrizni fogja, hogy az összes beérkezett hozzászólás megfelel-e az átláthatóság és a megbízhatóság minimumkövetelményeinek, mielőtt elfogadná azokat a nyilvános adattárban. Az ellenőrzési időszak alatt a felmérés ideiglenesen lezárható.
Egyéb hasznos források
Az MI-műveltségi gyakorlatok élő adattára ingyenesen elérhető honlapunkon: Élő adattár a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretek elsajátításának és cseréjének előmozdítása érdekében
Az adattár számos példát tartalmaz a különböző méretű, MI-műveltséggel foglalkozó szervezetek támogatására irányuló, folyamatban lévő kezdeményezésekre, amelyek különböző típusú MI-rendszereket biztosítanak és/vagy telepítenek a különböző magán- és közszférában. A gyakorlatok példákkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy miként lehet megközelíteni a különböző alkalmazottak ismereteit (pl. műszaki – például fejlesztői – vagy nem műszaki, például adminisztrátori vagy jogi tisztviselői), de más személyek – többek között értékesítők, partnerek, ügyfelek – kezdeményezéseire is hivatkoznak. A gyakorlatok listája nem kimerítő jellegű, és rendszeresen frissülni fog további gyakorlatokkal.
Bár az ezen élő adattárban gyűjtött gyakorlatok megismétlése nem biztosítja automatikusan a 4. cikknek való megfelelés vélelmét, az adattár célja, hogy ösztönözze a tanulást és az információcserét az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói között. A gyakorlatok közzétételével a Bizottság semmilyen módon nem vonja maga után sem a jóváhagyást, sem az értékelést.
A kkv-kat támogató uniós kezdeményezések egyik példája az európai digitális innovációs központok hálózata. Az európai digitális innovációs központok 251 egyablakos ügyintézési pontból állnak Európa-szerte (27 tagállam, 3 EFTA-ország – Norvégia, Izland és Liechtenstein; 8 társult ország: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna), amelyek támogatják a kkv-kat és a közszektorbeli szervezeteket folyamataik digitalizálásában. Az európai digitális innovációs központok 80%-a már nyújt mesterséges intelligenciára összpontosító szolgáltatásokat, többek között képzéseket, műhelytalálkozókat, bootcamps-eket a mesterséges intelligenciával kapcsolatos különböző igények és tudásszintek kielégítésére. A kkv-k és a közszférabeli szervezetek kapcsolatba léphetnek az európai digitális innovációs központokkal, hogy szélesebb körben támogatást kapjanak az MI-technológiákkal és azok digitalizációs céljaival kapcsolatban. Az európai digitális innovációs központok a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal kapcsolatos első ügyfélszolgálatként segíthetnek, és belépési pontként szolgálhatnak más uniós finanszírozású támogató intézkedésekhez,például a tesztelési és kísérleti létesítményekhez vagy a mesterségesintelligencia-gyárakhoz. Ebben a katalógusban megtalálhatja az Önhöz legközelebb eső európai digitális innovációs központot.
Az MI-paktummal összefüggésben az MI-hivatal rendezvényeket és webináriumokat szervez az MI-közösség bevonása, a tudásmegosztás és a bevált gyakorlatok előmozdítása érdekében a megbízható MI előmozdítása érdekében. A múltbeli eseményekről készült összes felvétel és a közelgő események bejelentése megtalálható az MI-paktum rendezvényein.
A közelmúltbanaz európai digitális innovációs központok e-tanulási platformján elérhetővé tették a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály alapjairól és az uniós MI-innovációs ökoszisztéma eszközeiről szóló bevezető képzési csomagot. Bár a csomagot az európai digitális innovációs központok számára dolgozták ki, szélesebb közönség is használhatja.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos további hasznos anyagok szabadon hozzáférhetők adigitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platformonkeresztül, többek között a következők:
Mivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság tekintetében nincs egyenmegoldás, nincs egyetlen egyedi keret sem. Az alábbiakban bemutatunk néhányat az európai és nemzetközi szinten leggyakrabban használt keretek közül, célcsoportjuk szerint.
Minden polgár számára
- A polgárok digitális kompetenciakereteközös értelmezést nyújt a digitális kompetencia fogalmáról. A kiadvány két fő részből áll: az integrált DigComp 2.2 keretrendszer több mint 250 új példát kínál az ismeretekre, készségekre és attitűdökre, amelyek segítik a polgárokat abban, hogy magabiztosan, kritikusan és biztonságosan vegyenek részt a digitális technológiákban, beleértve a mesterséges intelligenciát is. A keretrendszer új változata 2025-ben jelenik meg.
- A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platform nyílt hozzáférést biztosít a magas színvonalú információk és erőforrások széles köréhez mindazok számára, akik érdeklődnek a digitális készségek és munkahelyek széles körű témája iránt, beleértve a mesterséges intelligencia témáját is.
Az oktatási ágazat, a tanárok és a tanulók esetében:
- A mesterséges intelligenciára és az adatok tanításban és tanulásban való felhasználására vonatkozó ezen etikai iránymutatások célja, hogy segítsék az oktatókat abban, hogy megértsék a mesterséges intelligencia alkalmazásai és az adatfelhasználás által az oktatásban rejlő lehetőségeket, és felhívják a figyelmet a lehetséges kockázatokra annak érdekében, hogy képesek legyenek pozitívan, kritikusan és etikusan együttműködni a mesterségesintelligencia-rendszerekkel, és teljes mértékben kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket.
- Az Európai Iskolai Oktatási Platform számosmesterséges intelligenciával kapcsolatos anyagot kínála tanárok és a tanulók számára.
- Adigitális oktatási központgyakorlati közössége lehetőséget kínál az oktatásban és képzésben érdekelt felek számára, hogy megvitassák és megosszák egymással a digitális oktatással kapcsolatos témákat, beleértve a mesterséges intelligenciát is. A Platformon belül egy külön munkacsoport (csapat) jelentést tett közzé a mesterséges intelligenciának az oktatásban való alkalmazásáról, amely további betekintést nyújt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek fejlesztésébe és a tanárok képzésébe.
- Az UNESCO tanárokra vonatkozó mesterségesintelligencia-kompetenciakeretének célja, hogy támogassa a tanárok mesterségesintelligencia-kompetenciáinak fejlesztését annak érdekében, hogy képessé tegye őket arra, hogy ezeket a technológiai eszközöket biztonságos, hatékony és etikus módon használják tanítási gyakorlataikban.
- Az UNESCO diákokra vonatkozó mesterségesintelligencia-kompetenciakeretének célja, hogy útmutatóként szolgáljon a közoktatási rendszerek számára ahhoz, hogy kiépítsék az összes diáktól és polgártól a nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiák hatékony végrehajtásához, valamint az inkluzív, igazságos és fenntartható jövő építéséhez szükséges kompetenciákat ebben az új technológiai korszakban.
Related content
A Bizottság célja, hogy növelje a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők számát azáltal, hogy több kutatót és szakembert képez és vonz, valamint javítja a munkavállalók és a lakosság mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségeit és írástudását.