A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke előírja az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói számára, hogy biztosítsák személyzetük és a nevükben MI-rendszerekkel foglalkozó más személyek megfelelő szintű MI-műveltségét.
A 4. cikk és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály fogalommeghatározásai
Mit tartalmaz a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke?
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének (1) bekezdése előírja az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói számára, hogy hozzanak intézkedéseket személyzetük és az MI-rendszerek üzemeltetésével és használatával a nevükben foglalkozó más személyek mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságának fejlesztése érdekében. Ennek során figyelembe kell venni az MI-rendszerekkel foglalkozó személyzet és más személyek műszaki ismereteit, tapasztalatait, oktatását és képzését, valamint az MI-rendszerek kontextusát.
A 4. cikk (2) bekezdése előírja a Bizottság és a tagállamok számára, hogy támogassák és könnyítsék meg az MI-rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak, különösen a kkv-knak a kötelezettségeik teljesítésére irányuló erőfeszítéseit. E célból a Bizottság gyakorlati példákat tesz közzé az egységes információs platformon arra vonatkozóan, hogy miként lehet megfelelni az MI-vel kapcsolatos írás-olvasási kötelezettségnek.
A 4. cikk (3) bekezdése előírja az MI-testület számára, hogy az európai kompetenciakeretek figyelembevételével ajánlásokat fogadjon el annak érdekében, hogy támogassa a Bizottságot és a tagállamokat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság előmozdításában (amelyet az (1) bekezdés ír elő), többek között közös célkitűzések meghatározása révén.
Mi változott a digitális salátarendelet hatálybalépését követően a 4. cikkben foglalt, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságra vonatkozó szabályokban?
Az Európai Bizottság az uniós digitális szabálykönyv egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére irányuló szélesebb körű bizottsági erőfeszítések részeként javaslatot tett a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály célzott módosításait tartalmazó, a mesterséges intelligenciáról szóló digitális salátarendeletre, beleértve annak 4. cikkét is.
A 4. cikk a következőképpen módosult:
- Annak biztosítása, hogy az MI-műveltség továbbra is kötelezettség maradjon az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói számára, de nincs előírva konkrét – vagy „elegendő” – szint (4. cikk (1) bekezdés);
- felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a szolgáltatók és az alkalmazók erőfeszítéseit, többek között az e kötelezettségnek való megfelelés gyakorlati példáinak az egységes információs platformon való közzététele révén (4. cikk (2) bekezdés);
- Annak előírása az MI-testület számára, hogy fogadjon el ajánlásokat a 4. cikkre vonatkozóan annak érdekében, hogy támogassa a Bizottságot és a tagállamokat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság előmozdításában, figyelembe véve a meglévő kompetenciakereteket és közös célkitűzéseket meghatározva (4. cikk (3) bekezdés).
Fontos kiemelni azt is, hogy a nagy kockázatú MI-rendszereket alkalmazók esetében továbbra is fennáll az a kötelezettség, hogy gondoskodniuk kell arról, hogy személyzetük képzésben részesüljön az emberi felügyelet biztosítása érdekében.
Mely célcsoport tartozik a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének hatálya alá? Kik a „más személyek”?
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke kulcsfontosságú rendelkezés annak biztosításához, hogy az MI-rendszerek valamennyi szolgáltatója és alkalmazója felvértezze személyzetét a biztosított vagy telepített rendszer(ek)hez kapcsolódó megfelelő készségekkel, ismeretekkel és megértéssel. Ez a szervezeten belül mindenkit érint, aki közvetlenül egy MI-rendszerrel foglalkozik, és megerősíti a rendeletben foglalt átláthatóságra (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 13. cikke) és emberi felügyeletre (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 14. cikke) vonatkozó rendelkezéseket. Ugyanakkor a 4. cikk közvetetten hozzájárul az érintett személyek védelméhez, mivel biztosítja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályainak hatékony alkalmazását.
„Az MI-rendszereknek a szolgáltatók/munkáltatók nevében történő üzemeltetésével és használatával foglalkozó személyek” azt jelentik, hogy ezek nem alkalmazottak, hanem általában a szervezeti hatáskörbe tartozó személyek. Ez lehet például egy vállalkozó, egy szolgáltató, egy ügyfél.
Miért lehetnek az ügyfelek az MI-műveltség releváns célcsoportjai?
A 3. cikk (56) bekezdése említi az érintett személyeket. A (20) preambulumbekezdés a következőképpen szól: „Annak érdekében, hogy az MI-rendszerek az alapvető jogok, az egészség és a biztonság védelme mellett a lehető legnagyobb előnyökkel járjanak, valamint hogy lehetővé váljon a demokratikus ellenőrzés, az MI-műveltségnek fel kell vérteznie a szolgáltatókat, az alkalmazókat és az érintett személyeket az MI-rendszerekkel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához szükséges fogalmakkal. Ezek a fogalmak a releváns kontextustól függően eltérőek lehetnek, és magukban foglalhatják a műszaki elemeknek az MI-rendszer fejlesztési szakaszában történő helyes alkalmazásának megértését, a használata során alkalmazandó intézkedéseket, az MI-rendszer kimenetének megfelelő értelmezési módjait, valamint az érintett személyek esetében az annak megértéséhez szükséges ismereteket, hogy az MI segítségével hozott döntések milyen hatással lesznek rájuk. E rendelet alkalmazásával összefüggésben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságnak biztosítania kell az MI-értéklánc valamennyi érintett szereplője számára a megfelelő megfelelés és annak helyes végrehajtásának biztosításához szükséges betekintést. Emellett a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságra vonatkozó intézkedések széles körű végrehajtása és a megfelelő nyomonkövetési intézkedések bevezetése hozzájárulhat a munkakörülmények javításához, és végső soron fenntarthatja a megbízható mesterséges intelligencia konszolidációját és innovációs pályáját az Unióban.” Tekintettel a fentiekre, a konkrét kockázattól függően hasznos lehet az írni-olvasni tudás az ügyfelek/ügyfelek számára is.”
Ténylegesen fennáll-e a munkavállalók tudásszintjének mérésére vonatkozó kötelezettség?
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke nem vonja maga után azt a kötelezettséget, hogy mérni kell a munkavállalók mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit. Ugyanakkor az (1) bekezdésben megerősíti, hogy az MI-szolgáltatóknak és -alkalmazóknak támogatniuk kell az MI-vel kapcsolatos jártasság fejlesztését, figyelembe véve a munkavállalók műszaki ismereteit, tapasztalatait, oktatását és képzését. A 4. cikk (1) bekezdése azt is meghatározza, hogy ez a kötelezettség nem írja elő a szolgáltatók vagy az alkalmazók számára, hogy garantálják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság bármely konkrét szintjét.
Vannak-e a törvényben formálisan kategorizálva a különböző típusú MI-rendszerek, például a GenAI, a Conversational AI, az MI-asszisztensek? Létezik-e konkrét példákat tartalmazó lista?
Igen, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály különbséget tesz az MI-modellek (GPAI-modellek), az MI-rendszerek, köztük a GPAI-rendszerek, a tiltott, nagy kockázatú rendszerek között. További részletekért lásd a Bizottság által február 6-án közzétett, az MI-rendszer meghatározására vonatkozó iránymutatásokat is, amelyek célja, hogy segítsék a szolgáltatókat és más érintett személyeket annak meghatározásában, hogy egy szoftverrendszer MI-rendszernek minősül-e, és megkönnyítsék a szabályok hatékony alkalmazását. Ezek az iránymutatások, amelyek nem kötelező erejűek, és amelyeket úgy alakítottak ki, hogy idővel fejlődjenek, ismertetik a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban rögzített jogi fogalom gyakorlati alkalmazását. Az MI-rendszerek meghatározására vonatkozó iránymutatásokat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban meghatározott tiltott mesterségesintelligencia-gyakorlatokról szóló iránymutatások mellett tették közzé.
Hol találhatók további dokumentumok és videók a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkéről?
A Bizottságnak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkével kapcsolatos tevékenységei megtalálhatók a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságról, készségekről és tehetségről szóló külön weboldalon, beleértve ezt a kérdést éskérdést, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságról szóló élő adattárra mutató linket. A weboldal naprakész tájékoztatást nyújt az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv és az MI-stratégia alkalmazása keretében indított egyéb szakpolitikai kezdeményezésekről is.
Az adattár számos példát mutat be arra vonatkozóan, hogy a szervezetek hogyan kezelik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos írás-olvasási igényeket és az e célra használt formátumokat. Bár jelenleg az ezen élő adattárban gyűjtött gyakorlatok megismétlése nem biztosítja automatikusan a 4. cikknek való megfelelés vélelmét, az adattár célja, hogy ösztönözze az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói közötti tanulást és információcserét, és a Bizottság felhasználja majd a megfelelés példáinak az egységes információs platformon történő közzétételéhez (4. cikk (2) bekezdés).
A 4. cikknek való megfelelés
Milyen minimális tartalmat kell figyelembe venni a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének megfelelő mesterségesintelligencia-műveltségi program esetében?
A 4. cikknek való megfelelés érdekében az MI-rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak figyelembe kell venniük legalább a következő lépéseket és kérdéseket:
a) A mesterséges intelligencia általános megértésének biztosítása szervezetükön belül: Mi az az AI? Hogyan működik? Milyen MI-t használnak szervezetünkben? Milyen lehetőségei és veszélyei vannak?
b) Mérlegeljék szervezetük (MI-rendszerek szolgáltatója vagy alkalmazója) szerepét: A szervezetem mesterségesintelligencia-rendszereket fejleszt, vagy csak egy másik szervezet által kifejlesztett mesterségesintelligencia-rendszereket használ?
c) Figyelembe kell venni a rendelkezésre bocsátott vagy telepített MI-rendszerek kockázatát: Mit kell tudniuk az alkalmazottaknak, amikor ilyen MI-rendszerrel foglalkoznak? Milyen kockázatokkal kell tisztában lenniük, és tisztában kell lenniük a mérsékléssel?
d) Konkrétan építsék az MI-műveltséggel kapcsolatos intézkedéseiket az előző elemzésre, figyelembe véve a következőket:
- a személyzet és más személyek műszaki ismereteinek, tapasztalatainak, oktatásának és képzésének különbségei – Mennyit tudnak a munkavállalók/személyek a mesterséges intelligenciáról és a szervezet általuk használt rendszereiről? Mit kell még tudniuk?
- valamint az MI-rendszerek használatának kontextusa és azok a személyek, akiken az MI-rendszereket használni fogják – Melyik ágazatban és milyen célra/szolgáltatásra használják az MI-rendszert?
Az a, b, c és d szempontok jogi és etikai szempontokat is magukban foglalnak. Ezért ösztönözni kell a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelettel (azaz a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály megértésével), valamint az etikai és irányítási elvekkel való kapcsolatokat.
E lépésekre építve, a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően az MI-testület ajánlásokat fog elfogadni, figyelembe véve az európai kompetenciakereteket (lásd még a mesterséges intelligenciáról szóló digitális salátarendelet (8) preambulumbekezdését) annak érdekében, hogy támogassa a Bizottságot és a tagállamokat az (1) bekezdésben előírt MI-műveltség előmozdításában, többek között közös célkitűzések meghatározása révén.
Van-e kockázatalapú megközelítésünk a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkében foglalt, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos írástudásra vonatkozó követelmények betartására?
Az előző kérdésre adott válaszban foglaltak szerint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének való megfelelés érdekében a szervezeteknek figyelembe kell venniük szerepüket (MI-rendszerek szolgáltatói vagy alkalmazói), valamint az általuk biztosított és/vagy telepített MI-rendszerekkel kapcsolatos kockázatokat. Ennek megfelelően a szervezeteknek ki kell igazítaniuk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági megközelítésüket. Például, ha a szervezet MI-rendszerei a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály III. fejezete szerint nagy kockázatúak, további intézkedések lehetnek relevánsak annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek azzal, hogyan kezeljék az adott MI-rendszereket, és elkerüljék és/vagy csökkentsék kockázataikat.
Kötelező-e a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzés a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke esetében, vagy más, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági kezdeményezések is megengedettek?
Ez attól függ, hogy a szervezet hogyan válaszol a 2.1. kérdésben szereplő megfontolásokra, és adott esetben milyen további ajánlásokat kell kidolgoznia az MI-testületnek (lásd a 4. cikk (3) bekezdését). Sok esetben azonban hatástalan lehet pusztán az MI-rendszerek használati utasításaira hagyatkozni, vagy a személyzetet ezek elolvasására kérni. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének célja, hogy az egyes célcsoportok műszaki ismeretei, tapasztalatai, oktatása és képzése alapján, valamint a szervezetben használt MI-rendszerek kontextusára és céljára tekintettel a legmegfelelőbb képzéseket és iránymutatást nyújtson.
Ez összhangban van a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egyéb rendelkezéseivel is. A 26. cikk például kötelezettséget vezet be a nagy kockázatú rendszerek alkalmazói számára annak biztosítására, hogy az MI-rendszerekkel foglalkozó személyzet a gyakorlatban megfelelő képzésben részesüljön a rendszer kezeléséhez és az emberi felügyelet biztosításához. A használati utasításra való támaszkodás ezért nem elegendő, további intézkedésekre van szükség.
Milyen formátumú legyen a kötelező MI-képzés a vállalatoknál?
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság tekintetében nincs egyenmegoldás, és nem írnak elő szigorú követelményeket vagy kötelező képzéseket. A képzésre vonatkozó követelmények azonban a konkrét kontextustól, azaz a 2.1. kérdésben szereplő megfontolásoktól és potenciálisan az MI-testület által készítendő további ajánlásoktól függenek (lásd a 4. cikk (3) bekezdését).
Az MI-műveltséggel kapcsolatos tanulás és csere támogatása érdekében azonban az MI-hivatal elindította az MI-műveltséggel kapcsolatos gyakorlatok élő adattárát. Ez az adattár számos példát mutat be arra vonatkozóan, hogy a szervezetek hogyan kezelik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos írás-olvasási igényeket és az e célra használt formátumokat.
Bár jelenleg az ezen élő adattárban gyűjtött gyakorlatok megismétlése nem biztosítja automatikusan a 4. cikknek való megfelelés vélelmét, az adattár célja, hogy ösztönözze az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói közötti tanulást és információcserét, és a Bizottság felhasználja majd a megfelelés példáinak az egységes információs platformon történő közzétételéhez (4. cikk (2) bekezdés).
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének való megfelelés tekintetében vannak-e követelmények bizonyos iparágakra, többek között a pénzügyi szolgáltatásokra és az egészségügyre vonatkozóan?
Nem, az MI-hivatal nem ír elő követelményeket bizonyos ágazatokra vonatkozóan. Amint azonban az az 1. kérdésre adott válaszban szerepel, az MI-rendszerek biztosításának/telepítésének kontextusának – beleértve az ágazatot és a célt is – relevánsnak kell lennie a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági kezdeményezés kidolgozásakor és bevezetésekor. Emellett figyelembe kell venni az MI-rendszerek kockázati szintjét is.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság az alkalmazó nevében eljáró más személyekre is kiterjed: a mesterséges intelligenciát használó szolgáltatóknak szerződéses kötelezettséget kell-e vállalniuk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság bizonyítására?
Ez az MI-rendszer konkrét típusától és a kockázattól függ (pl. magas kockázat esetén). Általánosságban elmondható, hogy a szolgáltatónak vagy vállalkozónak dolgozó személyeknek megfelelő MI-készségekkel kell rendelkezniük a szóban forgó feladat ellátásához (ugyanúgy, mint az alkalmazottaknak).
Meg kell-e felelnie a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkében foglalt, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságra vonatkozó követelménynek annak a vállalatnak, amelynek alkalmazottai például hirdetési szöveg írására vagy szöveg fordítására használják a ChatGPT-t?
Igen, tájékoztatni kell őket a konkrét kockázatokról, például a hallucinációról.
Megfelel-e a vállalat belső erőforrásokkal a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésnek, ha alkalmazottai olyan mesterségesintelligencia-eszközt használnak, amely emberközeli megközelítést alkalmaz?
Ez két különböző kérdés. Az alkalmazottaknak és az ember-in-the-loopnak megfelelő készségekre van szükségük, amelyek célzottak az általuk használt rendszerre.
Figyelembe vehetjük-e a mesterséges intelligencia fejlesztésében diplomával/tapasztalattal rendelkező embereket mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságnak (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkével összefüggésben) anélkül, hogy további lépéseket tennénk?
Általában igen, de ez a szóban forgó MI-eszköztől és annak konkrét minősítésétől függ. Ez különösen fontos, tekintettel a technológiai fejlődés gyorsaságára.
A szervezetnek továbbra is mérlegelnie kell az 1. kérdésre adott válasz lépéseit, és fel kell tennie magának a következő kérdéseket: Tudják-e ezek a műszaki alkalmazottak, hogy mit kell tudni a szervezet MI-rendszereiről, és hogyan kell kezelni őket? Tudatában vannak-e az összes kockázatnak, és hogyan lehet azokat elkerülni/mérsékelni? Ezenkívül a szervezetnek mérlegelnie kell, hogy mit kell még tudniuk ezeknek az alkalmazottaknak; pl. a mesterséges intelligencia jogi és etikai vonatkozásai.
Megengedett-e, hogy az MI-műveltséggel kapcsolatos képzési koncepciók különbséget tegyenek a különböző részletességi szintek között?
Igen, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke arra ösztönzi a szolgáltatókat és az alkalmazókat, hogy vegyék figyelembe a munkavállalók és más személyek tudását, tapasztalatait, oktatását és képzését, hogy intézkedéseket hozzanak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság fejlesztésének támogatására. Tekintettel az MI-rendszerek és a tudás és a tapasztalat közötti különbségre, valamint a kapott oktatás és képzés típusára, eltérő lehet, hogy különböző képzési szintek vagy tanulási megközelítések lehetnek megfelelőek.
Hogyan kell dokumentálniuk a szervezeteknek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének és az abban foglalt, a legnagyobb gondosságra vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseiket? Szükség van-e speciális tanúsítványokra?
Tanúsítványra nincs szükség. A szervezetek belső nyilvántartást vezethetnek a képzésekről és/vagy más irányadó kezdeményezésekről.
Szükség van-e egy MI-tisztviselőre ugyanúgy, mint az általános adatvédelmi rendelet esetében? Lehet-e az adatvédelmi tisztviselő és az MI-tiszt ugyanaz a személy? Létre kell-e hoznia egy szervezetnek egy MI-irányítótestületet?
Nem, nincs olyan konkrét irányítási struktúra, amely a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének való megfelelésre lenne felhatalmazva.
Milyen módosításokat javasolt a Bizottság a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságra vonatkozó, a 4. cikkben foglalt szabályok tekintetében a 2025. november 19-én előterjesztett digitális salátarendeletben?
Az Európai Bizottság az uniós digitális szabálykönyv egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére irányuló szélesebb körű bizottsági erőfeszítések részeként javaslatot tett a digitális salátarendeletre, amely célzott módosításokat tartalmaz a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozóan.
Ami a 4. cikket illeti, a Bizottság azt javasolta, hogy a szervezetekre vonatkozó nem konkrét kötelezettség érvényesítése helyett helyezzék át a tagállamok és a Bizottság azon kötelezettségét, hogy mozdítsák elő a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságot, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos továbbképzést és átképzést. Ezzel a Bizottság biztosítani fogja az eddig tett erőfeszítések folytonosságát is (különösen a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságra vonatkozó kérdések és válaszok, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági gyakorlatok adattára révén).
Fontos kiemelni, hogy azok számára, akik nagy kockázatú MI-rendszereket telepítenek, továbbra is kötelező biztosítani, hogy személyzetük képzésben részesüljön az emberi felügyelet biztosítása érdekében.
A 4. cikk végrehajtása
Mikor kezdődik a végrehajtás? Már akkor is késik/kockázatnak van kitéve egy vállalat, ha még nem indította el a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságra irányuló kezdeményezést?
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke 2025. február 2-án lépett hatályba, ezért a személyzet mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságának fejlesztését támogató intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettség már alkalmazandó. A felügyeleti és végrehajtási szabályok 2026. augusztus 3-tól alkalmazandók.
A 4. cikk módosításai nyomán 2026. július közepén hatályba lépett a mesterséges intelligenciára vonatkozó digitális salátarendelet:
- Annak biztosítása, hogy az MI-műveltség továbbra is kötelező legyen az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói számára, de nincs előírva konkrét – vagy „elegendő” – szint (4. cikk (1) bekezdés);
- A Bizottság és a tagállamok továbbra is támogatni fogják a szolgáltatók és az alkalmazók erőfeszítéseit, többek között azáltal, hogy példákat tesznek közzé a megfelelésre az egységes információs platformon (4. cikk (2) bekezdés), és figyelembe veszik az MI-testület által készítendő ajánlásokat (4. cikk (3) bekezdés).
Ki hajtja végre a 4. cikket, és milyen alapon?
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének felügyelete és érvényesítése nem az MI-hivatal feladata, hanem a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok hatáskörébe tartozik. A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok 2026. augusztus 2-tól kezdik meg a szabályok felügyeletét és érvényesítését. Míg a végrehajtásra vonatkozó határozatok a különböző tagállamok nemzeti piacfelügyeleti hatóságainak hatáskörébe tartoznak, az MI-hivatal szorosan együtt fog működni az MI-testülettel a megfelelő végrehajtás támogatása érdekében. A 4. cikk (3) bekezdése értelmében az MI-testületnek az európai kompetenciakeretek figyelembevételével ajánlásokat kell elfogadnia annak érdekében, hogy támogassa a Bizottságot és a tagállamokat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság előmozdításában, többek között közös célkitűzések meghatározása révén.
A piacfelügyeleti hatóságok kijelölésekor kiszabhatnak-e szankciókat a meg nem felelés miatt 2025. február 2-tól kezdődően? Számíthatunk-e arra, hogy a nemzeti hatóságok eltérően értékelik ezt az értékelést?
A tilalmak 2025. február 2. óta alkalmazandók. Az MI-testülettel és az összes érintett hatóság közötti együttműködéssel biztosítani fogják a szabályok koherens alkalmazását.
Milyen következményekkel szembesülhet egy szervezet, ha úgy ítélik meg, hogy nem felel meg a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének? A XII. fejezet mely része tartalmazza ezt?
A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok szankciókat és egyéb végrehajtási intézkedéseket szabhatnak ki a 4. cikk megsértésének szankcionálására. Ez a tagállamok által 2025. augusztus 2-ig elfogadandó nemzeti jogszabályokon fog alapulni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtása arányos megközelítést követ. Minden szankciónak arányosnak kell lennie az egyedi eset alapján, és figyelembe kell vennie olyan tényezőket, mint a jogsértés jellege és súlyossága, valamint szándékos és gondatlan jellege. Ez azonban valószínűbb lehet, ha bizonyíték van a munkavállalók vagy más személyek megfelelő képzésének és útmutatásának hiánya miatt bekövetkezett eseményre.
Hogyan alkalmazandó a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke azokra az EU-n kívüli országokra, amelyek készek szolgáltatásokat nyújtani az uniós székhelyű országoknak?
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály jogi kerete az EU-n belüli és kívüli állami és magánszereplőkre egyaránt alkalmazandó, amennyiben az MI-rendszert forgalomba hozzák az uniós piacon, használják az Unióban, vagy használata hatással van az EU-ban tartózkodó személyekre. Ez a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkére is érvényes.
Mit jelent az, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke a magánjogi jogérvényesítésre és az állami jogérvényesítésre vonatkozik?
A közjogi jogérvényesítés azt jelenti, hogy minden tagállam kijelöli a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály rendelkezéseinek végrehajtásáért felelős hatóságokat, amelyek felügyelik és érvényesítik az e jogszabálynak való megfelelést. A magánjogi jogérvényesítés arra az esetre vonatkozik, amikor egy magánszemély kárt szenved, és úgy véli, hogy ez annak tudható be, hogy egy szervezet nem tesz eleget a 4. cikkben foglalt kötelezettségnek, és kártérítésre pereli a szervezetet.
A magánjogi jogérvényesítés tekintetében: ez azt jelenti-e, hogy a munkavállalók perelhetik munkáltatójukat, ha úgy érzik, hogy nem részesültek megfelelő képzésben? Fel tudná vázolni, hogyan segíthet a rendőrség vagy egy ügyvédi iroda?
Sérülés/kár esetén az MI-rendszer szolgáltatója a nemzeti joggal összhangban perelhető. A mesterséges intelligenciáról szóló törvény nem teremt bűncselekményeket vagy kártérítéshez való jogot.
Az MI-iroda megközelítése az MI-műveltséggel kapcsolatban
Kiad-e az MI-hivatal iránymutatásokat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkére vonatkozóan, például közzétette-e a tiltott rendszerekre vonatkozó iránymutatást vagy valami hasonlót, vagy ez a tagállamok feladata lesz?
Eddig tájékoztató anyagok, például webináriumok és ez a „Kérdések és válaszok” (Q&A) révén nyújtottak gyakorlati iránymutatást.
A 4. cikknek a mesterséges intelligenciára vonatkozó digitális salátarendelettelbevezetett módosítását követően a Bizottság példákat fog közzétenni az egységes információs platformon arra vonatkozóan, hogy miként lehet megfelelni a 4. cikknek. Ez a mesterséges intelligenciával kapcsolatos műveltségi gyakorlatok meglévő élő adattárának kiaknázásával fog megvalósulni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy jelenleg az élő adattárban gyűjtött gyakorlatok megismétlése nem alapozza meg automatikusan a megfelelés vélelmét.
Emellett az MI-hivatal szorosan együtt fog működni az MI-testülettel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság témájában, összhangban a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 66. cikkének f) pontjával és 95. cikkének (2f) bekezdésével. A 4. cikk (3) bekezdése értelmében az MI-testület ajánlásokat fogad el annak érdekében, hogy támogassa a Bizottságot és a tagállamokat a 4. cikk (1) bekezdésében előírt MI-műveltség előmozdításában, többek között közös célkitűzések meghatározása révén.
Az illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatóságok további iránymutatást nyújthatnak a végrehajtással kapcsolatban.
Mivel a képzés kontextusfüggő, ki fog-e adni az MI-hivatal iránymutatásokat a III. mellékletben szereplő nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói számára, hogy segítse őket ezen a területen?
A Bizottság iránymutatásokat fog közzétenni a 8–15. cikkben és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 25. cikkében említett követelmények és kötelezettségek alkalmazásáról, és ezek az iránymutatások az írástudással kapcsolatos kérdéseket is érinteni fogják, például az emberi felügyelet vagy a kockázatkezelés megvitatásakor.
Hogyan vezeti be a Bizottság a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkét a saját alkalmazottai tekintetében?
Az Európai Bizottság már számos intézkedést hajtott végre személyzete számára a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság tekintetében:
- AzAI@EC közlemény operatív intézkedést határozott meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségekkel rendelkező munkaerő létrehozására és fenntartására irányuló politika kidolgozására. Ezt a politikát kidolgozták. Koherens megközelítést vázol fel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság fejlesztésének támogatására a Bizottságon belül.
- A mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapvető jártasság belső kompetenciakeretének kidolgozása, amely azonosítja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapvető ismereteket, készségeket, attitűdöket és magatartásformákat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapvető jártasság Bizottságon belüli fejlesztése érdekében. Ez a belső keret az ebben a kérdés-válasz részben (2.1. kérdés) meghatározott minimális lépések figyelembevételével került kidolgozásra, és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkének (3) bekezdésében előirányzott, küszöbön álló ajánlások fényében még változhat.
- A mesterséges intelligenciával kapcsolatos tartalmakhoz – a mesterséges intelligenciára vonatkozó iránymutatásokhoz, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzési erőforrásokhoz, rendezvényekhez és hírekhez – a személyzet minden tagja számára hozzáférhető, egyablakos ügyintézési pontként szolgáló belső MI-specifikus webportál létrehozása.
- A különböző célcsoportokra – általános szakemberekre, vezetőkre és fejlesztőkre (szakemberekre) – irányuló különböző MI-tanulási csomagok meghatározása a Bizottság képzési platformján. Ezek a csomagok tartalmazzák a releváns képzések válogatott listáját, amelyek alapvetőnek, erősen ajánlottnak és ajánlottnak minősülnek. A személyzet minden tagját határozottan arra ösztönözzük, hogy napi munkájuk során kövessék a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó alapvető modulokat, beleértve a mesterségesintelligencia-eszközök használatára vonatkozó személyzeti iránymutatásokat is.
- MI-eszközökkel kapcsolatos képzés – az MI-webportálon külön szakaszt hoztak létre, amely felsorolja a személyzet minden tagja számára elérhető MI-eszközöket, és amely magában foglalja az egyes eszközökhöz kapcsolódó tanulási erőforrásokat. Rendszeres Q&A foglalkozások a mesterséges intelligencia mindennapi munkában való használatáról szólnak.
- Létezik egy mesterségesintelligencia-gyakorlati közösség, ahol bárki kérdéseket tehet fel a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és kapcsolatba léphet a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértőkkel.
- A mesterséges intelligenciáról szóló havi hírlevél gyakorlati mesterségesintelligencia-tippeket oszt meg a mesterségesintelligencia-eszközök biztonságos és etikus használatának előmozdítása érdekében.
- Létrejött az AI Champions hálózat. Az MI-bajnokok azon dolgoznak, hogy előmozdítsák az MI-eszközök és a bevált gyakorlatok elfogadását a szervezeten belül.
Hogyan tervezi az MI-hivatal támogatni az uniós ügynökségeket a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági programjaik kidolgozásában?
Jelenleg számos ügynökség már hozzáfér a Bizottság tanulási platformjához (EU-Learn), valamint olyan erőforrásokhoz, mint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tanulási csomagok és a Bizottság egyéb képzései.
Milyen további iránymutatásokat és erőforrásokat tervez az MI-hivatal a közeljövőben kiadni? Megosztja-e az MI-hivatal egy rubrikáját annak tesztelésére, hogy megfelel-e az MI-műveltségnek?
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke végrehajtásának és az annak való megfelelésnek a támogatása érdekében a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal folytatni fogja a rendelkezésre álló kérdések és válaszok aktualizálását, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság élő adattárának gondozását. Bár jelenleg az ezen élő adattárban gyűjtött gyakorlatok megismétlése nem biztosítja automatikusan a 4. cikknek való megfelelés vélelmét, az adattár célja, hogy ösztönözze az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói közötti tanulást és információcserét, és a Bizottság felhasználja majd a megfelelés példáinak az egységes információs platformon történő közzétételéhez (4. cikk (2) bekezdés).
Emellett a Bizottság szorosan együtt fog működni az MI-testülettel a 4. cikk (3) bekezdésében említett ajánlások tekintetében.
További figyelemfelkeltő tevékenységek találhatók az MI-hivatalnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassággal (a 4. cikk hatályán belül és kívül), készségekkel és tehetségekkel foglalkozó weboldalán.
Hogyan segíthetnek az ipari szervezetek az MI-műveltség fejlesztésében?
Az MI-hivatal nagyra értékeli az összes érdekelt fél, köztük az iparág meglátásait és szakértelmét. Ezért létrehoztuk a mesterséges intelligenciáról szóló paktumot, hogy előmozdítsuk egy olyan együttműködési közösség létrehozását, ahol az érdekelt felek megoszthatják egymással a bevált gyakorlatokat és a belső politikákat, amelyek hasznosak lehetnek mások számára a megfelelés útján.
Ami a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságot illeti, az érdekelt felek továbbra is támogathatják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági gyakorlatok élő adattárát, és a felmérésen keresztül benyújthatják példáikat. Az MI-hivatal rendszeresen ellenőrizni fogja, hogy az összes beérkezett hozzászólás megfelel-e az átláthatóság és a megbízhatóság minimumkövetelményeinek, mielőtt elfogadná azokat a nyilvános adattárban. Az ellenőrzési időszak alatt a felmérés ideiglenesen lezárható.
Bár jelenleg az ezen élő adattárban gyűjtött gyakorlatok megismétlése nem biztosítja automatikusan a 4. cikknek való megfelelés vélelmét, az adattár célja, hogy ösztönözze az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói közötti tanulást és információcserét, és a Bizottság felhasználja majd a megfelelés példáinak az egységes információs platformon történő közzétételéhez.
Az adattár mellett az Apply AI Alliance lehetővé teszi a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság megvitatását az érdekelt felek szélesebb közösségével és a Bizottsággal.
Egyéb hasznos források
Hogyan és hol kaphat olvasási hozzáférést az élő adattárhoz?
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági gyakorlatok élő adattára szabadon elérhető a Bizottság honlapján: élő adattár az MI-műveltségről.
Az adattár példákkal szolgál a vállalatok és a közszféra által végrehajtott több mint 40 MI-műveltségi kezdeményezésre – az e-tanulási platformoktól és a személyes képzésektől kezdve a bootcampsig, valamint az ipar és a tudományos körök közötti együttműködési tevékenységekig.
Ezeket a példákat két különböző pillanatban gyűjtötték össze:
- A második felmérésre 2025 áprilisa és júniusa között került sor, és az érdekelt szervezetek további gyakorlatait is magában foglalta. Ez a felmérés rendszeresen nyitva áll, hogy további példákat gyűjtsön.
Az adattárat átalakították a gyakorlatok kereshetőségének javítása érdekében, és az Erasmus+ által finanszírozott mesterségesintelligencia-készségek szövetségével (ARISA) együttműködésben külön jelentést készítettek.
Bár jelenleg az ezen élő adattárban gyűjtött gyakorlatok megismétlése nem biztosítja automatikusan a 4. cikknek való megfelelés vélelmét, az adattár célja, hogy ösztönözze az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói közötti tanulást és információcserét, és a Bizottság felhasználja majd a megfelelés példáinak az egységes információs platformon történő közzétételéhez.
Hogyan biztosíthatják a korlátozott erőforrásokkal rendelkező kkv-k, hogy alkalmazottaik megszerezzék a szükséges MI-műveltséget? Léteznek-e konkrét képzési kezdeményezések vagy uniós támogatási programok?
A kkv-kat támogató uniós kezdeményezések egyik példája az európai digitális innovációs központok (EDIH-k), jelenleg a mesterséges intelligenciával foglalkozó tapasztalati központok hálózata. Az európai digitális innovációs központok Európa-szerte több mint 200 egyablakos ügyintézési pontot foglalnak magukban (27 tagállam, 3 EFTA-ország – Norvégia, Izland és Liechtenstein; 10 társult ország: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Moldova, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország, Ukrajna és Svájc), támogatva a kkv-kat és a közszektorbeli szervezeteket folyamataik digitalizálásában. Tíz európai digitális innovációs központból kilenc már nyújt mesterséges intelligenciára összpontosító szolgáltatásokat, többek között képzéseket, műhelytalálkozókat, indítótáborokat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos különböző igények és tudásszintek kielégítésére. A kkv-k és a közszférabeli szervezetek kapcsolatba léphetnek az európai digitális innovációs központokkal, hogy szélesebb körben támogatást kapjanak az MI-technológiákkal és azok digitalizációs céljaival kapcsolatban. Az európai digitális innovációs központok első ügyfélszolgálatként segíthetnek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal kapcsolatban, és belépési pontként szolgálhatnak más uniós finanszírozású támogató intézkedésekhez, például a tesztelési és kísérleti létesítményekhez vagya mesterségesintelligencia-gyárakhoz. Ebben a katalógusban megtalálhatja az Önhöz legközelebb eső európai digitális innovációs központot.
2026. május 1-jétől megkezdte működését azMI-készségek akadémiája. Az MI-készségek akadémiája a Digitális Európa program által finanszírozott digitális készségakadémiák egyike. Oktatási és képzési programokat fog kínálni a mesterséges intelligenciával és különösen a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A kulcsfontosságú ágazatokban (többek között a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság szintjén) tovább fogja képezni és át fogja képezni a diákokat és a szakembereket – többek között a kkv-kban –, és kísérleti generatív, mesterséges intelligenciára összpontosító diplomát fog kifejleszteni. Ez lehetővé teszi a generatív mesterséges intelligencia felső szintű szakértői számára, hogy oktassák és képezzék az MI-készségek Akadémiájának diákjait, miközben előmozdítják saját kutatásaikat ezen a területen. Az Akadémia egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos tanulószerződéses gyakorlati képzési programot is tesztelni fog, és „ösztöndíj-” és „visszatérési” rendszereket fog kidolgozni annak érdekében, hogy több nőt vonzzon a mesterséges intelligencia területére. A jövőben az Akadémia olyan központként fog szolgálni, amely ágazatonként gyűjti össze a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzéseket és adott esetben az európai MI-innovációs ökoszisztéma más eszközeiből származó munkaköri profilokat.
Kínál-e az MI-hivatal a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretekre vonatkozó alaptanfolyamokat a polgárok számára, vagy már rendelkezik az Ön által ajánlott, mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésekkel?
Az MI-hivatal rendezvényeknek és webináriumoknak ad otthont, hogy bevonja az MI-közösséget, előmozdítsa a tudásmegosztást és a bevált gyakorlatokat a megbízható MI és annak európai alkalmazásának előmozdítása érdekében. A múltbeli eseményekről készült összes felvétel és a közelgő események bejelentése megtalálható mind az MI-paktum rendezvényeinek oldalán, mind az Alkalmazzuk az MI-t webináriumok oldalon.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos további hasznos anyagok szabadon hozzáférhetők a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platformon keresztül, többek között a következők:
Emellett az MI-készségek akadémiája olyan központként szolgál, amely ágazatonkénti MI-képzéseket és esetleg az európai MI-innovációs ökoszisztéma más eszközeiből származó munkaköri profilokat gyűjt össze.
Létezik-e külön kompetenciakeret a mesterséges intelligenciával kapcsolatos írástudás kezelésére, többek között a szülők, a gyermekek, a gondozók, a diákok és a tanárok számára?
Mivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság tekintetében nincs egyenmegoldás, nincs egyetlen egyedi keret sem. A mesterséges intelligenciáról szóló digitális salátarendelet (8) preambulumbekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy„e [4. cikk] szerinti kötelezettség teljesítése során a Bizottság és a tagállamok figyelembe vehetik az európai kompetenciakereteket, például a polgárok digitális kompetenciakeretét (DigComp) és az alap- és középfokú oktatás mesterséges intelligenciával kapcsolatos műveltségi keretét. A Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testületnek (a továbbiakban: a Testület) támogatnia kell a Bizottságot és a tagállamokat azáltal, hogy ajánlásokat fogad el, amelyekben meghatározza a kötelezettségük teljesítése, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti rendszeres eszmecsere biztosítása érdekében elérendő közös célkitűzéseket, míg az Alkalmazandó MI-szövetségnek lehetővé kell tennie a szélesebb közösséggel folytatott vitát.”
Az alábbiakban bemutatjuk a két említett keretet, valamint az európai és nemzetközi szintű további hasznos kezdeményezéseket.
Minden polgár számára
- A polgárok digitális kompetenciakerete közös értelmezést nyújt a digitális kompetencia fogalmáról. A kiadvány magában foglalja a legújabb és kialakulóban lévő digitális technológiai trendeket és azok digitális kompetenciára gyakorolt hatásait. Az integrált DigComp 3.0 keretrendszer új példákat kínál az ismeretekre, készségekre és attitűdökre, amelyek segítik a polgárokat abban, hogy magabiztosan, kritikusan és biztonságosan vegyenek részt a digitális technológiákban, beleértve a mesterséges intelligenciát is.
- A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platform nyílt hozzáférést biztosít a magas színvonalú információk és erőforrások széles köréhez mindazok számára, akik érdeklődnek a digitális készségek és munkahelyek széles körű témája iránt, beleértve a mesterséges intelligencia témáját is.
Az oktatási ágazat, a tanárok és a tanulók esetében:
- Azáltalános és középiskolákra vonatkozó MI-műveltségi keretet az oktatási rendszerek MI-műveltségének világszerte történő megerősítésére irányuló szélesebb körű nemzetközi erőfeszítés részeként dolgozták ki. Ez az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös kezdeményezése. A CodeAI és vezető nemzetközi szakértők támogatják a fejlesztését. A keret nem kötelező erejű, és célja, hogy támogassa a tanárokat, az iskolavezetőket és az oktatási hatóságokat a biztonságos, inkluzív, etikus és megbízható digitális oktatási környezet előmozdításában.
- A mesterséges intelligenciára és az adatok tanításban és tanulásban való felhasználására vonatkozó ezen etikai iránymutatások célja, hogy segítsék az oktatókat abban, hogy megértsék a mesterséges intelligencia alkalmazásai és az adatfelhasználás által az oktatásban rejlő lehetőségeket, és felhívják a figyelmet a lehetséges kockázatokra annak érdekében, hogy képesek legyenek pozitívan, kritikusan és etikusan együttműködni a mesterségesintelligencia-rendszerekkel, és teljes mértékben kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket.
- Az Európai Iskolai Oktatási Platform számos mesterséges intelligenciával kapcsolatos anyagot kínál a tanárok és a tanulók számára.
- A digitális oktatási központ gyakorlati közössége lehetőséget kínál az oktatásban és képzésben érdekelt felek számára, hogy megvitassák és megosszák egymással a digitális oktatással kapcsolatos témákat, beleértve a mesterséges intelligenciát is. A Platformon belül egy külön munkacsoport (csapat) jelentést tett közzé a mesterséges intelligenciának az oktatásban való alkalmazásáról, amely további betekintést nyújt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek fejlesztésébe és a tanárok képzésébe.
- Az UNESCO tanárokra vonatkozó mesterségesintelligencia-kompetenciakeretének célja, hogy támogassa a tanárok mesterségesintelligencia-kompetenciáinak fejlesztését annak érdekében, hogy képessé tegye őket arra, hogy ezeket a technológiai eszközöket biztonságos, hatékony és etikus módon használják tanítási gyakorlataikban.
- Az UNESCO diákokra vonatkozó mesterségesintelligencia-kompetenciakeretének célja, hogy útmutatóként szolgáljon a közoktatási rendszerek számára ahhoz, hogy kiépítsék az összes diáktól és polgártól a nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiák hatékony végrehajtásához, valamint az inkluzív, igazságos és fenntartható jövő építéséhez szükséges kompetenciákat ebben az új technológiai korszakban.
Related content
A Bizottság célja, hogy növelje a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők számát azáltal, hogy több kutatót és szakembert képez és vonz, valamint javítja a munkavállalók és a lakosság mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségeit és írástudását.