A tanulmányt a Technopolis, a Wavestone, az STL Partners, a Kappa Research, a Timelex és az Open Forum Europe végezte. Megállapításai alapul szolgáltak a számítási felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabályra (CADA) irányuló, 2026. június 3-án elfogadott javaslat hatásvizsgálatát kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumhoz.
Összességében a tanulmány az ismeretbeli hiányosságokat úgy kezeli, hogy bizonyítékokat gyűjt a felhőfejlesztés jelenlegi fejleményeiről, tendenciáiról, akadályairól, kihívásairól és lehetőségeiről az uniós tagállamokban. Támogatja a Bizottságot az általános célú felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligenciára optimalizált számítási felhő iránti meglévő kapacitás és jövőbeli kereslet azonosításában és számszerűsítésében, beleértve az energiafogyasztást is.
A tanulmány átfogó áttekintést nyújt a következőkről:
- A felhőalapú szolgáltatások nyújtásának határokon átnyúló akadályai
- bezáródási gyakorlatok a mesterségesintelligencia-számítástechnika területén
- a harmadik országok extraterritoriális hatású jogszabályaiból eredő kockázatok
- az adatközpontokra vonatkozó engedélyezési eljárások
- pénzügyi és adóügyi ösztönzők
- az energiahálózatokkal és más kritikus erőforrásokkal, például a vízzel kapcsolatos korlátok
- az adatközpontok bővítéséhez szükséges tőkéhez való hozzáférés javítását célzó kezdeményezések
- a közszféra erőfeszítései a nyílt forráskódú megoldások elfogadásának előmozdítására
Emellett a tanulmány azonosítja az uniós felhő- és mesterségesintelligencia-ökoszisztéma fő kihívásait:
- a számítástechnikai kapacitás korlátozott és földrajzilag koncentrált rendelkezésre állása az EU-n belül
- az EU függősége a nem európai beszállítók által nyújtott felhőalapú és mesterségesintelligencia-szolgáltatásoktól.
A jelentés tovább elemzi e problémák mögöttes mozgatórugóit, és számos olyan szakpolitikai lehetőséget mutat be, amelyek tükrözik az uniós beavatkozás különböző szintjeit. A tanulmány minden egyes azonosított probléma esetében három szakpolitikai alternatíva mellett értékeli az alapforgatókönyvet, amelyek mindegyike számos szakpolitikai intézkedést tartalmaz. Ezeket a lehetőségeket pénzben kifejezett költség-haszon elemzéssel értékelik, és három módszertani megközelítésen alapuló, több kritériumon alapuló döntéselemzéssel egészítik ki. Ez az elemzés bizonyítja az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva megalapozottságát.
Olvassa el a tanulmányt és a vezetői összefoglalót.